A csapat helyett a vezetőkön a hangsúly

A gazdaság szereplőinek a termelékenységét, a potenciálját és az ütőképességét segítő tréningek jellemzően olyan fejlesztő programok voltak, ahol a csapat, a kollektíva teljes vertikumában képviseltette magát. Korábban a tréningek jelentős többsége több napos program volt, általában valamilyen exkluzív helyszínen, ahol a vezetők és a beosztottak együtt vetették alá magukat a trénerek által megtervezett játékos fejlesztőprogramoknak – mondja Ferenczy Fanni tréner, aki azon a véleményen van, hogy ezek a klasszikus tréningek még akkor is, amikor munkaköri feladatokra specializálódtak, lényegében a csoportkohéziót inspirálták. És bizony nem csak a nagy multinacionális vállalatok, vagy a hozzájuk hasonló kvalitású hazai cégek szerveztek csapatépítő, vagy hatékonyságnövelő tréningeket, hanem a lényegesen kisebb vállalkozásoknak is volt rá forrásuk.

Ma a helyzet vertikálisan és horizontálisan is átrendeződött – vallja Békési Gábor az MBA Creative Team vezetője, aki szerint a tréningpiac legnagyobb kihívása ma az, hogy a kollektívák frusztrációit kezelje.

Kiégés és fásultság, közös áldozatvállalás

A válság óta szinte minden vállalkozás humánerőforrása avval kénytelen szembe nézni, hogy még akkor sincs igazán biztonságban, ha ötször annyit dolgozik – folytatja Békési Gábor vállalkozásgazdasági szakértő. Ennek egyenes következménye pedig az, hogy bizonytalanságot éreznek a dolgozók, még a legfelsőbb szinteken is. Ami nem szolgálja egy vállalat eredményességét, hiszen a bizonytalanságtól csak egy lépés a csalódottság, ami a munkamorál szétzilálódásához vezet.

Ám a racionalizálás és költségcsökkentés miatt – noha igen nagy szükség lenne rá – a HR politika nem adhat zöld utat olyan tréningeknek, amin a teljes dolgozói állomány részt vehet, mert az roppant költséges lenne, amit most a többség nem bír kikalkulálni. Ezért a tréningek legújabb koncepciójának fókuszába a vezetők kerültek, mert ők vannak kevesebben, és ha a vezető hatékony, idővel a csapat is azzá válik – mondja a szakértő, aki szerint a válság legmélyebbre ható csapása, hogy krónikus fásultságot, és kiégést okozott a munkavállalók legszélesebb körében. Még azok a dolgozók is apátiába estek és ezért kilátástalannak vélik a helyzetüket, akiknek a pozícióját nem sodorta el a válság.

A tömeges bércsökkentések, amit szinte minden vállalkozásnak meg kellett tennie a túlélése érdekében, közel sem viselte meg pszichésen a dolgozókat annyira, mint a szélmalomharc, ami nap, mint nap sújtja őket – hangsúlyozza Horváth Éva coach, aki szerint a legújabb tréningmodellt a közös áldozatvállalás szelleme hívta életre.

Jövőkép keresés a vezetők segítségével

A legújabb koncepció lényege – hangsúlyozza Békési Gábor – hogy a kisebb és nagyobb csapatok vezetőinek egy, maximum két nap alatt megtanítják azokat a technikákat, amelyekkel hatékonyan képesek a megtépázott kollektíva jövőbevetett hitét visszaállítani. Olyan motivációkat keresnek a vezetők a hozzáértő szakemberek, pszichológusok segítségével, amelyekkel reális jövőképet tudnak táplálni a társaság egészébe.

A gyakorlatban ez a mechanizmus úgy zajlik le, hogy a tantermi tréningről visszatérő menedzserek egyénileg, vagy kisebb-nagyobb csoportokra bontva coach-olják a csapatukat mindaddig, amíg a közhangulat és persze a termelékenységi mutatók nem rendeződnek.