Ezért veszítenek milliárdokat a munkaadók

Az Európai Unióban évente átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon pedig körülbelül 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt. Ugyanis a stressz a felelős a kieső munkanapok 50-60 százalékáért.

A munkahelyi stressz - amellett, hogy a munkavállalók egészségét is veszélyezteti - rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.

"A munkavállalók biztonsága és a stressz megfelelő kezelése nemcsak a munkáltató törvényi kötelessége, de egyben alapvető érdeke is. A munkahelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne törődjenek a munkahelyi stressz kérdésével, mivel az növeli a hiányzások számát és csökkenti a termelékenységet" - mondta Dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese.

A munkavállalók harmada érintett

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely a munkavállalókat érinti (európai szinten 56 millió, Magyarországon pedig 1,1 millió embert).

A dolgozók a munkaadóknál valamivel borúsabban látják a helyzetet, a válaszadók fele szerint a stressz gyakori a munkahelyén. 10-ből 4-en úgy érzik, hogy ezt a szervezeten belül nem kezelik megfelelően.

Ezen a helyzeten kíván most változtatni az Európai Munkavédelmi Ügynökség, amely az unió 28 tagállamában egy kétéves programot indít. Magyarországon az NMH által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve, "Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" címmel indul el a kampány.

A vállalatoknak módszertani segítséget nyújtanak a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. Meghirdették az Európai Helyes Gyakorlat Díjat is. Ezen részt vehet bármely, az Európai Unió tagállamaiban működő munkáltató. A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkavédelmi Ügynökség értékeli, két lépésben. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztó rendezvényt 2015 áprilisában tartják, Lettországban.

Mitől stresszelünk a legtöbbet?

A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség miatt alakul ki. A nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet is kiválthatják. Stresszforrás lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is.

"A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyes munkavállalóknál a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki" - mondta Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos szaktanácsadója.

A pozitív munkakörnyezet nemcsak azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy a munkavállalók tovább dolgozzanak, hanem azért is, hogy amikor nyugdíjba mennek, jó egészségi állapotnak örvendjenek - tette hozzá.

Az "Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" kampány két évig tart. Változatos programokat szerveznek, mint például képzéseket, konferenciákat és műhelyfoglalkozásokat, plakát-, film- és fotópályázatokat, vetélkedőket, reklámkampányokat és sajtókonferenciákat.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: stressz, munkahelyi egészség, kampány, EU