Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az ebédszünet, a cigarettaszünet vagy épp a szemünk védelmét szolgáló „monitorszünet” kapcsán sok tévhit él a köztudatban. Bár hajlamosak vagyunk a munkaközi szünetekre a szabad választás tárgyaként tekinteni, az igazság az, hogy ahogyan a munkáltatónak foglalkoztatásból adódó kötelessége kiadni a nekünk járó pihenőidőt, úgy nekünk, munkavállalóknak is kötelező szabályszerűen dolgozni munkaidőben, illetve felhagyni a munkavégzéssel a kijelölt munkaközi szünetekben. Arról, hogy mit szabad és mit nem, mai cikkünkben Goda Mark ügyvéddel és munkajogi szakjogásszal, a Munkajog Portál blog főszerkesztőjével beszélgettünk.

Az ebédszünet mindenkinek jár

„Bár az ebédszünetet jellemzően önálló terminusként használjuk, a Munka Törvénykönyve nem tesz különbséget a munkaközi szünet és az úgynevezett ebédszünet között” – kezdi interjúalanyunk egy gyakori tévhittel, mielőtt rátér a szabályozásra. „A munkáltató 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig további 25 perc munkaközi szünetet köteles biztosítani a munkavállalónak” – árulja el a szakjogász. Amennyiben a munkáltató eltérne a jogszabályban rögzített keretektől, és 20 perc helyett mondjuk fél vagy egy óra ebédszünetet írna elő – ami sok multinacionális cégnél bevett gyakorlatnak számít – akkor erről az illetékes szakszervezettel vagy a munkavállalóval külön megállapodást kell kötnie.

„Ezzel kapcsolatban érdemes azt is tudnunk, hogy ha például napi 8 órás munkaidő esetén nem szeretnénk, ha az ebédszünet meghaladná a jogszabály által előírt 20 percet, úgy ezt jelezhetjük a munkáltatónak, illetve nem vagyunk kötelesek ehhez hozzájárulni, feltéve, hogy kollektív szerződés sem rendelkezik a hosszabb munkaközi szünetről” – mondja interjúalanyunk, majd hozzáteszi, hogy a jogszabály rendelkezik a munkaközi szünet kiadásáról is. 

„A munkaközi szünetet a munkáltató legkorábban legalább 3 óra munkavégzést követően rendelheti el, és legkésőbb 6 óra munkavégzés után kötelező kiadnia. Ebben a tekintetben nincs különbség a napi 6 és a napi 8 órás munkaidő között sem, ahogyan az is mindegy, hogy nappali vagy éjszakai műszakban dolgozunk-e” – teszi még hozzá. 

Bizonyos esetekben azonban jogosulttá válhatunk a kötelező munkaközi szünetet meghaladó munkamegszakításra is: „Szünetel a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségünk, amikor állampolgári kötelezettségünknek teszünk eleget, például bíróságon tanúskodunk, ahogy keresőképtelenség, betegség alatt sem kell dolgoznunk. Mentesülünk a munkavégzés alól továbbá méltánylást érdemlő személyi vagy családi körülmény esetén is – például, ha a gyermekünk belázasodik az iskolában, és érte kell mennünk, vagy ha elveszítjük egy közeli hozzátartozónkat” – magyarázza a szakértő. 

Cigarettázás munkaközi szüneten kívül

A dohányzásra a közhiedelemmel ellentétben nem vonatkozik külön jogszabály – ebből eredendően dohányzó munkavállalóként nem formálhatunk alanyi jogot arra, hogy óránként elszívjunk egy cigarettát. „Fontos továbbá tisztában lennünk azzal, hogy ha nem a jogszabály által előírt munkaközi szünetben dohányzunk, hanem önkényesen, a nap egy másik szakaszában tartunk külön szünetet, azzal megszegjük a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségünket” – figyelmeztet a szakjogász, aki szerint attól még, hogy sok munkáltató a feszült légkör megelőzése érdekében tolerálja a cigarettaszüneteket, nem tanácsos visszaélnünk ezzel a nagyvonalúsággal. 

Amikor új munkahelyen kezdünk el dolgozni, a kihágások elkerülése miatt mindenképpen ajánlott tehát tájékozódnunk a munkaközi szünetekre vonatkozó érvényes szabályokról. 

„Ne alapozzunk a többiek szokásaira, viselkedésére! Beszéljünk inkább a HR-essel vagy a közvetlen felettesünkkel – hiszen az, hogy néhány munkatársunk gyakran tart cigaretta- vagy kávészünetet, nem jelenti azt, hogy ez megengedett” – figyelmeztet az ügyvéd. 

Szünetek a monitor előtti munkavégzésben

Sokak számára ismerős lehet a monitor előtti munkavégzést szabályozó rendelet, mely egészségmegőrző célzattal készült. „E szerint képernyő előtti munkavégzés esetében óránként 10 percre a munkavállaló köteles megszakítani a monitor előtti munkavégzést” – kezdi Mark, mielőtt folytatja a szemünk védelmét szolgáló szabályozás kevésbé ismert sajátosságaival: „Ebbe a kategóriába esnek azok a pozíciók, amelyekben egy napon összesen (de nem egybefüggően) legalább 4 órát töltünk a monitor előtt. Kivételt képez például a pénztárgép előtt végzett munkafolyamat, illetve a modern kijelzőkkel felszerelt targoncákkal történő munkavégzés – alapvetően tehát inkább a klasszikus, irodai munkavégzés során használt képernyők, számítógépek esetében érvényesül ez a szabályozás” – mondja interjúalanyunk. 

Érdemes azonban jobban megismernünk a fenti szabályt, mielőtt azt hinnénk, hogy az említett 10 percet kedvünk szerint tölthetjük valamely, a szemünket kímélő tevékenységgel – ez azonban nem így van. „Az előírt 10 perc nem minősül munkaközi szünetnek – ilyenkor az adott munkakörhöz kapcsolódó, de monitor előtti munkavégzést nem megkövetelő feladatokat végezhetünk el, mint amilyen például irodai munkakörökben lehet a fénymásolás vagy az aktalefűzés” – árulja el a szakjogász. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi a teendő akkor, amikor – a modern kor adta munkavégzési szokások okán – egyszerűen nincsen olyan feladatunk, amelyet a számítógépünktől, képernyőtől távol tudnánk végrehajtani? 

A fentiek alapján igyekezzünk mindig betartani a ránk vonatkozó előírásokat, és személyes tennivalóinkat próbáljuk meg lehetőleg a munkaidőn kívül, például az ebédszünetünkben elintézni. Ha pedig valamely kérdés, ügyintézés kapcsán bizonytalanok vagyunk a jogainkat és a lehetőségeinket illetően, érdemes lehet munkajogi szakértővel konzultálnunk. Amennyiben jelenlegi munkahelyünkön túlterheltnek érezzük magunkat, és nem csak szünetet nem tudunk tartani, de rendszeresen több órát is töltünk a munkahelyünkön, mint amennyit a szerződésünk előír, keressünk új kihívásokatszemélyre szabottan a több ezer álláslehetőség között. Írjuk át önéletrajzunkat az aktuális trendeknek megfelelően, hogy a vágyainknak leginkább megfelelő pozíciót találhassuk meg! Töltsük fel a CV-nket ide, és a naprakészség jegyében kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkajog, karrier, munkaközi szünet, ebédszünet