KKV vagy multi? Mi alapján döntsünk?

Mik a fő különbségek a KKV-k és a multinacionális cégek között? Honnan tudhatjuk, hogy melyik környezetben éreznénk jobban magunkat? Szakértő segít.
Önnek ajánljuk!
Munkakeresőként joggal merülhet fel a kérdés, hogy egy többszáz, akár többezer főt foglalkoztató multinacionális vállalatnál lehetnénk eredményesebbek és boldogabbak, vagy egy pár fős kis- és középvállalkozás munkatársaként. Tapasztalat hiányában egyáltalán nem könnyű a döntés, ezért a két cégforma közötti különbségről, a fő sajátosságokról, valamint az előnyökről és hátrányokról Fazekas Évát, az Oracle University magyarországi képviselőjét és a Jobangel alapítóját kérdeztük. Éva 14 évet dolgozott multinacionális cégeknél, illetve 8 évet kis- és középvállalatoknál, valamint 2011 óta ír álláskeresési és karrierszakmai cikkeket a Jobangel blogjára. Szakmai tudását és tapasztalatait felhasználva az évek alatt több mint hétezer álláskeresőnek segített elhelyezkedni.
Mindig az a cél, hogy sikeres legyen valaki
Mikor állást keresünk, azt kell szem előtt tartanunk, hogy az adott helyen sikeresek lehessünk, hiszen a munkavállalónak és a munkáltatónak is az a legfontosabb, hogy lelkesen végezzük a munkánkat és jól érezzük magunkat. „Álláskeresőknél mindig az a cél, hogy jó(l) legyen abban az állásban, amit talált, ami akkor működik, ha a személyiségéhez passzol” – vág bele a témába Éva. Ahhoz, hogy az igényeinkhez illő állást találjunk, kellő önismeretre van szükség, valamint ismernünk kell a két cégforma előnyeit és hátrányait.
A kis- és középvállalatoknál közvetlen a döntéshozatal és kevésbé innovatívak
A KKV-kra mindenekelőtt a közvetlen döntéshozatal jellemző. „Magyar a környezet, magyar a tulajdonos, és a legtöbb esetben a tulajdonos is naponta bejár dolgozni. Neki a saját tulajdonosi érdekeit is szem előtt kell tartania, hiszen bármilyen döntés, ami költséggel jár, az ő bankszámláját érinti, és ez befolyásolja a döntések súlyát és minőségét. Ezért mondjuk azt KKV-kra, hogy néha ad hoc döntések születnek, néha úgy tűnik, hogy nincs stratégia. Ahogy változik a gazdasági környezet, úgy változtatni kell a stratégiát is, ami nem egyszerű” – magyarázza a szakértő. Természetesen egy multinacionális vállalat is tud rossz döntéseket hozni, de nekik van egy stabil stratégiájuk, ami mentén haladnak, akkor is, ha a világ szerint az nem jó ötlet. „Például amikor a cloud technológiákat bevezették a piacokra, olyan 2012 környékén, mindenki azt mondta, hogy ez az irány biztosan nem fog működni, hiába erőltetik a nagyvállalatok. Hiszen ki akarná az adatait feltölteni a felhőbe, amikor az nem tűnik biztonságosnak? Most itt vagyunk 2021-ben és a világ cloudon működik.” Az egyik legnagyobb különbség tehát a KKV és a multi között, hogy míg a multi innovatív, a KKV gyakran csak haladni tud a technológiával. „Steve Jobs mondta, hogy ő olyan embereket keres, akik olyan őrültek, hogy azt hiszik, megváltoztathatják a világot, mert ők meg is fogják. Erre egy KKV nem képes és nem azért, mert a KKV-kban nincs tehetség, hanem azért, mert máshogy vannak berendezkedve, mások a lehetőségeik.”
A multik kiszámíthatóbbak
Érdemes azt is tudnunk magunkról, hogy képesek vagyunk-e széles látókörrel dolgozni, azaz mindent csinálni, vagy szeretünk fókuszáltan egy dologgal foglalkozni. „Egy KKV-ban egy beszerzőnek időnként arra is oda kell figyelnie, hogy fizetett-e az ügyfél, akinek majd eladják a beszerzendő árut, ami egy teljesen más téma, hiszen az egy kereskedő vagy pénzügyes feladata lenne. Tehát olyan dolgokkal is kell foglalkoznia, ami nem a szakterülete és nem feltétlenül a kedvenc tevékenysége. Egy multiban egy kényelmes, specialista szerepkört kapunk és elmélyülhetünk egy témában. Csak azzal kell foglalkoznunk fókuszáltan, ami a mi feladatunk; ez lehet stresszes és unalmas egyszerre, viszont nagyon jól tervezhető munkát tesz lehetővé” – sorolja a különbségeket Éva. – „Egy multiban pontosan tudom, hogy mit várnak el tőlem, tudok tervezni, ha bizonyíthatóan jól végeztem a munkámat, akkor azt el is ismerik és mindent előre lehet látni. Fogom tudni, hogy mennyi lesz a fizetésem, ha megfeleltem az elvárásoknak, tudom, mi fog történni, ha nem csinálok meg bizonyos dolgokat. KKV-ban ez nagyon más. Sok esetben tényleg a tulajdonos pillanatnyi lehetőségeitől függ, hogy mi történik.”
A KKV-knál nagyobb egy hiba súlya, viszont a végsőkig kitartanak a munkaerő mellett
Fontos különbség, hogy egy KKV-nál hibázni sokkal többet jelent, mint egy multinál. „Ha valaki KKV-ban hibázik, azzal tud akkora kárt okozni, hogy az azonnali felmondáshoz és konfliktusokhoz vezethet. Egy multiban meg azt mondják, hogy erre a negyedévre nem kapsz bónuszt. Ebből következően a bizalom is kevesebb egy KKV-ban a tulajdonos részéről” – magyarázza Éva. Bár ez a felelősség ijesztően hangozhat, fontos hozzátenni, hogy egy multinál egy leépítés során egy tollvonással elbocsátanak valakit, vagy akár egy egész csapatot, egy KKV-ban viszont jobban ragaszkodnak a munkatársakhoz. „Most a pandémia idején a multik egy része kénytelen volt leépíteni. Gyártósorok álltak meg, az ehhez tartozó adminisztráció is megállt. Sokan vagy otthon vannak parkolópályán, vagy már le is építették őket. Egy KKV-nak el kell gondolkodnia, hogy egy ilyen állapotot meddig tud fenntartani, de amíg lehet, a többség megteszi. Ők a végsőkig megpróbálják megtartani a munkaerőt és tényleg csak akkor építenek le, ha arra nagy szükség van. A KKV-k családias cégek, ami valahol azt is jelenti, hogy szinte családtagokként kezeljük egymást, ami más hozzáállást kíván.” A multi cégek általában hosszabb távra terveznek, de a KKV-knál a tulajdonos jóindulatára is számíthatunk.
A multiknál akkor is követni kell a folyamatokat, ha nem látjuk értelmét
A multinacionális cégek minimális rugalmassággal működnek. Vannak bizonyos folyamatok, eljárások, amiket akkor is követni kell, ha az napokra vagy hetekre megakasztja a haladást. „Én a legfurcsább dolgokat tapasztaltam a karrieremben. Megtörtént már velem az, hogy egy amerikai vice presidenttől kellett jóváhagyást kérnem egy 40 dollárcentes eltérésre (117 forint) és erre egy hétig vártam és addig állt az ügy. Vagy volt olyan, amikor azt mondták, hogy hatalmas innováció következik teljes brandváltással és mindent ki kell dobni, amin az eddigi logo volt, majd annyi történt, hogy a logon átszínezték az egyik betűt egy másik színre. Százezreket fizettek valakinek, hogy ezt megtervezze és minden mást le kellett selejtezni. De az eddigi legnagyobb horror, amit hallottam, hogy egy darab árajánlat kiadásához 12 különböző rendszert kellett érintenie az adott kollégának. Csak úgy tudom kifejezni ezt a készséget, hogy hülyeségtűrő képesség, amikor annyira a processzek rabjai vagyunk, hogy minimális rugalmasságot sem tudunk mutatni” – sorolja a hátulütőket Éva. Egy KKV-nál a rugalmasságot az jelenti, hogy amikor kapunk egy feladatot, megtervezhetjük, hogy hogyan oldjuk meg és felépíthetjük a napjainkat – amibe majd mindig érkezik egy-egy váratlan momentum, ami eltereli a fókuszt.
A nyelvtudás és a nemzetközi ismeretek szerepe nem elhanyagolható
Egyértelműen kijelöli az irányt a nyelvtudás, amiből a multik nem engedhetnek. „Ez alapvető, hiszen naponta előfordulhat, hogy külföldi telefonokat kapunk, valószínűleg a főnökünk is külföldi és ezt tudni kell kezelni. A multinál a nemzetközi tapasztalat is fontos, ami nem egyenlő azzal, hogy tudok angolul, hanem tudom azt is, hogy az egyes nemzetek tagjai milyen módon dolgoznak, milyen kulturális attitűdjük van. Másképp kell tárgyalni pl. egy japánnal, mint egy amerikaival és ehhez tárgyi tudás kell. Egy KKV-ban a tulajdonos szemléletét kell tudni átvenni. Éreznünk kell, hogy egy rossz döntés pénzbe kerül.”
Gondoljuk át, mit nem szerettünk a korábbi munkahelyünkön
De mégis honnan tudhatjuk, hogy hosszú távon melyik környezet a nekünk való? „Én mindig azt szoktam az álláskeresőktől kérdezni, hogy mi a bajuk a korábbi munkahelyükkel, és ebből kiderülhet, hogy egy probléma KKV sajátosság, és az a megoldás, hogy menjen el multiba, vagy kiderülhet, hogy ez így lesz KKV-ban és multiban is, és itt az adott céggel van a baj. Ha valaki állást akar váltani, akkor fel kell mérni, hogy miért nem jó neki az adott állás. Ha az egy cégméretbeli specifikum, vagy egy multinacionális vagy magyar tulajdonlás specifikumából eredő hiba, akkor lehet javítani egy állásváltással a másik irányba, azonban ha valami egészen más, akkor nem ezen fog múlni az állásváltás sikere.”
Készítette: Kövecses Evelin
A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala