Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Pályamódosítás

Képzeljük el, hogy egy nagy megbeszélésre, prezentációra készülünk. Alaposan felkészültünk, utána jártunk mindennek, elkészítettük a tökéletes diasorozatot, kiválasztottuk a megfelelő öltönyt, kosztümöt. Mindezek után meg is nyugodhatnánk, hogy igen, mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez egy remek előadás legyen.

Azonban van még egy nagyon fontos tényező, amiről nem szabad elfeledkeznünk, hiszen amilyen apróságnak tűnik, olyannyira tud elárulni minket: ez a testbeszédünk, ami az esetek nagy részében sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a szavaink, vagy az előkészített anyagunk.

Azt már tudjuk, hogy egy állásinterjú során mennyi minden múlhat azon, hogy hogyan gesztikulálunk, felvesszük-e a szemkontaktust illetve, hogy nagy általánosságban, milyen a testbeszédünk, de mindezekre a hétköznapok során, a munkahelyünkön is érdemes odafigyelnünk! Függetlenül attól, hogy mi vagyunk az előadók, vagy csak hallgatóként veszünk részt egy megbeszélésen, a tárgyaló egy valóságos non-verbális aknamező, ahol egy rossz mozdulattal akár hónapok kemény munkáját hiúsíthatjuk meg. Nézzük meg néhány tipikus helyzetet, amiken szimplán a testbeszédünkkel sokat javíthatunk, vagy ronthatunk.

Új munkatársként

Próbaidőnk letelte után, végre minket is meghívtak egy nagy közös ötletelésre, a nagybetűs, kerekasztalos, üvegajtós tárgyalóba, ahova eddig csak fél szemmel mertünk be-bepislantani. Ahogy belépünk a terembe, leülünk egy szimpatikus helyre, majd ölbe tett kézzel várjuk, hogy kollégáink is elfoglalják székeiket. Ahogy a főnökünk feláll, és belekezd a mondandójába, mi előkapjuk a noteszünket és villámsebességgel vad jegyzetelésbe kezdünk, fel sem pillantva a füzet mögül.

HELYESEN TETTÜK: Odaültünk az asztalhoz

Az, hogy nem a kezünket tördelve várakoztunk az ajtó előtt, amíg mindenki helyet foglal, illetve, hogy nem a sarokban húztuk meg magunkat egy széken, hanem határozottan az asztal mellé ültünk, máris magabiztosságot sugároz. Elvégre nem hiába hívtak meg minket is, megdolgoztunk ezért az eredményért, kiérdemeltük a helyünket a többiek között. Ezzel azt közvetítjük, a mi szavunk is van olyan fontos már, mint munkatársainké.

ROSSZUL TETTÜK: Hagytuk magunkat beékelődni

Ha már kiérdemeltük a helyünket az asztalnál, legyünk rá büszkék! Ne húzzuk össze magunkat, kezünket az ölünkbe ejtve, vagy éppen a mellkasunk előtt összekulcsolva. Helyezkedjünk el kényelmesen, a lábainkat se tegyük keresztbe, nyugodtan lazítsuk el őket, tegyük a kezeinket az asztalra, sőt, akár a jegyzetfüzetünket, ásványvizünket, pohár kávénkat is tegyük ki magunk elé.

Meggyőző testbeszéd

HELYESEN TETTÜK: Jegyzeteltünk

Akármilyen magas szintre fejleszthetjük a testbeszédünket, ha egy megbeszélésre egy szál papír és toll nélkül érkezünk, azzal biztosan azt az üzenetet közvetítjük, hogy számunkra nem fontosak az elhangzottak. A jegyzetelésen kívül, egy másik módja érdeklődésünk kimutatásának, ha kicsit előre dőlünk, és helyeslően bólintunk néhányszor.

ROSSZUL TETTÜK: Szinte fel sem pillantottunk jegyzeteinkből

Ha csak a papírra szegezzük tekintetünket, esélyünk sincsen felvenni a szemkontaktust az előadóval, vagy bólintani egyet-kettőt, sőt a kérdezés, és kommentelés lehetőségétől is megfosztjuk magunkat. Bőven elég, ha csupán néhány gondolatébresztő szót írunk le magunknak, amiről eszünkbe jutnak az előadás legfontosabb részei.

Vezetőként / Felettesként

Frissen kinevezve, megkaptuk a feladatot, hogy prezentáljunk a következő negyedéves megbeszélésen. Időben elkezdtük a felkészülést, megtanultuk az előadásunkat, többször elpróbáltuk, beleszúrtunk néhány tökéletesen elhelyezett viccet. A kivetítő jobb szélén állva brillírozunk, majd prezentációnk végén, a hallgatóság felé fordulva, keresztbe font karokkal megkérdezzük, hogy esetleg van-e valakinek kérdése. Miután senki nem válaszol, illetve kérdez, visszaülünk a helyünkre.

HELYESEN TETTÜK: Felkészültünk

Nincs annál kiábrándítóbb, amikor egy előadó fel sem pillant a jegyzeteiből, vagy éppen a kivetített PowerPoint diákról olvassa le az egész prezentációt. A legjobb, ha előre felkészülünk, elpróbáljuk előadásunkat. Hogy még jobban lekössük a hallgatóságot, a szemkontaktus mellett használjuk a kezünket is! Gesztikuláljunk, ha pontokat sorolunk fel, számoljuk őket az ujjainkkal is. A legfontosabb azonban, hogy soha, de soha nem tördeljük a kezünket!

ROSSZUL TETTÜK: Egy helyben álltunk végig

Használjuk ki a rendelkezésünkre álló teret! Természetesen, nem kell mérgezett egér módjára fel-alá rohangálni a kivetítő előtt, de néhány lépés jobba-balra, előre-hátra sokat tud lendíteni az előadás módunkon. Ha előre tudjuk, hogy mikrofonba kell majd beszélnünk, kérjünk kézi mikrofont az állványos helyett, hogy szabadon tudjunk mozogni.

HELYESEN TETTÜK: A hallgatóság felé fordultunk

Ha arccal a kollégáink felé beszélünk, nem pedig a prezentációnkat olvassuk a kivetítőről, nyitottságot sugárzunk. Azt az érzetet keltjük, hogy bátran lehet tőlünk kérdezni. Egy 1967-es kutatásában, Dr. Albert Mehrabian a Los Angeles-i University of California professzora megállapította, hogy egy előadás hatása az emberekre 7%-ban függ attól, hogy az előadó milyen szavakat használt, 38%-ban a hangsúlyától és 55%-ban attól, hogy milyen volt a testbeszéde, gesztikulációja, arckifejezése.

ROSSZUL TETTÜK: Keresztbe fontuk a karunkat

Ezzel az egyszerű mozdulattal egy csapásra elvágtuk a kommunikációs csatornát kollégáinkkal. Mellkas előtt összefont karokkal bezárkózást, elutasítást sugárzunk. Ha a kérdésekre kerül sor előadásunk végén, forduljunk mosolyogva, teljes testtel a hallgatóság felé, karjainkat pedig engedjük le az oldalunkhoz, készen arra, hogy gesztikulációval kísérjük a feltett kérdésekre a válaszainkat.

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala