Az üzleti guruk új kedvence a ,,coffee shop working", vagyis az olyan távmunka, amelynek helyszíne egy kávéház. A rugalmas munkavégzésnek ez a fajtája valóban csábítónak tűnik, hiszen a kellemes környezet mellett ingyen wifi és finom latte macchiato várja a betérő üzletembereket. Vajon hosszú távon is kiválthatja az irodát egy kávéház? Ennek a kérdésnek járt utána a Regus, a rugalmas irodai megoldások szolgáltatója, amely 90 ország 26 ezer munkavállalójának részvételével készült.

Bár a legújabb trend szerint egyre többen használják a kávézókat arra, hogy onnan intézzék munkahelyi feladataikat, ez a helyszín alkalmatlan a tartós munkavégzésre - derül ki a felmérésből. A magyar válaszadók szerint a dokumentumok adatainak védelme, a személyes tárgyak biztonsága és a zajos vendégek a ,,kávéház-irodák" legnagyobb hátrányai.

Az idősebbeknek nehezebb

A válaszok azt mutatják, hogy az idősebbek nehezebben tudnak egy ilyen típusú környezetben koncentrálni, mint a fiatalabbak. A baby boom generáció (az 1950-es, 1960-as években születettek) tagjai nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a kávézók nem alkalmasak megbeszélésekre, mint az Y generáció ('70-es, '80-as években születettek). A kíváncsi hallgatózók viszont minden korosztály szerint problémát jelentenek.

A magyar munkavállalók szerint a kávézókban történő munkavégzésnek három fő negatívuma van: háromnegyedük szerint nehéz a dokumentumok és beszélgetések során elhangzó információk védelme, 70 százalékuk úgy érzi, hogy túl sok energiát kivesz belőlük a személyes tárgyak állandó felügyelete, illetve a kétharmadukat zavarják a koncentrálásban a zajos vendégek.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A megkérdezettek 66 százalékát zavarja telefonálás közben a beszélgetések zaja, 57 százalékukat pedig az irodai berendezések (például nyomtató, szkenner) hiánya. A válaszadóknak több mint fele véli úgy, hogy nem ajánlatos kávézót választani megbeszélések helyszíneként. Az idősebbeknek a 60 százaléka, míg az Y generáció tagjainak 48 százaléka tartja alkalmatlannak a kávézót az ügyfelekkel való találkozásra.

,,Néha jól jön, hogy útközben betérhetünk egy kávézóba, és elküldhetünk pár e-mailt vagy gyorsan megbeszélhetünk valamit a kollégánkkal. A felmérés azonban rávilágít, hogy a kávézók hosszú távon nem helyettesíthetik az irodát, mivel nem biztosítanak hatékony, biztonságos és professzionális környezetet. Korábbi felmérésünk alapján az emberek 72 százaléka vélekedett úgy, hogy a rugalmas munkavégzés növeli a hatékonyságot, de ez csak professzionális irodai környezet esetén igaz. Gyakran keresnek meg bennünket olyan ügyfelek, akik már meggyőződtek róla, hogy ezek a divatos alternatívák számukra nem működőképesek" - jegyezte meg a felmérés kapcsán Christoph Volni, a Regus magyarországi vezetője.

Megoldás lehet a közösségi iroda?

A közösségi munkahely, közösségi iroda az angol ,,coworking office" magyar megfelelője. Az ilyen irodákban akár egymástól függetlenül dolgozhatnak mindazok, akik munkájához szükséges eszközök mindössze egy laptoptáskában elférnek. A közösségi munkahelyre kizárólag munkavégzés céljából érkeznek az emberek. A közösségi iroda fő jellege nemcsak az ,,internet és kávé" kombinációban rejlik, hanem magában a professzionális, inspiratív környezet szolgáltatásában.

A coworking munkastílus amerikai eredetű. Kevesen tudják, de maga az ötlet 1999-ben született, és Bernie DeKoven nevéhez fűződik. Az első ,,irodát" 2005-ben hozta létre Brad Neuber, aki manapság a Google sztárprogramozójaként ismert - olvashatjuk a Wikipedia meghatározásában. A ,,Kalapgyár" névre hallgató, padlástérben kialakított coworking teret napközben bárki használhatta. A kezdeti sikerek után Neuberg létrehozta a Citizen Space-t, ami már kizárólag munkára szakosodott.

Más, mint amit megszokott a magyar

Az Egyesült Államokban a végéhez közeledik a kezdeti coworking őrület, mára általánosan elfogadott munkastílussá vált. Magyarországon az elmúlt években kezdődött el térhódítása, bár a folyamatot nehezíti, hogy az itthon megszokott munkastílus és a coworking elég távol állnak egymástól. Ám egyre több szabadúszó és neonomád keres megfelelő közösségi munkahelyet, ahol zavartalanul, de inspiráló környezetben dolgozhat. (A Profession.hu freelancerekről szóló cikkét itt olvashatja.)

A jó közösségi munkahely belvárosi, azaz könnyen megközelíthető. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező iroda internetelérhetőséget, szkennert, nyomtatót, faxot, iratlefűzőt, flip-chart táblákat, projektort stb. biztosít az érkezőknek. Ételt általában nem árusítanak, bár vannak olyan irodák, amelyek külön étkezővel rendelkeznek, hogy aki hoz magával ennivalót, elfogyaszthassa.

Az irodai tevékenységet kiegészítve számos egyéb szolgáltatást is kínálnak a közösségi munkahelyek. Sok helyen az árba beépítik a kávé, tea fogyasztásának költségeit, de akadnak olyan helyek, ahol a tárgyaló- és előadótermek mellet zuhany, gyermek- és állatmegőrző is van. Sok közösségi munkahely inkubációs funkciót is ellát, segítve a kezdő vállalkozókat. Sőt emellett akár arra is lehetősége van az itt dolgozóknak, hogy partneri kapcsolatokat alakítsanak ki: a különböző szakterületeken dolgozók tanácsokat, ötleteket adhatnak egymásnak.

Kiállítások, pályázatok, tanácsadás és rendezvények

A budapesti KAPTÁR közösségi iroda nemrég fotópályázatot és kiállítást szervezett a szokásostól eltérő munkaformák bemutatására, ,,Dolgozni máshol is lehet" címmel. A tárlat mér egy hétig látogatható. Emellett más programokkal is várják a náluk dolgozókat, például coachingot, tematikus találkozókat szerveznek, sőt akár éjjel még is várják a dolgozni vágyókat.

       A közösségi irodában hatékonyabb a munkavégzés       
A kiállítás megnyitója (forrás: kaptarbudapest.hu)

A közösségi irodisták számára a LOFFICE jogászokat, könyvelőket vagy épp más tanácsadói szolgáltatásokat is nyújt a partnerei által. Ez a coworking irodahálózat is nyitott a művészetek felé: a harmadik évéhez érkezett a Bring the Art Home kezdeményezésük. A szolgáltatás során kortárs művészeti alkotásokat közvetítenek vállalati ügyfelek részére az irodáikba, munkatereikbe. Mint a honlapjukon írják: ezzel a művészek és a potenciális gyűjtők kapcsolatba lépését segítik, továbbá részt vállalnak a hazai műkereskedelem katalizálásában.

Készítette: Durbák Ildikó