A munkabalesetek száma 9,4 százalékkal nőtt az első háromnegyed évben az előző év azonos időszakához képest - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztálya. 14 247 dolgozó vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné munkabaleset következtében 2015 első 9 hónapjában. A tavalyi év azonos időszakában 13 022 munkavállalót ért munkabaleset. 50 munkabaleset halálos kimenetelű volt, egy éve is ugyanennyien haltak meg munkabaleset miatt.

Mi a teendő munkabaleset esetén?

1. Győződjünk meg róla, hogy a sérülésünk munkahelyi baleset!

A munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri - írja a Munka törvénykönyve (Mt.). Munkabaleset az is, ha például a tisztálkodás, vagy a szervezett üzemi étkeztetés során sérül meg valaki. Akkor is ebbe a kategóriába tartozik a baleset, ha az üzemorvosnál történik.

Nem munkahelyi baleset viszont a lakásunk és a munkahely közötti útvonalon történő baleset, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Ha a dolgozót a munkájával kapcsolatos utazás közben éri valamilyen baleset (például a főnök utasítására épp elviszi a számlákat a könyvelőhöz), az munkabalesetnek számít.

Nem minősíthető üzemi balesetnek, ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be, ha munkahelyi rendbontás következménye, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén sérült meg a dolgozó, vagy az úti balesetek esetén, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.

2. A munkáltató kötelessége: bejelentés, kivizsgálás

A balesetet be kell jelenteni a a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv munkavédelmi felügyelőségének, amely a bejelentést azonnal továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának. A munkaadó feladata, hogy kivizsgálja a történteket, és az adatokat, tényeket munkabaleseti jegyzőkönyvben is rögzítenie kell.

Ezt kell tenni munkabaleset esetén

3. Mennyi táppénz jár?

A munkahelyi baleset után a dolgozó betegállományba kerül, baleseti táppénzt kap, amelynek összege magasabb. Munkabaleset esetén a dolgozó a táppénzalap 100 százalékát kapja, úti baleset esetén a 90 százalékára jogosult - írja ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kisokosa.

4. Hová kell leadni a táppénzes papírt?

A baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki köteles hitelt érdemlő módon igazolni a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését). Ha a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor 5 napon belül a kérelmet továbbítania kell a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A balesetet szenvedett biztosítottnak a munkaadóhoz be kell nyújtania a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást is. Az ügyintézési idő 18-21 nap.

5. Maradandó egészségkárosodás esetén

Ha a munkabalesetet szenvedett dolgozó felgyógyul, ám a baleset miatt csökkent a munkaképessége, akkor baleseti járadékot állapítanak meg a számára. Ha ez az állapota meghaladja a 67 százalékot, akkor baleseti rokkantsági nyugdíjat kap. A társadalombiztosítási ellátások szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló is vétkes volt-e a balesetben, az ellátás minden esetben jár.

6. Ki a felelős a károkért?

A vétkesség azt jelenti, hogy a kár azért következett be, mert valamelyik fél - a munkaadó vagy a munkavállaló - nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna. A munkáltató egyik fő kötelessége biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, ezért munkabaleset esetén fennáll a munkaadó kártérítési felelőssége. A munkavállaló kötelessége bebizonyítani, hogy az őt ért károsodás, sérülés a munkaviszonya miatt, azzal összefüggésben következett be - írja az Mt.

A munkáltató mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy a dolgozó magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. Például ha az alkalmazott balesete a vállalat által nem ismert, rejtett betegsége (például epilepszia) miatt történt. Ehhez az is szükséges, hogy a rosszullét a munka jellegével, a munkahelyi adottságokkal ne legyen összefüggésben.

7. Mekkora lehet a kártérítés?

Ha bebizonyosodik, hogy a munkaadó a felelős, akkor kártérítést fizet. A munkavállalónak érdemes jogi segítséget kérnie, például a Liga Szakszervezetek és az Inno Régió Alapítvány díjmentes érdekvédelmi és jogvédelmi szolgáltatást nyújt a munkahelyi balesetet szenvedett munkavállalóknak. Megegyezés hiányában, végső esetben munkaügyi bíróság elé lehet vinni az ügyet.

A munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállalónak az elmaradt jövedelmét, a dologi kárát (például összetört autót, elszakadt ruhát), a sérelemmel, illetve az ennek elhárításával összefüggésben felmerült, indokolt költségeit, mint például a kórházi látogatás, az otthoni ápolás, gondozás, vagy a közüzemi díjak többletköltségét, vagy halálos baleset esetén a temetést.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Hol volt a legtöbb baleset?

A legtöbb baleset - szám szerint 1805 - Budapesten volt, majd Pest megye következik 1415, Fejér megye 1030 balesettel - ismertette az adatokat az MTI. A legkevesebb baleset Tolna és Zala megyében fordult elő, 237, illetve 282 regisztrált eset történt. A balesetek közül több mint 4700 a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál fordult elő. A leginkább érintett korcsoport a 35-44 éveseké, a 14 247 munkabalesetből 3684 köthető ehhez a korosztályhoz.

A gépiparban 2986 munkabaleset volt, a feldolgozóiparban 2493, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében pedig 1866. Az építőiparban 542 munkabaleset történt a január-szeptemberi időszakban, ebből 15 halálos kimenetelű volt.

A felügyeleti szervek 33,2 millió forint munkavédelmi és 2,04 millió forint eljárási bírságot szabtak ki - ismertette a jelentés.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkaadó, munakhelyi baleset, táppénz, sérülés, munkajog