Többen adhatnak béren kívüli juttatást

A cafetéria-keret meghatározása komoly dilemmát jelentett munkáltatóknak, nehezen tudtak tervezni. A DGS Global Bértervezés 2011 felmérésében résztvevő 500 szervezet mindössze 6 százaléka számolt be arról tavaly év végén, hogy a béren kívüli juttatásokra fordítható keretet emeli, ők azonban több mint 8 százalékkal.

A 2011-es adóváltozások miatt már nem a munkáltatónak kell az adót fizetnie a juttatások (hivatalos nevén „egyes meghatározott juttatások”) után, hanem a munkavállalónak, és csak 16 százalékos személyi jövedelemadót (19 százalékos adóalap-korrekcióval, vagyis valójában 19,04 százalékot) a korábbi 54 vagy 25 százalék helyett. Abban viszont nincs változás, hogy a munkáltatónak továbbra is be kell fizetnie ezekre a juttatásokra a 27 százalék tb-járulékot és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Megmaradt a béren kívüli juttatások rendszere, vagyis a cafetéria is. Az adómérték itt is ugyanolyan, mint a többi juttatásnál, de egyéb járulék, illetve eho-fizetési kötelezettség nem terheli, ami jelentős könnyebbség az előző évhez képest. (2009-ben még ennél is kedvezőbb volt, ugyanis akkor több juttatás adómentes volt.)

Amennyiben például egy vállalat 100 ezer forintos cafetériát kíván adni a munkavállalóinak, az – kedvezményes elem esetén – tavaly a cég számára 125 ezer forintos ráfordítást jelentett, míg az idén csak 119 040 forintba kerül – derült ki a Nexon tanulmányából. A tavaly novemberben elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységes adózás vonatkozik rájuk. (2010-ben a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.)

A legtöbben étkezési jegyet adnak

Novák Éva, a Nexon cafetéria-szakértője szerint kedvezően érintheti majd a dolgozókat, hogy az étkezési utalványt a jövőben meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet majd használni. Továbbra is lesznek azonban különbségek az egyes elemek adózása között: a törvényben nevesített juttatások, például a bérlet, az üdülési csekk és az étkezési utalvány után csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell befizetni. Több elemnél a maximálisan felhasználható összeget a minimálbér függvényében kell megállapítani.

A béren kívüli juttatásokon belül egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legfontosabb elem, a megkérdezett vezetők válaszai alapján a kis- és közepes vállalkozások (kkv) 45 százaléka adja majd a dolgozóknak ezt a juttatási formát, az ipari, építőipari cégeken belül pedig még magasabb, 56 százalékos ez az arány – áll a K & H csoport felmérésében. Németh László, a cég marketing főosztályának vezetője elmondta: közlekedési költségtérítést – amely a második legnépszerűbb cafetéria juttatási forma – a kkv-k harmada tervez nyújtani dolgozóinak. Minimális csökkenéssel ugyan, de 17 százalékkal őrzi harmadik helyét az üdülési csekk, illetve felzárkózott hozzá a pénzbeli jutalom is, amelyet ugyanilyen arányban terveznek adni a cégek a munkavállalóknak.

Maximalizált a cafetéria

A béren kívüli juttatások éves összegét maximalizálni kell, vagy pedig a minimálbérhez kell viszonyítani, amely 2011. január 1-jétől 78 ezer forint. Ekkora értékben kaphat valaki a munkaadójától üdülési csekket vagy a vállalati üdülőben üdülési szolgáltatást egy évben egyszer. Létrehoztak egy úgynevezett Széchenyi Pihenőkártyát, amelyre évi 300 ezer forintot utalhat a munkáltató a dolgozónak. A K & H adatai szerint ez utóbbi juttatást nagyon kevés vállalkozás (1 százalék) adná a dolgozóinak – talán azért, mert nem igazán tudtak információkat szerezni róla.

18 ezer forintnyi étkezési utalványt kaphat egy személy egy hónapban, internethasználatra pedig havi ötezer forint kapható. A helyi bérletet teljes egészében kifizetheti a munkáltató, a távolsági utazási bérletet pedig adómentesen térítheti. Egyszer egy évben járhat iskolakezdési támogatás gyerekenként a minimálbér 30 százalékáig. Emellett a munkavállaló iskolarendszerű képzéseit is támogathatják, a minimálbér 2,5-szereséig.

A dolgozó önkéntes nyugdíjpénztárába maximum a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes egészségpénztárába pedig a 30 százalékát fizetheti a munkaadó havonta. A K & H felmérése szerint azonban ezt a cafeteria-elemet igen kevés cégnél kapják az emberek, ugyanis a magánnyugdíjpénztárakat érintő változások erre is rányomták a bélyegüket: 19-ről 11 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést nyújtani tervező vállalkozások aránya.