Az idő olyan, mint a pénz?

Az idő olyan, mint a pénz?

Az idő és a pénz életünk meghatározó mértékegységei, és sok tekintetben nagyon hasonlóak is egymáshoz, de persze lényeges különbségek is adódnak közöttük.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az idő pénz– vallja egy gyakran emlegetett mondásunk, ami azonban épp annyira lehet igaz, amennyire nem. Ha a munkaidőnkről van szó, annak természetesen van egy pénzben is meghatározható értéke, amit a fizetésünk, vagy más foglalkoztatási forma esetén az aktuális megbízási díjunk fed le, a kép azonban ennél sokkal árnyaltabb, és érdemes is megvizsgálnunk közelebbről. Danyi István, időgazdálkodásai szakemberrel beszélgettünk.

Döntés kérdése

Vajon mi számít nyomósabb indoknak: ha azért nem tudunk részt venni egy eseményen, mert nincs rá anyagi keretünk, vagy ha időszűkében vagyunk? Az ohioi egyetem kutatásának eredményei szerint a pénz hiánya sokkal elfogadhatóbb magyarázat – és mi magunk is eszerint az elv szerint működünk. „A válasz abban a feltételezésben gyökerezik, miszerint az anyagi helyzet egy olyan állapot, ami bármikor változhat, azaz a jövőben könnyen fordulhat pozitívba a mérlegünk. Ezzel szemben, ha valamivel kapcsolatban azt állítjuk, hogy nincs rá időnk, az sokkal inkább szól a személyes döntésünkről, hiszen mindannyian azonos egységnyi idővel gazdálkodunk” – mutat rá a különbségre Danyi István.

A nincs időnk üzenete egyértelmű: az adott program vagy személy nem fontos számunkra, nem akarunk költeni rá a napunkból.

Fontos tudatosítani magunkban, hogy az időnk mindig a mi kezünkben van, és hogy mire fordítjuk, az csak rajtunk múlik. Ez még abban az esetben is igaz, ha alkalmazottként dolgozunk, mivel a főnökünknek is mondhatunk nemet, például, ha egy adott feladat már nem fér bele a nyolcórás időkeretünkbe, vagy nem tartozik a munkakörünkhöz. Hasonlóan a saját döntésünket tükrözi, amikor egy nekünk delegált feladatnak mi szabunk számunkra teljesíthető határidőt, a hangsúly tehát az időnk feletti kontroll megőrzésén van. Végső esetben a kontrollt kizárólag felmondással nyerhetjük vissza, vagyis ily módon fejezhetjük ki a munkáltatónk felé, hogy a jövőben már mással, másképp szeretnénk tölteni a napjainkat” – teszi hozzá a fentiekhez interjúalanyunk.

Az időnk értéke

Ha szeretnénk kiszámolni, pénzre lefordítva mennyit ér egy munkaóránk, egy egészen egyszerű matematikai képlettel megtehetjük. „Egy harminc napos hónap 720 órából áll, amiből huszonkét munkanappal számítva 176 órát tölt munkával az, aki teljes munkaidőben dolgozik. Érdemes lehet ehhez hozzáadnunk a munkába járásra fordított időt is, amennyiben azt nem tudjuk egyéb, számunkra fontos dolgokkal, például olvasással, tanulással, relaxálással tölteni, ami legyen átlagosan napi egy óra, vagyis további 22 órával emelkedik az időegyenlegünk. Ezután a kapott órák számát osszuk el a havi nettó fizetésünk összegével, és eljutunk a nettó órabérünkhöz” – részletezi a szakember.

És folytatja: „Amennyiben állást váltunk, vagy nagyobb felelősséggel járó pozícióba lépünk, a bér tárgyalása előtt pontosan ezzel a képlettel érdemes kalkulálnunk, és meghatároznunk azt a napi összeget, ami arányos számunkra az elvégzendő feladatainkkal, ez a szám ugyanis sokkal beszédesebb, mint a havi bér. Annál is inkább érdemes elvégeznünk ezt a számítást, mert az időről, a munkaidőről alkotott képünket is jelentősen átformálhatja, ha feketén fehéren látjuk, mennyi pénzt ér egy napnyi munkánk – tapasztalatom szerint ezzel a legtöbben egyáltalán nincsenek tisztában.

Mentális könyvelés

A fogalom Daniel Kahnemann, közgazdasági Nobel-díjas pszichológustól származik, és több mint gondolatébresztő interjúalanyunk szerint. „Kahnemann szerint a fejünkben különböző számlákat vezetünk a havi bevételünkből például az élelmiszerekre, a ruházkodásra vagy épp a szórakozásra költhető pénzről. Amennyiben valamelyik területen átlépjük a meghatározott összeghatárt, automatikusan egy másik számláról könyveljük át a szükséges pénzmennyiséget, mondjuk, ha többször elmegyünk moziba, mint eredetileg terveztük, akkor kevesebbért vásárolunk ruhát. Véleményem szerint éppen így teszünk az időnkkel is.

Hogy mit jelent ez? Például azt a sokak által ismert esetet, amikor az elhúzódó, vagyis az elképzeltnél több időt felemésztő munkánk miatt egy-két órával kevesebbet alszunk, vagy lemondunk egy találkozót a barátainkkal, esetleg a mozgás marad ki a napunkból.

A mentális átkönyvelés technikáját jellemzően nemcsak kivételes helyzetekben alkalmazzuk, hanem egy-egy napunk során akár többször is, szinte észrevétlenül, a megszokott gyakorlat azonban jelentősen rányomja a bélyegét a napi ritmusunkra, sőt nem ritkán a közérzetünkre is” – vallja István.

Amikor mondjuk reggel kinyomjuk az ébresztőt, és további tíz perc szundikálást engedélyezünk magunknak, valószínűleg azonnal lemondunk a reggeliről, és életbe lép a majd útközben bekapunk valamit elv. „Minél rendszeresebben csoportosítjuk át az időnket egyik képzeletbeli számlánkról a másikra, általában annál kaotikusabban alakul az időbeosztásunk, hiszen a főszámlánk összege adott. Bármit teszünk is, mindig kizárólag 24 órával gazdálkodhatunk, az időbeni túlköltekezés tehát valahol biztosan veszteségként jelentkezik majd, nem úgy, mint a pénz esetén, amikor is egy esetleges hiányt némi extra munkával van esélyünk fedezni. A munkaidőnk tekintetében különösen veszélyes a mentális átkönyvelés, hiszen az időkeretünk egészen szűk, és ha egyik tevékenységünkre a tervezettnél több időt költünk, az garantáltan egy másik teendőnk rovására megy majd, vagy előre borítékolja a túlórákat” – figyelmeztet a szakember.

Érdemes átgondolnunk a fentieket, és őszintén mérlegre tennünk, hogyan is kalkulálunk az időnkkel, ugyanis a pénzzel való megannyi hasonlóságával szemben vitathatatlan tény, hogy míg a pénzt képesek vagyunk újra és újra, akár nagyobb volumenben is megtermelni, addig az időnk véges. Amit tehát már elköltöttünk, vagyis mögöttünk van, az soha többé nem hozható vissza, éppen ezért nem mindegy az sem, mire fordítjuk a munkaidőnket: jó érzésekkel töltenek-e el bennünket a feladataink, látjuk-e a munkánk értelmét, haladunk-e a személyes céljaink felé, avagy csak szükséges rosszként hagyjuk, hogy elsuhanjanak mellettünk az évek.

Soha nem késő másképp döntenünk, és változtatnunk jelenlegi helyzetünkön! tisztázzuk le személyes priortásainkat, és válogassunk a több mint 10.000 álláslehetőség között. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítéstis, így biztosan nem maradunk le a nekünk való munkáról! Ha pedig a szakmánkban jellemző bérekről tájékozódnánk, ide kattintsunk a hiteles információkért.

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkaidő, időbeosztás, mérlegelés, döntés

További cikkek a karrierépítésről