Bárki képes rá: 3 bevált tipp az angolgurutól!

A szenvedélyes emberek nem használják azt a szót, hogy szenvedély. Ők megélik. A Google cégóriás pontosan tudja ezt, és amikor keresik a következő kreatív zsenijüket – ahogy ők nevezik munkatársaikat -, csak figyelnek és hallgatnak. Mert a szenvedélyes ember gyakran hosszasan beszél. De nem akárhogy. Határozottsággal, komolysággal és teljes odaadással mesél arról, ami őt érdekli. További ismertetőjelei: óriási kitartása van, és elképesztő energiát, időt fordít arra, ami ennyire foglalkoztatja. Lehet ez a munkája, lehet ez a hobbija, vagy éppen a kettő együtt. Az is jellemzője, hogy nem a minél több pénzeszsák megszerzése hajtja ennyire, hanem a tehetségéből és a kíváncsiságából fakadó olthatatlan tudásszomj és a tenni akarás.

Mai interjúalanyunknak minden bizonnyal örülne a Google HR csapata, mert ugyanez a szenvedély és mély elhivatottság jellemzi egész egyéniségét. Halasi László Richárd anyanyelve mellett kimagasló szinten beszél angolul és spanyolul, sőt, olaszul és portugálul is ért, jelenleg Information Security elemzőként integrálja nyelvtudását az informatika világával, ezen felül szabadidejében szakfordító, és közben a BME szaktolmács képzését végzi. Őt kérdeztük arról, hogy saját tapasztalataira és meglátására építve hogyan látja hazánkban az angol nyelvtudás kérdését a munkalehetőségek és a karrier viszonyában.

Profession.hu: Immár 23 éve foglalkozik az angollal, több száz tanítvány került ki a kezei közül, mégis gyakori, hogy szótárral fekszik és kel. Mi a mozgatórugója ennek a szakmai perfekcionizmusnak?

Halasi László Richárd: Valóban, 9 éves koromban kezdtem az angoltanulást, és annyira magával ragadott, hogy elővettem otthon egy régi írógépet, befűztem a papírt, és történeteket írtam angolul. Úgy éreztem, hogy van hozzá érzékem, és imádtam is! Nem volt megállás. Autodidakta módon tanultam tovább kissrácként, apám nyelvkönyveit bújtam, mentem előre az anyagokban, így a középiskolában már haladó szintű csoportba kerültem. Aztán a húgom beszélt rá, hogy ne töri szakra menjek az egyetemen – ami a másik nagy érdeklődési köröm -, hanem az angol nyelvtanári képzést válasszam. Már nyelvtanárként dolgoztam, amikor tudomást szereztem egy spanyolországi képzésről, fizetés nélküli szabadságot vettem ki, és kimentem. Annyira megtetszett Barcelona, hogy nemsokára visszatértem, és 2 évet töltöttem ott. Ezalatt angolt tanítottam és egy IT cégnél dolgoztam, ahol az Information Security területébe tanultam bele. Mindez anélkül valószínűleg nem így történt volna, ha nincs bennem az a belső drive, az a motiváció, hogy még jobban akarok tudni angolul. A mai napig van még mit tanulnom, de ez örömmel tölt el, hajt előre, és élvezem, hogy még jobban kifejezhetem magam egy másik ország, nép és kultúra anyanyelvén. Ezáltal önmagam világát is sokkal jobban megértem és megismerem.

Profession.hu: Ez igen értékes és kivételes adottság tekintve azt, hogy a hazai HR-esek szerint még a diplomások körében sem elég magabiztos az angol nyelvtudás. Márpedig alig van olyan állás, ahol valamilyen mértékben ne lenne erre szükség. Ön szerint mi ennek az oka? Miért nem beszélünk jobban angolul?

Halasi László Richárd: Ha visszatekintünk hazánk történelmére, ez érthetővé válik. A szocializmusban ugyanis egyáltalán nem támogatták a nyelvtanulást, minden külföldi információ elől el voltunk zárva, és általánosságban véve az a generáció, aki ekkor még gyerek volt, ma is ennek a levét issza. Mondok egy példát, ami nagyon jól érzékelteti a különbséget. Nálunk a rendszerváltás előtt még a filmeket is szinkronizálták ahelyett, hogy feliratozták volna – már ha egyáltalán műsorra tűztek angol nyelvterületről érkező mozit. Ugyanez a folyamat jellemezte például Spanyolországot is, ám ott van, mondjuk Portugália, ahol - a skandináv országokhoz hasonlóan - feliratos meséket, filmeket néznek kicsi koruktól fogva a gyerekek. Szerintem itt van a kulcs. Ugyanis a gyerekkor a legértékesebb periódus a tanulás sikerének tekintetében. A gyerekbe beivódik minden, nem agyal, megtanulja, és kész. Ám ahogy telik az idő, ez egyre lassabban, nehezebben mehet. A másik, hogy nálunk a diplomához kötelező nyelvvizsgát is szerezni. Márpedig ami kötelező, az kényszerré válhat, és elkezdhetjük utálni. Én annak a híve vagyok, hogy aki még teheti, az kezdje el a gyerekét már 3-4 éves korától idegen nyelvű játékos feladatokkal, anyagokkal, mesékkel körbevenni.

Profession.hu: És mi a helyzet azokkal, akik már nem tudnak visszanyúlni a gyerekkorukig, de egy új állás vagy egy kinevezés érdekében fejleszteni szeretnék angoltudásukat?

Halasi László Richárd: Érdekes azt látni, hogy általában nem azok kapnak meg egy nyelvtudáshoz kötött állást, akik viszonylag keveset tudnak hibátlanul, mondjuk angolul, hanem azok, akik magabiztosan tudnak társalogni. A munkaadók számára sokkal fontosabb, hogy mennyire értetjük meg magunkat és mennyire értünk meg másokat. Gondoljunk csak arra, mi magunk mennyire örülünk, ha egy külföldi magyarul szól hozzánk. Vajon zavar bennünket az akcentusa? Vagy, hogy nem hibátlanok a mondatai? Általában nem. Na, ugyanígy vannak ezzel mások is a mi esetünkben! Ám a poroszos tanítási módszerek által okozott önbizalomvesztést nehezebb helyrerakni – gondolok itt arra, hogy a nyelvtan sulykolása, a hibákra való fókuszálás, a szavak bemagoltatása nem a legcélravezetőbb módszer ahhoz, hogy merjünk beszélni, gyakorolni még akkor is, ha eleinte hibásan rakjuk össze a mondandónkat. Arra bátorítanék mindenkit, aki hasonló helyzetben van, hogy merjen beszélni, ne foglalkozzon a hibáival, és ne mechanikusan, hanem ösztönösen alkosson mondatokat. Beszéljen, beszéljen, beszéljen! És a magabiztosság automatikusan jönni fog ezután. Ám enélkül sok értékes lehetőséget elveszíthetünk.

Profession.hu: Mi az a 3 legjobban működő tipp, amit tanácsolna az olvasóinknak, ha jelenleg hadilábon állnak az angollal?

Halasi László Richárd: Az első, hogy olvassanak napi szinten angol nyelvű hírportálokat, mert ott mindig aktuális és trendi kifejezésekkel fognak találkozni. Amiket ajánlok: BBC, CNN, Reuters, Washington Post, Fox news, vagy ha könnyedebb témákra van igény, akkor kattintsanak a Life vagy Lifestyle rovatokra ezeken belül. Jó ötlet ezeket letölteni mobilapplikációk formájában, így mindig kéznél lesznek. Ha nem értünk mindent, semmi baj, fókuszáljunk a kulcsszavakra, az üzenetre. Ha gyakran ismétlődik egy idegen szó, azt érdemes kiszótárazni. Az olvasás a passzív tudásunkba beépül. A másik, hogy az angol nyelvű filmek esetén válasszuk mindig az eredeti nyelvet, vagy akár angol felirattal együtt. Végül az aktivizáláshoz javaslom a rendszeres gyakorlást. Lehet ez félig otthoni módszer is – a nyelvtan akár egyedül is elsajátítható vagy felfrissíthető -, és utána nyelvtanárral érdemes gyakorolni. A magántanár esetében gyorsan és jól lehet haladni. A kiscsoport a megszólalás körüli gátlások leküzdésében segít jobban.

Profession.hu: Amennyiben elkezdünk angol nyelvű állásokat böngészni, és rálátunk, hogy mi mindent érhetnénk el, ha jobban tudnánk angolul, nem kérdés: mától elkezdjük alkalmazni a javasolt módszereket. Végül, de nem utolsósorban Ön szerint milyen előnye van a fizetésünk szempontjából a nyelvtudásnak?

Halasi László Richárd: Jelentős különbség van, ez ugyanúgy igaz lehet a diplomás állásokra, mint a szakmunkákra. Általánosságban elmondható, hogy ha valaki egyáltalán beszél angolul, az 20-25%-kal megnöveli a bérszínvonalát. Amennyiben az angol mellett még egy idegen nyelvet elsajátít, az újabb 15%-kal dobhatja meg a fizetést.

Hasznos és értékes tanácsok a szakértőtől, amelyeket érdemes végiggondolnunk. Ne feledjük, hogy a lehetőség mindegyikünk előtt ott van: bármikor képesek lehetünk nyelvtudásunkat magasabb szintre hozni. Amennyiben még ma elkezdünk ezen dolgozni, idővel egyre több magabiztosságra és rutinra tehetünk szert. És ki tudja, lehet, hogy ezzel szerezzük meg azt az állást, amiről mindig is álmodtunk!

Készítette: Posta Renáta

Címkék: álláskeresés, fizetés, karrier, munka, angol