Elmúltam 50, új munkát keresek

Milyenek a középkorúak esélyei egy olyan piacon, ahol a húszéveseké a világ? Szakértő válaszol.
Önnek ajánljuk!
Sokan érzik, hogy középkorúként nehezebb állást találni, főleg akkor, ha nem csak munkahelyet, hanem szakterületet is váltani szeretnének. Hogyan induljunk el és milyen problémákkal találkozhatunk az indulásnál? Cikkünkben Baráth András, a Gerilla Önéletrajz Műhely vezetője segít az első lépésekben, aki már több mint 10 éve segít az álláskeresőknek az elhelyezkedésben.
A kezdeti nehézségek
Állást találni minden életkorban lehetséges, de tisztában kell lennünk azzal, hogyan gondolkoznak a cégek HR-esei és vezetői. „Két fajta nehézség van, ami az idősebb korosztályhoz kapcsolódik. Az egyik, hogy sajnos Magyarországon gyakran tetten érhető az életkor alapú hátrányos megkülönböztetés” – kezd bele a témába András. – „Ez azt jelenti, hogy a cégek a felvétel során gyakran előnyben részesítik a 25-45 év közötti korosztályt. Aki elmúlt 50 éves, ott már érezhető, hogy akár csak a kora miatt is ritkábban hívják be interjúra.” A másik nehezítő tényező, hogy egy ilyen hosszú pályafutásnál már nehezebb annak a megítélése, hogy tényleg alkalmas-e a pályázó az adott munkakörre. „A HR-esek azt nézik, hogy az ideális jelölt foglalkozott-e hasonló feladatokkal a múltban. Egy tapasztalt szakember azonban valószínűleg sok mindent csinált ennyi idő alatt, így talán túl változatosnak tűnik a pályafutása. Ilyenkor az önéletrajzot egy kicsit kozmetikázni kell.”
Írjunk jó önéletrajzot
Az álláskeresés idősebb korban is az önéletrajzírással kezdődik. Szem előtt kell tartanunk azt, hogy az életkorunkkal kapcsolatos előítélet a találkozó előtt születik meg, és csak akkor tudjuk azt megváltoztatni, ha személyesen is be tudunk mutatkozni. Ezért meg kell tanulnunk jól megírni a pályázatunkat, hiszen ennek hiányában a személyes interjúig nehéz eljutni.
Sok cég azért szórja ki az idősebb jelentkezőket, mert azt feltételezik, hogy nem kezelik olyan egyszerűen a digitális eszközöket, nem tudnak olyan gyorsan új dolgokat elsajátítani, illetve nincs bennük elég ambíció, hiszen ők már nem feltétlenül akarnak olyan intenzitással feljebb jutni a ranglétrán, mint fiatalabb társaik. Ezt a vélekedést csak akkor tudjuk megcáfolni, ha sikeresen bejutottunk az állásinterjúra.
„Egy jó önéletrajz azonban tudja kezelni ezeket a kifogásokat. A lényeg, hogy egy kicsit megfiatalítsuk a CV-nket; nem szükséges például, hogy kiderüljön belőle, hogy hány évesek vagyunk. Nem kell beleírni a születési dátumot, hiszen ez nem egy hivatalos irat, hanem egy marketingcélú kiadvány. Az e-mail címünkbe se írjunk születési évszámot, illetve fényképet sem érdemes csatolnunk az önéletrajzhoz” – javasolja a szakember. – „A több ezer sikeresen elhelyezkedő ügyfelem 70-80%-a fénykép nélküli önéletrajzzal talált állást. Itt nyilván nem arról van szó, hogy például egy 55 éves szakember 25-nek mutatja be magát a pályázatában, hiszen akkor átverve érezheti magát a munkáltató, amikor élőben is találkozik a jelölttel. Viszont egy kis fiatalítás nagyon jól működik az önéletrajzban, többek között azért is, mert a mai emberek fiatalabbnak néznek ki, mint amit egy életkorhoz mi társítunk fejben. Egy 55-60 éves ember is lehet fiatalos, gyors felfogású, rugalmas, ami csak akkor derül ki, ha találkozik vele a döntéshozó.”
Tegyük egyértelművé, hogy alkalmasak vagyunk
Érdemes az önéletrajzunkat egy kicsit a megpályázott pozícióhoz is alakítani. Lehet, hogy a munkakör, ahol korábban dolgoztunk, tökéletesen lefedi azt, amit az új munkahelyen csinálni fogunk, de a HR-esnek ez a pozíció megnevezéséből nem lesz egyértelmű. „Vegyünk egy példát: valaki igazgató volt egy kis cégnél, ahol 2 embert vezetett. Pályázik egy nagy céghez menedzsernek vagy osztályvezetőnek, ahova beadja a jelentkezését egy igazgatói tapasztalattal. Lehet, hogy nem hívják be és azt mondják, hogy ez nem egy igazgatói állás, de ha megnézzük a valós felelősségi kört, akkor gyakorlatilag egy hasonló kaliberű állásról beszélünk. Ilyenkor érdemes átfogalmazni a pozíciót a megpályázott szektorban használatos kifejezésre” – tanácsolja András. – „Vagy tegyük fel, van egy irodavezető, aki ügyfélszolgálati és pénzügyi jellegű feladatokat is végzett, most pedig egy pénzügyi pozícióra pályázik. Alkalmas lehet rá, de ha úgy nevezi meg a pozícióját, hogy irodavezető, az a kiválasztást végző szakembernek nem mindig lesz egyértelmű.”
Nem csak munkahelyet, pályát is változtatnánk?
Sokan ebben az életkorban jönnek rá, hogy amit addig évtizedekig csináltak, már nem teszi őket boldoggá. 50 körül már a gyerekek is kirepültek a családi fészekből, így ilyen korban jön el sokaknál az önmegvalósítás időszaka. De hogyan érdemes ebbe belekezdeni végzettség és tapasztalat nélkül? „Akkor tud egy 50-nél idősebb ember pályát módosítani, ha elindul egy olyan terület felé, ahol nagy kereslet van. De nem csak a munkaerőpiaci keresletet kell felmérni, hanem a saját szakmai erősségeinket, alkalmasságunkat is. Több tanár ügyfelem üzleti szolgáltatóközpontokban helyezkedett el, hiszen ebben a szektorban nagy a kereslet és gyakran elég a nyelvtudás, az adott területen szerzett komoly szakmai tapasztalatra nincs feltétlenül szükség” – sorolja András.
Sokan emlegetik még nehézségként a fiatal kollégák közé való beilleszkedést is, ami András tapasztalata szerint kevésbé gyakori, mint gondolnánk. „Néhány ügyfélnél látom csak, és azt is elsősorban a 60 év körülieknél, hogy sikeresen elhelyezkednek az általam tanított technikákkal, aztán a próbaidő alatt elküldik őket, részben azért, mert nem tudtak beilleszkedni. De ők a kivétel. A beilleszkedés a legtöbb embernek nem okoz nehézséget. A munkaerőpiac megtanítja őket arra, hogy elfogadják, ha fiatalabbakkal vannak körülvéve. A többségben megvan az az alkalmazkodóképesség, hogy fiatalos környezetben, fiatalabb főnökkel dolgozzon.”
Miért jó választás egy ötvenes?
Hogy ne csak a nehézségekről essen szó: a cégeknek természetesen előnyeik is származhatnak abból, ha egy idősebb embert alkalmaznak. Az idősebbeknek már megvan a kellő tapasztalatuk, valószínűleg többféle vállalati környezetben dolgoztak már, ami ad egyfajta rálátást. Egy ötvenes valószínűleg találkozott már élete során hasonló feladatokkal, és valószínűleg már nem a család köti le az idejét, hiszen már túl van ezen az életszakaszon. Az idősebb munkavállalókkal kapcsolatos sztereotípiáknak van ugyan némi alapja, de nem érdemes azért lemondanunk a munkahely- vagy pályamódosításról, mert félünk a kudarctól.
Készítette: Kövecses Evelin
A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala