Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Nagy nyomás nehezedik a kormányokra a fizetések növelése érdekében. Ennek oka az, hogy az árak már az európai szintre emelkedtek, a fizetések pedig még nem – mondta Surján László európai parlamenti képviselő egy Szófiában rendezett konferencián. A néppárti politikus szerint a fizetésemelések iránti igény jogos, de annak korlátot szab, hogy a teljesítménynövelés nélküli pénzkiáramlás inflációt hoz magával. A megoldás szerinte a GDP növekedése, amit az okosan felhasznált uniós támogatások is növelhetnek.

A teljesítményt díjazzák

A globális üzleti életben általános bónuszgyakorlatot 2011-ben felváltja a valódi eredményeket díjazó teljesítményarányos bérezés. A kiválóan teljesítő munkatársak nagyobb bevételre számíthatnak, míg az „énközpontú” kollégák nem várhatnak sok jót a gazdasági fellendülés idején. Ez nem korlátozódik az értékesítőkre, hanem kiterjed a gyártásban és ügyfélszolgálati területen dolgozókra, illetve az adminisztratív munkát végzőkre is. Különösen a kis- és közepes vállalkozásoknál várható, hogy egyre inkább a mérhető eredményekhez kötik a fizetéseket – állítja a Regus vállalat felmérése.

Ugyanerre a megállapításra jutott a DGS Global egyik kutatása is, melyből kiderült: sok cégnél megváltozott a vezetői szemlélet, és már nem mindenkinek ugyanannyival emelik a fizetését. Egyre inkább az egyéni teljesítmény és a teljes szervezet eredményei alapján emelkedett a jövedelem – olvashatjuk a legutóbbi Országos HR Benchmark Felmérésben. A Hewitt Associates Európa száz legnagyobb vállalatának a vezetőjét vizsgálta meg, annak alapján, hogy mi alapján kapnak bónuszt, vagy épp miért emelkedik a fizetésük. A kutatás alapján kiderült: a felső vezetőket leginkább a teljesítményük alapján díjazzák a cégek.

A Magyarországon működő német tulajdonú cégeknél dolgozók alapbérét átlagosan 4,3 százalékkal emelik 2011-ben, legalábbis az előzetes tervek szerint – áll a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérésében. A bérezés azonban nem csupán költségtényező, hanem egyben alapvető vezetési és ösztönzési eszközrendszer – hangsúlyozta Maria Smid, a felmérés készítésében résztvevő Kienbaum tanácsadó cég szakértője. „Annak érdekében, hogy egy vállalat hosszú távon is sikeresen helyt álljon a piacon, a javadalmazás szintjét és szerkezetét folyamatosan ellenőrizni kell, és ha szükséges, a piaci feltételekhez igazítani” – tette hozzá.

 Teljesítmény alapján emelhetik a bért 

Beosztástól is függ a béremelés

Az egyéni javadalmazás mértékét a német cégeknél legfőképpen a dolgozó hierarchiai besorolása, a vállalat mérete, földrajzi elhelyezkedése és nyereségessége valamint a dolgozó végzettsége befolyásolják. A DUIHK felmérése szerint az ügyvezetők és a vezető beosztású munkavállalók esetében kiemelkedően nagy a vállalat méretének a befolyása arra, mennyi a bér. Egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal keresnek többet, mint egy kisebb vállalatnál dolgozó kollégáik.

A vizsgált dolgozók kétharmada a jövedelmének egy részét sikerhez kötött szempontok alapján kapja. Az ügyvezetők esetén ez a hányad eléri a 90 százalékot, de szakirányú végzettségűek esetén is mintegy 75 százalékos. A mozgó bérelemek aránya a teljes javadalmazásból 12 százalék (ügyvezetők) és 7 százalék (szak- és fizikai munkások) között mozog. Leggyakrabban a nyereséggel kapcsolatos mérőszámokat veszik alapul a mozgóbér meghatározásához, de alkalmaznak árbevétel-alapú adatokat, minőségi és értékalapú szempontokat is.

A DGS Bértervezés 2011 kutatása alapján a felső vezetők bérét emelik az általuk vezetett szervezet, de az egyéni teljesítményük alapján is, a középvezetők és a diplomás munkatársak jövedelme azonban inkább az egyéni eredmény függvényében emelkedik, ez utóbbiakat ezen túl a fizetésemeléssel próbálják a céghez láncolni. Az egyetemet végzett dolgozók, illetve a fizikai munkavállalók jövedelmének fejlesztésénél az inflációt is erősen figyelembe veszik.