Megbízott, vállalkozó vagy alkalmazott – mi a különbség?
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen keretek között foglalkoztatnak bennünket. Cikkünkben a különböző, munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyokat vesszük górcső alá.
Önnek ajánljuk!
Munkavégzés nem csak munkaviszonyban történhet, más jogviszonyban is. Nem csak a munkajog, hanem a polgári jog is szabályoz olyan jogviszonyokat - megbízási- és vállalkozási jogviszony – amelyekben munkavégzés történik. Ezért meg kell határozni azokat a jellemzőket, amelyek segítségével a munkajogviszony elhatárolható más jogviszonyoktól. Cikkünkben az alkalmazotti, vállalkozói és megbízotti jogviszony lényeges elemeit ismertetjük dr. Bodnár Lilla ügyvéd, munkajogi szakértő és adatvédelmi jogász segítségével.
Fő különbségek
A Legfelsőbb bíróság eseti döntésében megfogalmazta, hogy „A jogviszony minősítése, a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük”. Ez a tartalom alapján való minősítés elve. A szerződéstípus megválasztásának szabadsága nem korlátlan. Elvileg a felek szabadon választhatnak a munkaszerződés és a megbízási, vállalkozási szerződés vagy más szerződéstípus között, de csak akkor, ha a feladat tartalma szerint valóban különböző jogviszonyokban is ellátható. Ha a jogviszony jellemzőit, tartalmát tekintve munkaviszonynak minősül a felek nem minősíthetik polgárjogi jogviszonynak. A szerződési szabadság elve a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki.
Dr. Bodnár Lilla a munkaviszony jellemzőivel kezd, hogy megérthessük az alapvető különbséget a címben említett 3 munkavégzési forma között:
„A mindennapi életben az adó- és járulékterhek optimalizálása, valamint az Mt. egyes munkavállalókat védő rendelkezéseinek (pl. felmondási szabályok, felmondási idő, végkielégítés, rendkívüli munkavégzés szabályai, a heti pihenőnapra, szabadságra vonatkozó szabályok) megkerülése érdekében gyakran előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződést köt.
A munkabérre rakodó költségek miatt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt érdekelt lehet a szabályok megkerülésében, a pillanatnyilag kedvezőbbnek tűnő jogviszony választásában. A munkavállalónak hosszú távon számolnia kell azzal, hogy a színlelt szerződés következtében nem részesül a munkavállalókat védő szabályok nyújtotta biztonságból. Előfordulhat, hogy a KATA adót választó kisadózóval kötött megbízási szerződés munkaviszonyt leplez. A KATA adózás valóban nagyon kedvező, de hosszú távon a munkavállaló sokat veszít. Egyrészt elveszti a munkaviszony biztonságát, másrészt nagyon kevés nyugdíjra számíthat nyugdíjas éveiben.”
Munkaviszonynak az a munkavégzésre irányuló jogviszony minősül, amelyben a munkavállaló a munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján végez munkát. Munkaviszony főszabály szerint az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesíthető.
Magyar szabályozásban a munkaviszonynak nincs tételes jogi meghatározása. A munkajogviszonyt és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat úgy tudjuk elhatárolni egymástól, ha tudjuk, mik a munkaviszony jellemzői, ezek pedig a következők:
- A munkavállaló tevékenységének jellege sajátos, a munkakörében tartozó feladatok összességét látja el. A munkavállaló függő viszonyban van, rendszeresség jellemzi a munkavégzését. (A vállalkozási és a megbízási szerződés esetében a munkát végző személy termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, amely mögött önálló, a megbízótól elkülönült tevékenység húzódik meg.)
- A munkavállalót személyes munkavégzési kötelezettség terheli a munkaviszonyban. A munkavállaló helyettest nem vehet igénybe.
- A munkáltatót a munkaviszonyban foglalkoztatási, a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából rendelkezésre kell állnia.
- Alá-fölérendeltségi viszony van a munkavállaló és a munkáltató között;
- A munkáltatót irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog illeti a munkaviszonyban. Az utasítási jog a munkavégzés minden fázisára kiterjed.
- A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása a munkáltató joga, természetesen a törvényi kereteken belül. A munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg.
- A munkavégzésért a munkavállaló munkabért kap.
- A munkavégzés során a munkavállaló a munkáltató munkaeszközeit használja;
- A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;
- A munkaszerződést írásba kell foglalni
„A munkaviszony és a polgári jogi jogviszonyok eltérő jellegű jogviszonyok, a munkaviszony jellemzője az alá-fölé rendeltség. A munkáltatót a munkaviszonyban széleskörű utasítási és ellenőrzési jog illeti, munkabérfizetési kötelezettsége van. A munkavállalót rendelkezésre állási, személyes munkavégzési kötelezettség terheli, a munkaviszonyban a munkakörébe tartozó feladatok összességét kell ellátnia.
A megbízási jogviszonyban (polgári jogi jogviszony) a felek mellérendeltsége jellemző. A megbízott nem egy munkakört lát el, hanem a megbízója által rábízott feladat ellátását vállalja díj ellenében. A vállalkozási szerződéssel (polgári jogi jogviszony) eredménykötelem jön létre a mellérendelt felek között. A vállalkozó eredmény létrehozását vállalja, a megrendelő pedig annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére vállal kötelezettséget.” – teszi hozzá dr. Bodnár Lilla.
Aktualitások
A vállalkozási és megbízási szerződésekre a Ptk. az irányadó, a munkaviszonyra az Mt., tehát ennek változásait kell figyelnünk a ránk vonatkozó irányból.
2022-ben például emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot. Nemrég pedig a KATA adózású vállalkozásokat érintő változtatást eszközöltek az ugyanazon cégnek történő számlázás felső pénzügyi határának meghatározásával.
Hogy mennyi az aktuális minimálbér, garantált bérminimum, mi a KATA szabálya, kik és milyen feladatok ellátása esetén választhatják, arról érdemes megkérdezni az adótanácsadónkat vagy egy munkajogi szakértő ügyvédet, hiszen így elkerülhetjük az esetleges félreértéseket vagy amik fölött laikusként könnyedén átsiklanánk.
Gyakori félreértések
Dr. Bodnár Lilla azt emeli ki, hogy sokszor hajlamosak vagyunk a szerződést elnevezése alapján kategorizálni, pedig nem ez a mérvadó.
„Fontos tisztázni, hogy a jogviszonyt létrehozó szerződést nem elnevezése, hanem tartalma alapján kell megítélni, elbírálni. A jogviszony jellemzői alapján dönthető el mérlegeléssel, hogy milyen jogviszony jött létre a felek között. Hiába nevezik a felek szerződésüket megbízási szerződésnek, ha a jogviszony jellemző tulajdonságai a munkaviszony fennállását támasztják alá. Ebben az esetben a felek között nem megbízási jogviszony, hanem munkaviszony áll fenn. Nem kell a munkaviszony valamennyi jellemzőjének fennállnia ahhoz, hogy a felek között létrejövő jogviszony munkaviszonynak minősüljön. A jogviszony átminősítésére a NAV, a foglalkozás-felügyeleti hatóság vagy a bíróság lehet jogosult. A felek nem félreértésből szoktak polgári jogi jogviszonyt létesíteni munkaviszony helyett. Ennek az lehet az oka, hogy nem akarják a Munka törvénykönyve szigorú rendelkezéseit magukra nézve alkalmaznivagy az adójogszabályokat akarják megkerülni. Ez viszont jogellenes magatartás.”
Hogyan kerüljük el a ’félreértéseket’
Munkaviszony esetén a munkavállaló egy munkakört lát el, munkaszerződést kötnek vele, bejelentik a munkaviszony létrejöttét a NAV-nál. A munkavállaló kérhet erről igazolást a munkáltatótól és természetesen munkaszerződést is kell kapnia. Ez az elsődleges módja annak, hogy megbizonyosodjunk róla, valóban munkaviszony jött létre köztünk és a munkáltató közt.
„A munkavállalónak azt kell megkérdeznie, milyen jogviszonyban fogják foglalkoztatni. A felek közötti jogviszonyt a foglalkozás-felügyeleti hatóság, az adóhatóság jogosult ellenőrizni és átminősíteni. A munkavállaló a bíróságtól is kérheti a jogviszony átminősítését.” – magyarázza dr. Bodnár Lilla
Ha valami úgy tűnik, nincs rendben, minden esetben ügyvédhez javasolt fordulni, hiszen az ügyvédek azok a szakemberek, akik meg tudják válaszolni a kérdéseinket és jogi tanácsot tudnak adni. A könyvelők - bár lehet, hogy tisztában vannak a számviteli, könyvelési szabályokkal – nem feltétlenül kompetensek egy olyan ügyben, ahol már jogi segítségre, jogi szakértelemre is szükség van.
