A minimálbér emelkedését várják a cégvezetők

A költségvetés benyújtását követően lassan elkezdődnek a jövő évi minimálbér-tárgyalások és az országos bérajánlásra vonatkozó háromoldalú egyeztetések. Ennek kapcsán kutatást végzett a Policy Agenda, hogy mekkora minimálbért várnak és tartanak elfogadhatónak a cégvezetők.

A többség szerint növekedni fog a minimálbér

A jelenlegi bruttó 98 ezer forintos minimálbér a kormány és a szakszervezetek szándékai szerint is növekszik 2014-ben - írja a Policy Agenda az 500 cégvezető válaszai alapján készített elemzésében. A magyar kis- és középvállalati szektor (kkv-k) foglalkoztatja az alkalmazottak körülbelül 73 százalékát, azaz körülbelül 2 millió munkavállalót. Ennek kapcsán meghatározó a kkv-k cégvezetőinek véleménye.

A cégvezetők abszolút többsége (88 százalék) szerint jövőre növekedni fog a minimálbér összege, sőt 60 százalék úgy gondolja, hogy a 100 ezer forintot is meg fogja haladni ennek mértéke.

Ez a kormány által becsült jövő évi inflációt már meghaladó, azaz matematikai értelemben véve reálbér-emelkedést is jelente a legalacsonyabb keresetűek körében. Talán meglepő adat, hogy a cégvezető majdnem negyede akár 6 százalékos emelkedést is elképzelhetőnek tart.

Mit bírnak el a cégek?

Arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni anélkül, hogy az a versenyképességüket érintené, a relatív többség (39 százalék) úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű. Közel ugyanekkora arányban mondták azt a cégvezetők (35 százalék), hogy nem lesznek képesek megadni a minimálbér-emelést a jelenlegi adóterhek mellett.

Minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik kigazdálkodni nem képesek minimálbér-emelést. A 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek 54 százaléka, az 500 millió forint felettiek 55 százaléka szerint nem okozna gondot 102 ezer forint feletti minimálbér sem.

Azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek amúgy is komoly nehézségekkel küszködnek, nehezebben lesznek képesek bármekkora bruttó emelést is kigazdálkodni. Alapvetően ez azonban nem bérpolitikai kérdés, hanem a gazdaság ezen szegmensét érintő általános versenyképességi probléma - véli a kutatóintézet.

Már októberben kezdődhetnek a bértárgyalások

Várhatóan még októberben elkezdődnek a hivatalos egyeztetések a jövő évi bérekről - közölte az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén már informálisan volt szó a minimálbérről, és várhatóan még ebben a hónapban elkezdődnek a hivatalos tárgyalások is.

"A felelős döntés meghozatalához szükséges számítások elkészítése folyamatban van. Ahogy korábban, úgy ezt idén is a tárgyalópartnerek rendelkezésére bocsátjuk majd" - hangsúlyozta az NGM.

A 2014-es költségvetésről benyújtott törvényjavaslatban jövőre - 2 százalék körüli GDP-növekedés, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány és 2,4 százalékos infláció mellett - a fogyasztás 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset emelkedéssel számolnak.

A munkaadók és a szakszervezetek tavaly decemberben született megállapodása alapján jelenleg a minimálbér 98 ezer, a szakképzettek garantált bérminimuma pedig 114 ezer forint. Tavaly év végén bérajánlást nem fogadtak el, az arról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel.

A VKF-ben részt vevő három szakszervezeti szövetség közül a LIGA és a Policy Agenda kutatását megrendelő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is a bértárgyalások mielőbbi megkezdését javasolta, és közzé is tette javaslatát a jövő évi bérekre vonatkozóan. (A LIGA javaslatát itt, az MSZOSZ terveit pedig itt olvashatja.)

Kevésbé népszerű a foglalkoztatói nyugdíj

Munkaerő-piaci eszközként kezelik a cégek a foglalkoztatói nyugdíj intézményét. Ebben a konstrukcióban béren kívüli juttatásként lényegében nyugdíj-előtakarékossági programot finanszírozhatnak a munkáltatók, amely kiegészítő lehetőség az állami nyugdíjrendszer mellett. Ám nem terjedt el a munkáltatók körében ez a lehetőség, a kkv-k cégvezetőinek mindössze 32 százaléka hallott erről a lehetőségről.

10 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy adtak ilyen béren kívüli juttatást a dolgozóiknak, de közülük 8 százalék azt mondta, hogy a jövőben megszüntetik ezt a juttatást. Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók közel kétharmada (63 százalék) úgy véli, hogy a dolgozók az azonnal beváltható, levásárolható juttatásokat igénylik béren kívüli juttatásként. A válaszadók ötöde pedig azt mondta, hogy azért nem lenne igény erre, mert nem is ismerik ezt a lehetőséget.

Egyelőre kisebbségben (17 százalék) vannak azok a cégvezetők, akik szerint jó lenne ez a lehetőség, mert úgy érzik: erősödik az igény a nyugdíj-előtakarékosságra - derült ki a Policy Agenda kutatásából.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: minimálbér, garantált bérminimum, fizetésemelés, bérajánlás, munkaadó, 2014