Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A július 1-jétől hatályos Munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) lehetett az elmúlt időszakban jót és rosszat egyaránt olvasni, hallani. Dr. Hargittay Szabolcs szerint az új törvénykönyv jóval gyakorlatiasabb az előzőnél, és sok olyan rendelkezést emelt jogszabályi szintre, amik a jelenleg még hatályos szabályozásból hiányoznak. Többek között átalakultak a ,,kismamák védelmére" vonatkozó szabályok is.

Kérhető a részmunkaidő

Ha a munkavállaló azt szeretné, hogy - miután a gyesről vagy gyedről visszatért a munkahelyére - a gyermeke hároméves koráig részmunkaidőben dolgozhasson, akkor ezt a kérését a munkaadó nem utasíthatja vissza. Ebben az esetben a munkaszerződést módosítani kell. A köztisztviselők esetében ez a szabály más korábban is élt.

Ez a munkáltatói kötelezettség a gyermek legfeljebb hároméves koráig áll fenn, természetesen a szerződő felek ennél hosszabb időtartamra is módosíthatják a munkaszerződést. Eltérhetnek továbbá attól a rendelkezéstől is, miszerint a részmunkaidő mértéke csak a törvényes munkaidő fele részére határozható meg - így a kismama dolgozhat például hat órát is, de ha szeretné, akkor akár négynél kevesebbet is.

A felmondási védelem továbbra is jár

Az új Mt. a jelenleg hatályos törvényt némileg módosítva kimondja, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésé alatt (de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig).

  Jobb a kismamáknak az új Munka Törvénykönyve?  

Fontos, hogy a várandósságra és a lombikbébi-programban való részvételre a dolgozó csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Ez a szabály a jelenleg hatályos Mt.-nél meglévő anomáliát igyekszik kiküszöbölni. A mostani szabályozás mellett ugyanis, hogyha a várandós nő nem jelzi a munkáltatójának a terhességét, és a munkáltató rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyt, akkor az jogellenes megszüntetésnek minősül a terhes nőt megillető felmondási védelem miatt.

Az új Mt. érdekesen kapcsolja össze a ,,védett korú" munkavállalók (azok, akik öt éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt) és a kismamák munkajogi védelmét.

A ,,védett korúak" határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg a munkáltató, ha a dolgozó valamely lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Akkor is el lehet bocsátani, ha olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Elveszítheti a munkáját a képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ezekben az esetekben fel kell ajánlani a dolgozónak a képességeinek megfelelő másik munkakört - ám ha ilyen nincs a cégnél, vagy a munkavállaló nem fogadja el, akkor távoznia kell.

Ugyanez vonatkozik az anyákra, illetve a gyermekét egyedül nevelő apákra is a gyermek hároméves koráig, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe.

Nem rendelhető el éjszakai munka

Az új Mt. is tartalmazza azt a szabályt, hogy a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - orvosi vélemény alapján - a korábbi munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapota miatt nem képes dolgozni. A dolgozó a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, ám a szerződésben meghatározott fizetése nem csökkenhet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

A várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el, illetve éjszakai munkát nem végezhet. A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak rendkívüli munkaidő vagy készenlét a csemete hároméves korától négyéves koráig csak kivételes esetekben rendelhető el, például: baleset, elemi csapás, súlyos kár esetén, és akkor is csak a hozzájárulásával.

Ha a munkavállalónak egy tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után kettő nap pótszabadság jár, két gyerek után négy, kettőnél több gyerek után pedig összesen hét nap. Mindkét szülőt megilleti a pótszabadság. Dr. Hargittay felhívta a figyelmet: ez az új Mt.-ben meglévő szabály megegyezik a mostani törvénykönyv 2012. január 1-jétől hatályos szabályozásával.