Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének felmérése szerint a magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban. A megkérdezett munkaadók legnagyobb része, azaz több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria-elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte. A nagyvállalatok körében a legelterjedtebb béren kívüli juttatás a SZÉP-kártya, amelyet a cégek 73 százaléka alkalmaz. A változások igen sokunkat érintenek, lássuk, mit mondanak a szakértők!

Új időszámítás kezdődik?

A nyáron lépett hatályba az a törvény, amely gyökereiben változtatja meg a cafeteria-elemek adózását: ennek értelmében kizárólag a SZÉP-kártyát kaphatjuk majd kedvezményesen, 34,5 százalékos adóteher mellett, valamint évente egy alkalommal részesülhetünk ajándékutalványban, a minimálbér tíz százalékáig. Ennek adóterhe jövőre 40,71 százalékos lesz. Minden egyéb juttatás a munkabérrel megegyezően adózik 2019-től, ami ráadásul azt is jelenti, hogy nemcsak munkaadónkat, de munkavállalóként minket is terhel majd az adófizetési kötelezettség. A helyzet tehát elsőre nem tűnik túl rózsásnak, de valószínűleg nincs okunk akkora aggodalomra, mint amit az intézkedés első hallásra sejtetne.

Cafeteria-változások: ez várható - munka, cafeteria, 2019

A juttatásokat a legtöbb vállalat jövőre is adni fogja” – emelte ki a partnereik körében végzett telefonos felmérésük legfőbb üzenetét Balázs Krisztián, az Edenred ügyvezetője a változásokról szóló szakértői beszélgetésen. Hozzátette: „a cégek egyértelműen felismerték, hogy a juttatásokat nem vehetik el, és a nettó bércsomagot sem csökkenthetik, sőt az sem alternatíva, hogy a bérbe építsék be a szóban forgó elemek összegét.” Pethő Anikó, az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője szerint a jövőben sokkal inkább a juttatások szélesebb, a jelenleginél személyre szabhatóbb választéka lesz jellemző, munkavállalóként ugyanis ma már gyakran eszerint választunk két hasonló állásajánlat közül.

Kulcskérdés: a motiváció

A cafeteriara, akár csekély összegben kapjuk, akár magasabb a keretünk, a fizetésünkön felül valamiféle ajándékként tekintünk, de ez kizárólag abban az esetben igaz, ha az anyagiak rendben vannak. „Hogy mi motivál bennünket munkavállalóként, az számtalan tényezőtől függ, mint az élethelyzet, a kor, a munkakör, az iparág, a távolabbi céljaink. Akinek nagyon alacsony a bére, arra egyértelműen a pénz hat ösztönzőleg, a cafeteria-elemekkel tett gesztusok csak ezután következhetnek. De létezik a másik véglet is, vagyis amikor a jövedelem olyan szintet ér el, hogy amellett a további pénzbeli juttatásoknak már nincs érzékelhető hatásuk. Ilyenkor az egyéni igényekre szabott ajándékok tarthatják az adott cégnél a dolgozót. A bért és a juttatási csomagot tehát mindig együtt kell kezelni” – mutatott rá Klein Sándor, munkapszichológus.

A fentiek értelmében ajánlott mérlegre tenni a saját motivációnkat, különösen akkor, ha épp munkahelyváltáson gondolkodunk, vagy álláskeresők vagyunk. A bértárgyalás ugyanis már egyáltalán nem csak a konkrét pénzösszegről folyik, annak fontos részét képezik a béren kívüli juttatások is, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő szegmensekben, ahol akár egészen egyedi juttatási csomagot is kialkudhatunk magunknak, persze ha a szükséges tapasztalat és tudás birtokában vagyunk. A jó hír, hogy ez előreláthatólag a jövőben sem lesz másképp. A laptop és telefon sok cégnél már alapvetőnek számít, ahogy az ergonómus által ellenőrzött székek és asztalok is, de olyan, pénzben nem mérhető gesztusokra is láthatunk példát, minthogy a kutyánkat magunkkal vihetjük a munkahelyünkre, vagy a lojalitásunk jutalmaként több hónapos fizetés nélküli szabadságra mehetünk, a home office pedig már egészen gyakran listavezető a meggyőző gesztusok között.

A fiatalok pozitív életérzésre, rugalmasságra, élményszerű munkavégzésre vágynak, a tapasztaltaknak képzési lehetőségekre, egészségközpontú megoldásokra van szükségük. Nagyon fontos a választás szabadságának biztosítása, és az is, hogy a juttatások egyéni igényekhez igazíthatók legyenek” – osztotta meg Pethő Anikó. Ez a trend a jelen munkaerő-piacon várhatóan tovább erősödik majd, az adókedvezmények mértékétől függetlenül is. Az olyan célzott cafeteria elemek, mint a lakhatási támogatás, vagy a gyermek születésével kapcsolatos pluszjuttatás érthető módon fokozzák a munkakedvet, ahogy ezek elmaradása is közvetlenül hat a teljesítményre.

Határon innen és azon túl

Érdekes tény, hogy tőlünk keletebbre és nyugatabbra sem jár adókedvezmény az alapvető szükségleteken túlmutató juttatások esetében. „Kelet- és Közép-Európában mindenhol találkozhatunk cafeteriahoz hasonló elemekkel, amelyek közül a leggyakoribb az étkezési hozzájárulás, de olyan extrémebb juttatások is előfordulnak, mint a bölcsődei szolgáltatás vagy a bébiszitter. A skandináv országokban jellemzően a kultúrát és a sportot támogatják leginkább a munkáltatók, illetve karácsonykor egy lazac ára is kedvezményesen adható a dolgozóknak. Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Romániában is az étkezésii juttatás a legnépszerűbb, illetve felbukkan az üdülés is, vagyis a mi SZÉP-kártyánknak megfelelő elem” – vázolta Balázs Krisztián.

A hazai munkaadók egy része még várakozó állásponton van, remélve, hogy a nyáron elfogadott adócsomagban még lesz változás, de sokan már a megoldáson gondolkodnak. „Valószínűleg lesznek olyan cégek, akik a legkényelmesebb utat választják, vagyis a kedvezményes cafeteria-elemekkel töltik majd fel a jövő évi keretet. Akadnak olyan vállalatok is, akik igyekeznek alternatívákat kidolgozni, vagyis bizonyos juttatásokat olyan szolgáltatásokon keresztül próbálnak majd meg nyújtani, amelyek által az adókedvezmény megőrizhető. És természetesen léteznek egészen elszánt munkáltatók is, akik a nettó bér olyan mértékű emelésével szeretnének reagálni az új helyzetre, hogy munkavállalóik egyáltalán ne érzékeljék a rájuk háruló adóterheket” – sorolta a lehetőségeket Fata László cafeteria-szakértő.

A fentiek szerint bizakodva tekinthetünk a jövőbe, ha azonban épp álláskeresők vagyunk, tájékozódjunk leendő munkáltatónkról, és körültekintően készüljünk fel a cafeteria-elemekre is kitérő bértárgyalásra. Járjunk nyitott szemmel, válogassunk a legfrissebb álláshirdetések között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Töltsük fel önéletrajzunkat ide, és váljunk láthatóvá a munkáltatók számára. Kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is, hogy ne maradjunk le egyetlen munkáról sem.

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: cafeteria, fizetés, 2019, munka, szakma