Karrierváltók lehetőségei a munkaerőpiacon
Nem jött be az eredeti szakmánk, nem érezzük jól magunkat a munkahelyünkön, váltani szeretnénk. Mi legyen a következő lépés? Mutatjuk az utat!
Önnek ajánljuk!
A járványhelyzet komplett iparágak alól húzta ki a talajt, ennek kapcsán pedig sokan rájöttek, hogy az eredeti szakmájuktól távolodva, valami új munka után néznének. De nem kell pandémia ahhoz, hogy valaki irányt váltson: amit 16 vagy 18 éves korunkban pályaválasztáskor jó munkának gondoltunk, az a harmincas-negyvenes éveinkben már nem biztos, hogy ugyanannyi lehetőséget tartogat.
Merjünk váltani?
Tengerdi Dóra toborzási- és karriertanácsadó szerint sosincs késő a váltáshoz.
„Nem lehet elégszer mondani, hogy meg szabad próbálni jelentkezni a nekünk tetsző állásra akkor is, ha nem felelünk meg teljesen az elvárásoknak.”
Dóra nemcsak az álláskeresőket segíti, de toborzó-fejvadászként a munkaadók gyakorlati szempontjait is jól ismeri:
„A szolgáltatóközpontok (vagy ssc-k, bsc-k - a szerk.) például mindenkit tárt karokkal várnak, aki szeretne tanulni és be tud illeszkedni a szervezetbe – akár diploma nélkül is. A multinacionális közeg egy biztonságot nyújtó munkahely, sokféle emberrel lehet dolgozni, vannak érdekes kihívások, több területen is kipróbálhatjuk magunkat. Diploma és szakma nélkül is el lehet kezdeni egy multis pályafutást és ki tudja nőni magát az, aki elég agilis.”
Miért tartunk a váltástól?
Sokan szeretnének váltani, mégsem mernek nyitni az új irányba. Miért aggódjuk túl a pályaváltást?
„Az önéletrajzokból, gyakran feltett kérdésekből kiderül, hogy tanácstalanok az emberek. Kevesen veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek a lehetőségeknek, sokan nem tudják, mihez kezdhetnének például egy keresett nyelvtudás birtokában.”
A tanácstalanság mellett jellemző az is, hogy egészen mást várunk a munkahelyünktől, mint korábban: „Ma mindenki saját magáért felelős, magadnak építed a karrieredet: 20-30 évvel ezelőtt ez még nem így volt, amikor a szüleink évtizedeket lehúztak egy munkahelyen. Akkor nem kellett azon gondolkodni, hogy milyen karriert szeretnének építeni. Ma már elvárás az, hogy az ember lépegessen előre, ez pedig egy olyan felelősség, amivel nem mindenki tud mit kezdeni. A legújabb generáció már sokkal tudatosabb, ugyanakkor lazább is ebben, ez pedig óriási előny. Nem aggódnak annyira, kipróbálnak ezt is, azt is, sokkal könnyedebben veszik a munkahely- vagy karrierváltás kérdését.”
De nemcsak a Z generáció válthat könnyedén, a szakember szerint minden életkorban lehetséges a karrierváltás: „A váltás egy tervezhető folyamat, természetes, ciklikus dolog, ami az életünk része. Életkorokhoz, élethelyzetekhez is kapcsolható: gyakori az anyukáknál a szülés utáni kérdés, hogy merre tovább, de a negyvenes-ötvenes felsővezetők is sokszor váltanának, amikor megelégelik a stresszt és nyomást. Sokan vannak, akik kis cégtől mennének nagyhoz, és persze ott vannak azok is, akik teljesen új szakmába kezdenének.”
Fontos a karrierváltás mögött húzódó motiváció is: „Kérdezzük meg magunktól, miért is akarunk váltani? Az önmegvalósítás mozgat bennünket? Külső vagy belső nyomásra válasz a pályamódosítás? Pénz vagy karriercélok hajtanak? Manapság még a csapból is az önmegvalósítás folyik: szerintem egy szuper dolog, de nem mindenkinek van rá szüksége. Azaz nem kell mindenkinek karriert váltania, aki nem szereti a munkáját, lehet hogy elég egy jó hobbi, egy jobb időbeosztás vagy egy másik munkahely. Sokaknak elég, ha környezetet vagy munkakörülményeket váltanak: kicsiből nagyba mennek át vagy nagyból kicsibe, jobb időbeosztásra vagy jobb főnökre cserélik a rosszat. Nem kell mindent lecserélni egyből.”
Fontos a tudatos építkezés
Van, amikor tényleg szükséges és időszerű váltás. A szakember szerint ilyen esetekben is a tudatosság és a párhuzamos építkezés a kulcs a sikerhez. „Ha ügyesen építkezünk, elkerülhetünk költséges hibákat. Szerintem úgy érdemes váltani, hogy a meglévő mellett kitanulunk vagy kipróbálunk egy új szakmát, aztán párhuzamosan belevágunk. Menjünk el a varrótanfolyamra vagy könyvelőképzésre, tanuljunk nyelveket, és ne mondjunk fel egyből! Így nincs az a kockázat, hogy holnaptól új helyen kezdünk, és kiderül, hogy valójában utáljuk az egészet. Persze ez nem minden esetben jó tanács – van az a pont, amikor a legjobb döntés a felmondás.”
Olyan is előfordul, hogy a megoldás karnyújtásnyira, a saját cégünkben elérhető, csak nem jutott eszünkbe: „Ha valaki már benn van egy nagy multiban, de például soha többé nem akar például számlázni, az próbáljon meg szervezeten belül mozogni. Sokkal könnyebb új területbe beletanulni úgy, hogy a cégkultúrát, a rendszereket ismeri az ember, tudja hova kell fordulni, ha kérdése van.”
Kerüljünk lépéselőnybe
Vannak olyan területek is, ahol sokat fejlődhetnének a karrierváltók. Érdemes megszívlelni a lenti tanácsokat, hiszen a saját lehetőségeinken javíthatunk: „Sokan azt szokták elrontani, hogy nem tesznek energiát a jelentkezésbe. Nem szabják az adott cégre vagy munkakörre az önéletrajzot, amiből pedig látható lenne, hogy milyen képességeket tudnának átvinni a mostani munkájukból az újba. A HR-esnek vagy a vezetőnek meg kell látnia valamiből a lehetőséget a jelentkezőben, kell, hogy legyen metszet a korábbi tapasztalatok és a kinézett állás között. Érdemes nagyon tájékozódni, felkészülni az interjúra is: sokan nem tudják mi a cég profilja, ahova jelentkeztek. Karrierváltóként extra energiát kell beletenni az önéletrajzba és az állásinterjúba is.”
A karrierváltók helyzete tehát nem könnyű, de a cégek egyre nyitottabbak, egy jól összeállított önéletrajzzal és pár óra állásinterjús készüléssel sokat tehetünk a megálmodott új munkahelyért. A váltás nem lehetetlen, de önismeret és némi plusz energia nélkül nem megy: térképezzük fel a lehetőségeinket, készüljünk fel, és vágjunk bele!
Készítette: Rákász-Losonczy Judit
