Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A dolgozók több mint egynegyede hajlandó más országba költözni, hogy ott jobb állást találjon - derül ki a GfK Custom Research Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérésből. Főleg a képzett fiatalok azok, akik leginkább hajlandóak váltani: a 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik, a doktori fokozatot szerzetteknek pedig a 37 százaléka távozna egy jobb munka reményében. A középfokú végzettségűeknek ,,csak" a 22 százaléka tervezi, hogy elhagyja a hazáját. A távozást tervezők közül minden harmadik már aktívan keres új állást, és minden ötödik tervezi ezt a következő hat hónapban. Az alkalmazottak csak nyolc százaléka várna addig, amíg a gazdaság állapota biztonságosabb lesz.

,,Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az 'agyelszívás' kockázata, mely jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy egynegyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztés területén dolgozó alkalmazottak egyharmada is hajlandó külföld felé tekinteni - pedig ezt a szektort sok ország a fellendülés kulcsaként kezeli" - mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A külföldi munkavállalásra leginkább a közép- és dél-amerikaiak vállalkoznak. A jobb állás reményében külföldre költözési hajlandóságról megkérdezett 17 ország közül az élmezőnyében szerepel még Törökország (a harmadik helyen). Magyarország pedig a hetedik helyen áll.

A magyarok csak beszélnek a külföldi munkáról?

Hazánkban a munkavállalók 30 százaléka egy éven belül szeretné elhagyni a jelenlegi munkahelyét. A negyedük rögtön felmondana, ha egy jobb lehetőség adódna számára. Utóbbi inkább a fiatalokra, a vevőszolgálat és a kereskedelem területén dolgozókra jellemző. Az adatok azt mutatják, hogy mellettük leginkább azok mennének el, akik kevésbé kötődnek munkahelyükhöz, vagyis 2 évnél rövidebb időt töltöttek el ott, és olyan multinacionális vállalatnál dolgoznak, amelynek legalább még 10 másik országban van leányvállalata. A szektorokat vizsgálva leginkább az építő- és a feldolgozóiparban dolgozókra jellemző a nemzetközi mobilitás.

A külföldi munkavállalási hajlandóságot két nagy tényező határozza meg Magyarországon: az egyik egy ,,egyéni faktor", mint az életkor és a végzettség, a másik pedig a jelenlegi munkahelyhez kapcsolható - magyarázták az adatokat a kutatók. ,,A vélemények ellenére az eddigi gyakorlat szerint a magyar munkaerő nem ennyire mobil. A munkavállalók nem szívesen váltanak munkahelyet, de lehet, hogy egyfajta fordulópont előtt állunk" - mondta Bacher János.

Átalakul a munkaerőpiac

A GfK eredményi rámutatnak: sok országban átalakulóban van, globalizálódik a munkaerőpiac. Sok munkavállaló számára a más országba költözés semmivel sem ijesztőbb, mint egy belföldi munkahely-váltás.

Az eltávozó munkaerőt Magyarország az Európai Unión kívüli, azaz az úgynevezett ,,harmadik országokból" pótolhatná - vélekedett egy másik felmérés. A Panta Rhei Társadalomkutató szerint hazánknak lassan el kell dönteni, hogyan kezeli ezeket a munkavállalókat: ösztönözheti őket, hogy jöjjenek hozzánk dolgozni, de korlátozhatja is őket. A kutatás kitért arra is, hogy megfelelő stratégiával, szelektív támogatással kell nyitni a harmadik országból érkező bevándorlók felé.

A Magyarországra egy EU-n kívüli országból érkezett munkavállalók integrációja nem okoz akkora gondot, mint például Németországnak a török vagy Franciaországnak és Olaszországnak az észak-afrikai bevándorlók beilleszkedése. Hazánkban ugyanis összességében jelenleg jóval kevesebb, mint százezer a harmadik országból érkezők száma. A kutatás szerint azonban ez még csak a folyamat kezdete, fel kell készülni a nagyobb arányú bevándorlásra.

A nyelv, normák, szokások elsajátítása, a kultúra szemszögéből a migránsok hazai helyzete elég jó, ugyanis a magyar származásúak aránya magas a bevándorló munkavállalók körében, ők pedig - értelemszerűen - ismerik a nyelvet - olvashatjuk a Panta Rhei Társadalomkutató kutatásában, amely az Európai Integrációs Alap támogatásával készült. A gondok abból adódnak, hogy a betanított és segédmunkásokat vagy a szezonális munkásokat szürkén vagy feketén foglalkoztatják, így kevésbé jár nekik szociális vagy épp egészségügyi ellátás, de az érdekeiket sem tudják megvédeni.

Ezeknek a migránsoknak a fele csak ideiglenesen dolgozik Magyarországon, a terveik szerint néhány éven belül vagy hazatérnek, vagy továbbvándorolnak nyugat felé.