Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Magyarországon ma a munkaviszony a legelterjedtebb foglalkoztatási forma, mégis sok esetben már a munkaszerződés megkötésénél előfordulnak komoly jogszabálysértések. A munkáltatók számára ez azért jelenthet problémát, mert a szabályszegésekért egy munkaügyi ellenőrzés során akár bírságot is szabhat ki a munkaügyi felügyelő. A dolgozónak pedig elemi érdeke, hogy tisztában legyen a jogaival és azokat érvényesíteni is tudja - mondta dr. Hargittay Szabolcs, a Profession.hu munkajogi tanácsadója.

Milyen adatok és dokumentumok kellenek hozzá?

A munka törvénykönyve szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, a munkavégzéshez szükséges információk birtokába juttatja a munkaadót. Így tehát csak olyan dolgokat kérdezhet a munkáltató, amik a dolgozó személyiségi jogait nem sértik, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthatnak.

A munkáltatónak a munkaviszony létesítése előtt meg kell győződnie arról, hogy a leendő munkavállalója rendelkezik-e azokkal a feltételekkel, amelyek az adott munkakör betöltéséhez szükségesek. Ilyen adat lehet többek között a büntetlen előélet, személyi adatok, szakképzettség igazolása. A munkaadó csak a dolgozó hozzájárulásával kérheti el az előző munkáltató által kiadott működési bizonyítványt. Dr. Hargittay Szabolcs tapasztalatai szerint sok munkáltató megszegi, azt az adatvédelmi jogban megjelenő szabályt, miszerint a munkavállaló adatait csak célhoz kötötten lehet kezelni.

A törvény azt is kimondja, hogy tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor - például a veszélyes munkakörök esetében előfordulhat ilyen. Állásinterjún továbbá nem tehető fel olyan kérdés, amely diszkriminatív, az egyenlő bánásmód követelményébe vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik.

Kötelező-e a munkaszerződést írásba foglalni?

A válasz egy egyszerű igen - hívta fel a figyelmet a munkajogász. Ám ennek ellenére mégis sok esetben elmarad az írásba foglalás, vagy ami még gyakoribb, a munkába állás után egy bizonyos idő elteltével visszadátumozva foglalják írásba a felek a munkaszerződést.

A munkaszerződés akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha a felek aláírják a kötelező tartalmi elemeket, azaz a ,,minimum feltételeket" tartalmazó okiratot. Ebben a feleknek mindenféleképpen meg kell állapodniuk, így tehát bele kell foglalni a szövegbe a személyi alapbér mértékét, a munkakört és a munkavégzés helyét.

A gyakorlatban a munkaszerződést akár egy, akár több okirat is tartalmazhatja, ha a felek akaratnyilatkozata egybehangzó. Írásba foglalt a munkaszerződés akkor is, ha a megállapodás levél vagy faxváltás útján jön létre. A munkaügyi felügyelők egy munkaügyi ellenőrzés során szigorúan vizsgálják az alakszerűségi szabályokat is.

   Mi legyen benne a munkaszerződésben?   

A munkáltatónak a biztosítási jogviszony bejelentését, illetve valamennyi biztosítási jogviszonyt érintő változást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kell megtennie. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a bejelentési kötelezettség megtörténtének ellenőrzésére is.

Fel kell világosítani a dolgozót

A munkáltató a szerződéskötéskor köteles a dolgozót tájékoztatni többek között a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásáról, illetve a felmondási idő megállapításának szabályairól. Emellett el kell azt is mondani a munkavállalónak, hogy van-e kollektív szerződés, és működik-e a cégnél szakszervezet vagy üzemi tanács. Ezek tulajdonképpen olyan lényeges információk, amelyek pontos megismerésével számos jogvita elkerülhető. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint ezt a tájékoztatást a munkába lépés napjától számított 30 napon belül meg kell ejteni, és a munkavállalónak írásban is át kell adni.

A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre, amelynek nem feltétele az azonnali munkába állás. A munkaviszony keletkezése és a munkavégzés megkezdése tehát időben elválhat egymástól. A munkaviszony az írásbeli munkaszerződés megkötésével, tehát annak időpontjában keletkezik. A munkaviszony kezdete viszont a munkavégzés megkezdése, ami a munkába lépés napja, amelyet a szerződő felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

A fentieknek különösen a próbaidő kikötésénél lehet nagy jelentőségük. Próbaidőt ugyanis csak a munkaszerződés megkötésekor lehet kikötni, a munkába lépés napján utólag már nem.