Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A nagyjából 100 éve használatban lévő személyiségtipológiáknak számos változata ismert: a legnagyobb népszerűségnek az MBTI, a Hogan-teszt, az Eneagramm rendszere, valamint a DISC örvend. Bár mindegyik más-más szempontok szerint osztályoz minket, közös bennük, hogy sok dolgot elárulnak rólunk: például, hogy intro- vagy extrovertáltak vagyunk-e, hogy az érzelmek vagy inkább a logika befolyásolják a döntéseinket, illetve hogy milyen értékek a legfontosabbak a számunkra a mindennapi munkavégzés során. Ezek együttese pedig nagyban meghatározza, hogy kivel tudunk gördülékenyen együttműködni, és ki az, akivel nehezebben találjuk meg a közös hangot. Mai cikkünkben Kunkli Szilvia képzési és fejlesztési tanácsadóval beszélgetünk a DISC személyiségtípusainak fő jellemzőiről. Ön- és munkatársismeretre fel! 

Végletek és skatulyák nélkül

„Bármilyen típusról, tesztről is beszéljünk, fontos leszögeznem, hogy nincs jó vagy rossz válasz, ahogyan nincsen könnyű vagy nehéz személyiség sem. Közhely, de igaz - mindannyian mások vagyunk, a teszt eredménye pedig általában rá is világít, hogy több típus keveredik bennünk” – hangsúlyozza először is a szakértő.

„A DISC 4 különböző személyiségtípust határoz meg, és bár ezutóbbi igen elterjedt fogalom, én inkább a személyiségpreferencia szót részesítem előnyben. A személyiségünk ugyanis amellett, hogy összetett, képlékeny is – a minket érő tapasztalások hatására folyamatosan alakul, változik. Ezért akár 2 év elteltével is a korábbitól jelentősen eltérő teszteredményt kaphatunk” – világít rá Szilvia, aki szerint éppen ezért érdemes lehet bizonyos időközönként újra és újra kitöltenünk ugyanazt a kérdőívet, és reflektálni a tükörre, amit az tart elénk. 

„Az utóbbi másfél évben a vírushelyzet hatására sokan átértékeltük a prioritásainkat, így egyáltalán nem meglepő, ha a személyiségünk is formálódott. Gondoljuk végig, mi történt velük, mi okozhatja a preferenciabéli változásokat” – tanácsolja elöljáróban interjúalanyunk. Most pedig lássuk, miről ismerszenek meg az egyes típusok, és mire érdemes odafigyelnünk, ha jó munkakapcsolat kialakítására törekszünk!

D - a dominancia

Az angol „dominance” szó kezdőbetűjével jelölt, gyakran pirosként is emlegetett csoportot az eredmény- és feladatorientált, határozott, magabiztos személyek alkotják. „Ők azok, akik bátran vállalnak kockázatot, és gyorsan hoznak döntéseket. Jól boldogulnak a stresszel, a siker iránti vágy hajtja őket előre. Ezek a munkahelyi környezetben kifejezetten előnyös tulajdonságok, amelyekkel gyorsan haladhatunk felfelé a ranglétrán, ám ha mi is a pirosak táborát erősítjük, vélhetően kihívást jelent számunkra a kapcsolatépítés. Az erős versenyszellem és a heves temperamentum ugyanis megfélemlítheti, elidegenítheti a kevésbé lendületes vagy ambiciózus kollégáinkat” - árulja el Szilvia, majd azt is megosztja, hogyan tehetünk a domináns kollégánk kedvére: 

„Ne írjunk neki bő lére eresztett, személyes hangvételű e-maileket: számukra a proaktivitás, a lényeglátás, az eredmények és a gyorsaság mindennél fontosabb. Jól felismerhetők továbbá arról, hogy kérdéseik legtöbbször arra irányulnak, mi fog történni, mit fogunk elérni - ebből is látszik, hogy le sem veszik szemüket a célról” – magyarázza a tréner, aki szerint sok vezető beosztású pirossal találkozhatunk. 

I – a befolyásos 

A DISC mozaikszó második betűje az angol „inlfuence”, azaz befolyás szóból ered. A sárgaként, illetve szangvinikusként is emlegetett csoportba a kifejezetten kapcsolatorientált emberek tartoznak, akiket jellemzően az érzelmeik vezérelnek. „Ahogyan a pirosak, ők is extrovertáltak, de jóval kreatívabbak, nyitottabbak, és optimistább világnézettel rendelkeznek a társaiknál. Az ő tanulási terepük a precizitás – míg a dominánsak egyszerre képesek gyorsan és összeszedetten dolgozni, addig a befolyásosak felszínesek, felületesek lehetnek, és rendszerint nehezebben gazdálkodnak az idővel is” – mondja interjúalanyunk, majd hozzáteszi:

„Szétszórtságukat rendszerint személyes varázsukkal kompenzálják – közülük kerül ki sok marketinges, értékesítő, vagy műsorvezető – például Oprah – is. Velük kommunikálva érdemes érzelmi töltetű szavakat használnunk, élnünk a storytelling eszközével, és a csapat érdekeit előtérbe helyezni. A sárgáknak támogatásra van szükségük. Hallgassuk hát meg az elképzeléseiket, és semmiképp se támadjuk le őket váratlanul, mert ettől stresszesek lesznek” – tanácsolja Szilvia, aki szerint az egyik legfeltűnőbb jele annak, hogy mi magunk is a sárga típusba tartozunk, az, hogy a kérdéseink többsége egy miérttel kezdődik – számukra ugyanis a hatékonyság megelőzi az eredményt a fontossági listán. 

S – a kitartó

Az S betű az angol „steadiness” nyomán a kitartó, stabil, zöldként ismert típusokat jelöli. „A sárgákhoz hasonlóan ők is kapcsolat-orientáltak, de velük ellentétben nem extro-, hanem introvertáltak. Gyakran segítő szakmában helyezkednek el, mert jellemzően empatikusnak, türelmesnek, nyugodtnak, és kiegyensúlyozottnak bizonyulnak. Erősségük, hogy kifejezetten kooperatívak és őszinték. Hadilábon állnak azonban a konfliktusokkal – ezeket lehetőség szerint inkább el is kerülik, mert gyakran már egy érvekre alapozott vitát is a személyük elleni támadásként élnek meg. Fejlődési lehetőség mutatkozik továbbá a munkatempójuk terén – ők lassabban, komótosabban dolgoznak, ezért például nehezen élik meg, ha nyomás alá helyezik és sürgetik őket” – sorolja interjúalanyunk a főbb jellemvonásokat.

„Bár a zöldek nehezen fejezik ki az érzelmeiket, fontos számukra a barátságosság, szeretnek személyes, magánjellegű dolgokról beszélgetni. Őket nem az érdekli, hogy mit csinálnak, hanem az, hogy kivel, vagy épp kiért, kinek az érdekében tevékenykednek. Ahhoz, hogy jól végezzék a munkájukat, látniuk kell az ok-okozati összefüggéseket, hogy mi miért történik, és világossá kell tenni számukra azt is, mik a napi prioritások. A velük való kommunikáció alapja ideális esetben az elfogadás és a támogatás – ezek nélkül nem érzik jól magukat a munkahelyen” – osztja meg tapasztalatait Szilvia.

C – a szabálykövető 

A DISC utolsó betűje az angol „compliance” szóra, vagyis a szabálykövető magatartásra utal. „A kékekként emlegetett személyek introvertáltak, akár a zöldek, de nem a kapcsolatokra, hanem a feladatokra összpontosul a figyelmük. Sok mérnök, kontroller kerül ki a kékek közül, mert rendkívül precízek, megbízhatóak, és analitikus gondolkodással rendelkeznek. Ők azok, akik mindig betartják a határidőket, és másoktól is ugyanezt várják. Hajlamosak azonban elveszni a részletekben – túlzott maximalizmusuk okán megesik, hogy túl sokat ülnek egy egyébként már tökéletesen kivitelezett feladat felett. Mérlegelő típusok, nem hoznak gyorsan döntéseket, így nem is viselik jól, ha erre kényszerítik őket. Kérdéseik legtöbbször a dolgok mikéntjére, hogyanjára vonatkoznak” – mondja végezetül a szakértő.

Interjúalanyunk szerint a jó és hatékony együttműködéshez nem elég kiismernünk vagy tipologizálnunk egymást – elengedhetetlen a kölcsönös megértés és a tisztelet. Beszéljük meg egymással, hogyan szeretünk dolgozni, kommunikálni, és ismerjük, hallgassuk meg munkatársaink preferenciáit is. Stephen Covey, a sikeres ember 7 szokásáról írott könyvében ezt így fogalmazza meg: érts meg másokat, mielőtt magadat szeretnéd másokkal megértetni! 

Amennyiben azt érezzük, csakis a légkör- és munkahelyváltás segíthet, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, válogassunk egyéni prioritásainkat szem előtt tartva, személyre szabottan a több ezer nyitott álláslehetőség között! Töltsük fel modernizált CV-nket ide, és a naprakészség jegyében kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is.

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, személyiségtípus, önismeret, kapcsolatok