Bárcsak 48 órám lenne!

Bárcsak 48 órám lenne!

Rohanó világunkban olykor mindannyian úgy érezzük, hogy semmire nincs időnk. Ez azonban önáltatás – mutatjuk a lehetséges megoldásokat!

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Gyakran azt hisszük, ha negyvennyolc órából állnának a napjaink, akkor sikerrel vennénk az akadályokat, és minden teendőnket könnyedén kipipálnánk adott határidőn belül. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy problémáink legnagyobb forrása nem az idő, hanem az önfegyelem hiánya, illetve az, hogy nem jól gazdálkodunk az időnkkel. Mai cikkünkben Tóth Edina időgazdálkodási szakértő ad tippeket a hatékony időkihasználáshoz. 

A kulcsszó: tudatosság 

A tudatos időszervezés azért elengedhetetlen a számunkra, mert az időnk egy meg nem újuló erőforrás, amely ráadásul véges is, hiszen mindenkinek minden nap, héten, hónapban, illetve évben ugyanannyi jut belőle. Mégis van, aki ugyanannyi idő alatt több dolgot képes elvégezni vagy éppen egy feladatot végez el egységnyi idő alatt, de másoknál sokkal hatékonyabban. Ebből is következik, hogy az időbeosztás egy tanulható készség” - kezdi Edina a megnyugtató gondolattal. 

Az tehát, hogy a rendelkezésünkre álló időben mennyi mindent vagyunk képesek megvalósítani vagy elintézni, illetve mennyire jól vagy nem jól használjuk ki az időnket, csak rajtunk és az időnk szervezésén múlik – és ezen a téren bármikor fejlődhetünk!

Érdemes is ezt megtennünk, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a napjaink meg vannak számlálva, vagyis minél hamarabb tanulunk meg hatékonyan bánni az időnkkel, annál több minden férhet bele az életünkbe és a karrierünkbe egyaránt! „Klisének tűnik, azonban nagyon is reális az a gondolat, hogy az elvesztegetett időt már soha nem kapjuk vissza. Ezért ajánlott tudatosan figyelnünk arra, hogy a számunkra megadatott időt - legyen az huszonnégy óra, egy hét vagy egy év - megfelelő módszerrel, tudatosan osszuk el az elvégzendő kötelességeink, teendőink között” – véli a szakértő.

Ördögi kör - avagy miért olyan nehéz a változtatás? 

Ahhoz, hogy berögzült negatív szokásainkon változtatni tudjunk, fontos megértenünk, hogy a ’nem elég az idő’ és a ’bárcsak negyvennyolc órám lenne minden nap’ felütésű gondolatok csupán érzések, amelyek következetes munkával átírhatók, és itt a hangsúly a következetesen van: „Senki nem születik ezzel a tudással, és bizony a jó időkihasználás elsajátítására nem kevés időt és energiát kell szánnunk. Ez egy hosszú fejlődési folyamat, amelyet sokan szeretnénk megspórolni” – tudjuk meg interjúalanyunktól. 

A másik ok, amelyből kifolyólag sokunknak gondot okozhat az időszervezés, az, hogy nem létezik egy univerzális, mindannyiunk számára működő recept. Az eltérő élethelyzetek, valamint szerepeink más-más megoldásokat igényelnek, ahogyan az sem mindegy, hogy mi bújik meg a rossz szokásaink mögött. 

Van, aki megfelelési kényszer miatt vállalja túl magát, mert nem képes a nemet mondásra, más pedig a saját magával szemben felállított elvárások, a maximalizmus csapdájába esik. Persze előfordul, hogy nyomós okunk van az őrült tempóra: például amikor anyagi helyzetünk mielőbbi rendezése miatt kényszerülünk több munkát vállalni, vagy éppen alkalmazottként fáradozunk saját vállalkozásunk elindításán, és egy ideig párhuzamosan végezzük a két tevékenységet. Ezek azonban ideiglenes állapotok, hosszú távon nem egészségesek, és nem is fenntarthatók” - hangsúlyozza Edina. 

Majd hozzáteszi a túlvállalás még egy, vélhetően sokunk által ismert, ám kiküszöbölhető okát: a prioritások hiányát vagy hibás értelmezését: „Nem ritka, hogy mindent ugyanolyan fontosnak ítélünk, holott ez az esetek legnagyobb részében ez egyáltalán nem helytálló. A jó hír viszont, hogy a fontossági sorrend meghatározása is tanulható!

Tévhitek helyett megoldások

Amikor a hogyanra terelődik a szó, a szakember több hatékony megoldást is javasol. „Nagyon hiszek a listák erejében, hiszen több pozitív hatással is bírnak: egyrészt biztosan nem felejtjük el a feladatainkat, ezáltal pedig máris jelentősen csökkentjük a mindennapi stressz mértékét, másrészt pedig az elvégzett teendők áthúzásával vagy pipálásával együtt egyfajta pozitív kényszerérzet jelenik meg bennünk, motiváltak leszünk a listán szereplő tételek elvégzésére. Próbáljuk ki a listázást, de ne csak napi, hanem heti és havi szinten is írjuk össze a feladatainkat! Érdemes továbbá kétszer is átolvasnunk, és ha szükséges, megvétózni a teendőlistánkat, mert sokszor egy-egy feladat első ránézésre fontosnak tűnik, később azonban már elhanyagolhatónak vagy átadhatónak bizonyul.

A szakértő szerint fontos, hogy ne kizárólag az adott napi feladatainkkal számoljunk, sokkal inkább heti intervallumokkal kalkuláljunk. Ahhoz pedig, hogy a terveink reálisak legyenek, fel kell mérnünk, mivel mennyi időt töltünk, ez az információ lesz ugyanis az az alap, amire aztán építhetünk. „Szánjunk időt rá, hogy kitapasztaljuk, pontosan mennyi időre van szükségünk az egyes teendőink teljesítéséhez, hogy lássuk, mi fér bele egy napunkba. Ha egy nap öt feladatunk van, és ebből a legfontosabb hármat megvalósítjuk, akkor önostorozás helyett legyünk elégedettek magunkkal, ami pedig az adott napunkba nem fért bele, azt tervezzük át a következőre” - tanácsolja Edina. 

Egy másik lehetséges módszert is megoszt a szakértő, amit érdemes a fentiekkel együtt alkalmaznunk: „Rendeljünk konkrét időintervallumot a feladatokhoz. Hasonlóan a listaíráshoz, ebben az esetben is megjelenik az a pozitív kényszer, ami segít minket abban, hogy az adott munkára koncentráljunk, és ne kalandozzon el a figyelmünk. Ezáltal elkerülhető az is, hogy túlvállaljuk magunkat, hiszen előre látjuk, hogy az általunk kijelölt napi időintervallumba mennyi elintézendő fér bele.

Búcsú az időrablóktól 

Ha szeretnénk szintet lépni a hatékonyságunkban, ideje búcsút mondanunk azoknak a tevékenyégeinknek is, amelyek, bár sok értékes percet/órát vesznek el a napjainkból, mégsem járnak olyan haszonnal, hogy megérjék az idő- és energiabefektetést.

Ilyen például a social média túlzott, kontrollálatlan használata, de sokszor időrablóvá válhat akár a házimunka is, ha hiányzik a családi munkamegosztás és nekünk kell minden feladatot elvégeznünk” - sorolja interjúalanyunk. 

Az időrabló tevékenységek nagy hányadát teszik ki azok a munkák, vagy apró szívességek is, amelyekre egyszerűen nem tudunk, vagy nem akarunk nemet mondani - így gyakorlatilag olyan dolgokra pazaroljuk az időnket, amelyek másnak fontosak, nekünk viszont nem.

Ezért is játszik kiemelt szerepet az időgazdálkodási szokásaink felülírásában az önismeret, az őszinte beszélgetés önmagunkkal, hogy rájöjjünk, milyen mozgatórugókban gyökereznek az önmagunkra káros szokásaink és korlátozó hiedelmeink” – hangsúlyozza zárásképp a szakértő. 

Amennyiben számunkra is nehézséget okoz, hogy jól gazdálkodjunk az időnkkel, fogadjuk meg a szakértő tanácsait, és találjuk meg azokat a módszereket, amelyek valóban beválnak nekünk! Dedikáljunk időt az álláskeresésre is, személyes prioritásaink szerint. Amennyiben a járvány miatt veszítettük el a munkánkat, vegyük bátran igénybe a személyre szabott segítséget, és frissítsük önéletrajzunkat, majd töltsük fel idehogy álmaink munkáltatója biztosan ránk találhasson. Maradjunk naprakészek, kérjünk hírlevelet valamint Facebook értesítést is, így biztosan nem mulasztunk el egyetlen esélyt sem következő karrierállomásunk megtalálására.

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, időgazdálkodás, hatékonyság, fejlődés, önismeret 

További cikkek a karrierépítésről