Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Könnyen elvész a motiváció, a cég iránti lojalitás, és elvesztik a munkakedvüket az emberek, ha állandó a bizonytalanság a munkahelyen. Ha nincsenek jól körülírva a feladatok, nincs visszajelzés, akkor a dolgozók nagy része nem tudja eldönteni, valóban jó-e, amit csinál – emiatt szorongani kezd, és félteni kezdi az állását. A félelem eleinte arra sarkallja az alkalmazottakat, hogy még jobban teljesítsenek (hiszen sokszor ettől függ, a helyükön maradhatnak-e), ám ezután az idegeskedés miatt egyre gyakoribbak a hibák. Amellett, hogy az állandó stressz miatt szervi betegségek is kialakulhatnak, a munka hatékonysága is csökken.

Persze az emberek tűrőképessége más és más, vannak, akik kihívásnak tekintenek minden változást, mások viszont az állandóság hívei, és csak akkor képesek produktív munkát végezni, ha biztonságban vannak. Ez utóbbi csoportot nagyon megviseli, ha a munkahelyükön átszervezések történnek, és nemcsak azért aggódnak, nehogy hibát kövessenek el, hanem akkor is, ha döntés előtt állnak, és nincs senki, aki megmondja nekik, mi is a feladatuk, hogyan végezzék tovább a megszokott munkájukat. A „talajt vesztett” emberek szorongása tompuláshoz, fáradtsághoz, kiégéshez vezet.

Amikor megbillen a helyünk: átszervezések a cégnél

A válság miatt romlott a mentális egészség

A lelki egészség világnapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gazdasági válság mentális egészségre gyakorolt káros hatásaira hívta fel a figyelmet.

A mentális problémák és betegségek fő társadalmi-gazdasági rizikófaktorai a szegénység, a pénzügyi gondok és a szociális jogfosztottság, ezek könnyen vezethetnek akár öngyilkossághoz is – közölte a WHO. Nagyobb eséllyel lesznek mentálisan betegek a munkanélküliek, a családi zavarokkal küzdők és a szegénységbe süllyedők, a munkanélküli fiataloknál később nagyobb eséllyel alakulnak ki lelki problémák. A kutatások szerint például aktív munkaerő-piaci, családokat támogató és adósságkönnyítő programokkal csökkenthetőek lennének a káros hatások.

A magyar munkavédelmi törvényben szerepel, hogy a munkaadónak a pszichoszociális kockázati tényezőket is kezelnie kell. Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő olyan hatás (konfliktus, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága), ami miatt állandó stressznek van kitéve valaki. Ha pedig emiatt munkabaleset, lelki eredetű szervi megbetegedés következik be, a dolgozó akár perelheti a munkaadót, és kártérítést is követelhet emiatt.

Segítség lehet a „gondoskodó elbocsátás”

Az volna ideális, ha a munkaadók az emberi és szociális szempontokat is szem előtt tartva végeznék az átszervezéseket, és az ezzel óhatatlanul együtt járó elbocsátásokat. Az outplacement, azaz a „gondoskodó elbocsátás” sajnos néha már későn jön, a munkavállaló már teljesen „tönkrement” idegileg, vállalati pszichológus pedig nem sok cégnél praktizál, hogy a még állományban maradókon segítsen.