Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Szövődhetnek igazi baráti kapcsolatok a munkahelyi környezet szabályokkal, elvárásokkal szegélyezett atmoszférájában?

Egy szervezeten belül a legerősebb alá-fölérendeltségi viszony a főnök és a beosztott között alakul ki. Viszont, erős érzelmek forrása is lehet ez a helyzet, ami - elsősorban - a beosztott irányából érkezik. A főnököt láthatatlanul, de tapinthatóan körülölelő nimbusz olyan képzetek táptalaja, amiben a fölöttünk állót magasabb szellemi és erkölcsi tulajdonságokkal ruházzuk föl. Ennek hatására olyan érzelmek keletkezhetnek, amelyek arra ösztönözhetnek, hogy közelebbi kapcsolatot létesítsünk a hierarchiában felettünk állóval. Ám ez az esetek többségében szigorúan egyoldalú - mondja Dr. Lakatos László pszichiáter szakorvos, aki a tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a főnök-beosztott között kialakult barátságok többségét az alárendeltek kezdeményezik. Éppen ez ennek a viszonynak a hibája is, amit - ha valamilyen módon létrejön - többnyire a beosztottak túlértékelnek. Többen fordultak már Lakatos Lászlóhoz avval, hogy csalódtak a főnökük barátságában, ami ugyan komoly pszichológiai betegségeket nem okozott, de ha valakinek érzékenysége van erre, lehet egy ilyen trauma az "utolsó csepp".

A szakember szerint a főnök - pozíciója miatt - tehet olyan gesztust, ami egy alá- és fölérendeltségtől mentes kapcsolatban akár a barátság előszeleként is értelmezhető, de ez inkább a szervezet és nem az egyén érdekét segítő lépés. A főnökök munkája sokszor a "bizalom" egyetemes megnyilvánulásain múlik, amit, elő lehet segíteni olyan mozzanatokkal, amik magukban hordozzák a bizalmasság illúzióját. Ezt szokták félre érteni a beosztottak, amikor azt hiszik, hogy baráti viszonyba kerültek a főnökükkel. Ám a főnök - pozíciója miatt - nem engedheti meg magának, hogy közeli barátságba kerüljön egy alatta álló munkatársával, mert ez magában hordozza a kivételezés esélyét, ami lerombolhatja a vezető hitelét. Így, ebben a konstellációban igazi barátság - az esetek döntő többségében - nem alakulhat ki főnök és beosztott között.

Ám a gyengébb erejű alá- és fölérendeltség felé haladva a barátságok kialakulásának esélyei javuló tendenciát mutatnak. A kollegiális viszonyban pedig ugyanez általánossá válik. Bár a szakember véleménye szerint ritkábban keresünk barátot ott, ahová dolgozni járunk, inkább a lazább kapcsolatok kialakulását segíti elő a munkahelyi ismeretség. A közös sikerek, eredmények, vagy esetleg veszteségek szorosabbra fűzik az emberi kapcsolatokat, de ezek sajnálatosan csak a munkahelynek szólnak, ahonnan kilépve, a közösségi élmény elkopik. A tartós, évtizedes barátságok java része fiatalon, tizenévesen kötődnek, amiben döntő szerepe van a választás szabadságának.
A munkahelyi barátságok sosem szabadon választottak, hanem inkább egy fajta pszichés kényszer eredményeképp születnek.

Lehet-e a főnököm a barátom?

A szerelem minden falat ledönt

A barátság talán a legtartósabb érzelmi alapon kötött emberi kapcsolat, ám a szerelem lángjának hőfoka magasabb, ami képes még a hierarchia falait is ledönteni. Könyvtárnyi irodalma van az igazgató és a titkárnőjének szerelméről, ami szinte közhelyszerű jelenség. Dr. Lakatos László szerint a szerelmi viszony kialakulásának katalizátora lehet a hierarchia, de gátja semmiképpen sem lehet. Vagyis, az érzelmi viszonyok királyánál nem számít a beosztás, mert ebben az esetben lehullik a maszk és az ember személyisége, tulajdonságai, hatása, kisugárzása kerül előtérbe, ami elnyomja a beosztását. Az ilyen kapcsolatok kialakulását elősegítheti a főnöki nimbusz, de amikor létrejön a kölcsönösség, a nimbusz nyomtalanul tűnik el. A szerelem minden gátat áthág és a legtermészetesebb módon teszi egyenlővé a feleket, ami ennek az emberi titoknak az alaptermészete.

Erőteljes alá-fölérendeltségi viszonyban született szerelmek ugyanazzal az egyenlőséggel teljesülnek ki, mint a gyengébb pozicionális különbségek esetén kialakult viszonyokban. Persze, gyakran alakul ki ilyen kapcsolat pusztán érdekek mentén, amikor a beosztott bizonyos juttatások miatt kezdeményez viszonyt a főnökével, de amint igazi érzelmek kerülnek felszínre, a racionalitás azonnal kivonul belőle. Így lehet katalizátora a kapcsolatnak az, ha valaki a felettesébe szeret bele, de csak akkor tud komolyra fordulni a dolog, ha mentesül az érdekektől. Az azonos pozícióban lévő munkatársak között kialakult szerelmek gyakoribb jelenségek, mint a főnök-beosztott viszonyrendszerben létrejöttek, mert az emberekben van egyfajta együvé tartozási reflex, ami inkább ezt a konstrukciót szorgalmazza.

Fotó: profimedia.hu