A külföldön tanuló magyar fiatalok jóval nagyobb arányban térnek haza, mint más európai ország fiataljai - hangzott el a Magyar Ifjúság 2020 című kiadvány bemutatóján. Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár elmondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy a magyar fiatalok Magyarországon boldoguljanak. Szeretnék elérni, hogy a magyar fiatalok olyan stabil értékrenddel menjenek külföldre, hogy aztán az ott megszerzett tudást, tapasztalatot hazahozzák, és Magyarországon építsék a jövőjüket - tette hozzá.

Iránytűt adnak a fiataloknak

Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a bemutatott dokumentumra utalva azt mondta, céljuk az volt, hogy 2020-ig jövőképet, "iránytűt" adjanak a magyar ifjúságnak. Arról beszélt, hogy eddig több mint 30, az ifjúsággal kapcsolatos intézkedése volt a kormányzatnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül a fiatalok itthoni boldogulását szolgálják - adta hírül a távirati iroda.

"Ha a magyar fiatalok úgy érzik, hogy az egzisztenciájuk itthon nem elég jó, akkor az a dolgunk, hogy jó egzisztenciát teremtsünk, (...) ha úgy érzik, hogy azért nem vállalnak gyerekeket, mert anyagi nehézségekkel küzdenek, akkor a kormányzatnak az a feladata", hogy javítson az anyagi helyzetükön - fogalmazott, példaként a rezsicsökkentést említve.

A kiadványból kiderül: a tervek között szerepel például, hogy "Ifjúságbarát település" díjat adnának azoknak a városoknak, amelyekben a fiatalokat segítő, sikeres programokat hoznak létre. Az is szerepel a most bemutatott dokumentumban, hogy az Európai Unió ifjúsági stratégiáját meghonosítanák Magyarországon - áll a Magyar Ifjúság 2020 kötetben. Az EU több milliárd eurót szám a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére. 

A fiatalokat otthonteremtési programmal, Fecskeházak építésével marasztalnák itthon. A családosokat járulékkedvezményekkel, egyéb támogatásokkal segítenék - például a kormányzati tervek szerint a gyest akkor is kapnák a kismamák, ha visszamennek dolgozni, illetve átalakítanák a gyedet, vagy épp a diákhitel visszafizetésében kapnának kedvezményt a kisgyerekes fiatalok. Többek között új bölcsődék létrehozásával is ösztönöznék a szülők munkába állását.

Persze nem csak a kisgyerekes fiatalokkal foglalkoznak: a hátrányos helyzetű és pályakezdő ifjak foglalkoztatását is megkönnyítenék, adókedvezménnyel. Rugalmas munkaerőpiacot képzelnek el a kiadvány szerzői, a képzéseket is fejlesztenék, például több felsőoktatási intézményben is oktatnak majd ifjúságsegítő szakembereket. Létrehoznának egy egységes Kárpát-medencei képzési rendszert, illetve a munkavállalás is "határtalanná" válna a szomszédos országokban. Támogatnák a vállalkozóvá válást is.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Fő stratégiai pont a kiadványban az is, hogy fejlesszék a magyarságtudatot a fiatalokban - a programmal nemcsak a határon túliakat, hanem a távolabbi országokban élő, magyar származású, ám magyarul már nem is beszélő fiatalokat is el szeretnék érni.

"A kormány azt szeretné, ha mindenki a szülőföldjén tudna boldogulni, aki pedig elment külföldre tapasztalatot szerezni vagy tanulni, az hazajönne, Magyarországért is dolgozna" - mondta korábban, a Gyere Haza Karrier Pont indulásakor Téglásy Kristóf, az Emmi ifjúságügyi főosztályvezetője. Az alapítványi tanácsadó hálózat a most külföldön élő és dolgozó hazánkfiainak kínál segítséget a hazatelepüléshez. Már száz fiartalnak segítettek.

Téglásy Kristóf most, az Ifjúság 2020 kiadvány bemutatóján elmondta: a most elkészült "Hozd haza a tudásod, itthon építsd a jövőd!" mottójú dokumentumon hat munkacsoport, 125 szakember dolgozott három hónapig. 43 százalékuk volt kormányzati szereplő, a többiek civilek, köztük ernyőszervezetek képviselői. Azt ígérte: folytatják a munkát, jobban bevonva a fogyatékkal élő, valamint a hátrányos helyzetű fiatalokat képviselő szervezeteket is.

A fiatalok régen is külföldön tanultak

Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok az elmúlt ezer évben alapvetően külföldön tanultak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a rendszerváltás előtti generációk nem tapasztalhatták meg, milyen külföldön tanulni, ismereteket szerezni.

Magyarországról jóval kevesebben tanulnak külföldön, mint a környező országokból. A magyar egyetemisták 2,7 százaléka tanul rövidebb-hosszabb ideig külföldön, ez az arány Hollandiában 5,2 százalék, és az uniós átlag is nagyjából 5 százalék - írja az MTI.

Azok a magyar fiatalok, akik Nagy-Britanniában tanulnak tovább - felvételi arányukat tekintve - magasan kiemelkednek az európai átlagból. Az oda jelentkező fiatalok 60 százalékát veszik fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, míg ez az arány a lengyel diákoknál 40 százalék, ami megfelel az uniós átlagnak. Bauer Béla megjegyezte: valószínű, hogy ez a jó eredmény a magyar oktatási rendszernek is köszönhető.

Azok a fiatalok, akik külföldre mennek - az eddigi adatok szerint - jóval nagyobb arányban térnek vissza, mint a többi európai ország fiataljai, sőt a - hagyományos helyszínként - Bécsben tanuló fiatalok még ennél is nagyobb arányban - mondta a kutató.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: fiatal, pályakezdő, munkahelyteremtés