Elvesztettünk negyedmillió dolgos magyart

2013. június végén mintegy 250 ezer fő dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka. A háztartások tizedében van tartósan külföldön dolgozó személy - derült ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből. (A KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.)

A Kopint-TÁRKI 2010-re körülbelül 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, mely jelen felmérés eredményeivel összevetve azt jelenti, hogy 3 év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma.

Ugyanakkor a KSH felmérése közfoglalkoztatottak nélkül 2010-13 között mintegy 100 ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban. Mindez a külföldi munkavállalók számának fenti növekedését figyelembe véve arra világít rá, hogy a foglalkoztatásában átrendeződés ment végbe, a külföldön dolgozók számának bővülése mellett az itthon (legálisan vagy feketén) dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.

Ilyenek a tartósan külföldön dolgozók

A háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy. Régiók szerint két részre szakad az ország, a két déli régióban élő és az észak-magyarországi több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti. A fenti három régióban a munkaképes korúak 6-7, az egyéb régiókban 3-4 százaléka vállal tartósan külföldi munkát.

A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7 százalék) a munkavállalási célú migráció, mint a vidéki településekről, itt 9-10 százalékos. Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma, a kisebb munkanélküliségi arány.

Ha a háztartás nettó összjövedelme szerint vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a felső 25 százalékos körben a háztartások 17 százalékában van külföldön dolgozó felnőtt. (Ez természetesen visszafelé is igaz: a külföldön dolgozó családtag bére miatt magasabb az összjövedelem.)

A háztartásfő iskolai végzettsége szerinti összehasonlítás a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében mutat az átlagot meghaladó arányt, ők könnyebben el tudnak más országokban helyezkedni. A gimnáziumi érettségivel rendelkezőknek jellemzően kevésbé van lehetőségük külföldön munkát vállalni.

A szomszédokat is megkérdezték

A társasházban lakóktól a GKI megkérdezte, hogy tudomásuk szerint a házban lakók közül van-e olyan család, amelynek munkavállalási célból minden tagja tartósan külföldön dolgozik. Nyugat-Dunántúl emelkedik ki a többi közül, míg az alföldi, illetve a déli régiók maradnak el jelentősen az átlagtól.

A településtípusok szerinti arányokat azonban torzítja, hogy a községekben jellemzően kevéslakásos társasházak vannak, míg a fővárosban és az egyéb városokban olyan panelházak is, ahol akár 100-200 család is lakik. Utóbbiaknál természetesen jóval nagyobb az igenlő válasz esélye.

Ha a 203 ezer magyarországi társasházból indulunk ki, akkor az ilyen háztartások száma meghaladja a 21 ezret (hiszen egy-egy társasházban több ilyen háztartás is lehet, a válaszok szerint az átlag 1,3 háztartás/társasház), ami további 25-30 ezer főt jelent - és akkor még nem beszéltünk a nem társasházakban lakókról.

270-280 ezer is lehet a "kitántorgók" száma

A gazdaságkutató intézet azért készítette el ezt a kutatást, mert - mint közleményükben írják - a KSH munkaerő-felmérése tartalmazza a külföldi, az ideiglenes (pl. diák) munkavállalókat is, a 2013. március-májusi adatokban tehát mindenki szerepelt, aki a 15-64 év közötti korosztályokból az előző héten legalább egy órát dolgozott - akár itthon, akár külföldön.

A GKI 2013 júniusában végezte a felmérését a magyarországi lakosság körében, melynek célja a tartósan külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok számának feltérképezése volt. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív.

Összességében elmondható, hogy legalább 270-280 ezer honfitársunk dolgozik ideje jelentős részében külföldön. A GKI ebből azt a következtetést vonta le, hogy a hazai foglalkoztatás 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is.

A fokozódó "kitántorgás" pedig arra utal, hogy a hazai munkakeresők elégedetlenek az itthoni lehetőségekkel, miközben külföldön láthatóan kiválóan megfelelnek a követelményeknek.

A Profession.hu felületén megjelent külföldi állásajánlatokat itt találja.

Készítette: Durbák Ildikó

Címkék: külföldi munka, elvándorlás