Számít mi van a diplomában?

A munkáltatók által is elismert diploma, a színvonalas és gyakorlatorientált oktatás, illetve a közeli lakóhely a három legfontosabb szempont a diákok szerint egy felsőoktatási intézmény kiválasztásakor – olvashatjuk egy, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének hallgatói körében végzett felmérésben. A kutatásból kiderült: a fiatalok azért választottak egy adott a szakot és intézményt, mert szerintük ezzel tudnak majd a leggyorsabban álláshoz jutni, érvényesülni a munkaerőpiacon.

Sok cég HR-osztályán nem az a kérdés, hogy egy álláskereső mit, hanem az, hogy hol tanult. A nagymúltú iskolák diákjaival kapcsolatban az a „prekoncepció” fogalmazódik meg a cégeknél, hogy valószínűleg jobban képzett, okosabb, talpraesettebb ez a frissdiplomás, mint a többiek.

Ez azonban nagyjából 10-15 év munkatapasztalat és megfelelő referenciák után megváltozik. Az elitegyetemek neve a legtöbb vállalatnál presztízst jelent. Egy több évtizede dolgozó szakember már azt is megteheti, hogy a nem túl jól hangzó nevű főiskoláját kihagyja az önéletrajzából – persze csak akkor, ha az elért eredményeivel ellensúlyozni tudja ennek a hiányát, úgy tálalja, hogy a HR-esenek nem támad hiányérzete emiatt.

Rangsorolt felsőoktatás

Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője úgy vélekedett, hogy a jövőben azok az intézmények, amelyeknek az oklevelével nehezebb elhelyezkedni, egyre inkább el fogják veszíteni a hallgatóikat, az elitegyetemeken szerzett diploma presztízse viszont megnő. Az egyetemi rangsorokban, a pályakövetési felmérésekben már most is szerepel, hogy mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie a náluk végzetteknek, mennyi időt töltött az első munkahelyén, és a cége mennyire volt megelégedve vele.

A rangsorok objektív, mérhető adatok alapján vizsgálják az iskolákat: van, amelyik a hallgatói véleményeket részesíti előnyben, ám olyan is, amely a diploma munkaerő-piaci értéke felől. Több országos rangsor is készül évente, ezek elemzik a diplomák piaci helyzetét, az egyes szakokon végzők mai és jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeit, kitérnek a munkáltatói igényekre, és néha még az egyes szakmák elérhető kereseteit is felvillantják. A rangsorok között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az orvosi egyetemek, a Debreceni és a Miskolci Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is az első helyeken szerepelnek. Ezek közül néhány nemzetközi ranglistákon is helyet kapott.

Saját egyeteme lesz a cégeknek?

A képzés a sikeres szakmai pályakezdést nem eléggé alapozza meg, az oktatási anyagok nem mindig követik a felgyorsult technikai, technológiai változásokat – állítja a GKI egyik kutatása, amelyet a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány felkérésére készítettek. Ez főként az olyan szakokra igaz, mint az informatika, amelynek az oktatási anyagai néha már akkor is elavultak, mire a diákok elkezdik tanulni.

A tanulmány szerint nélkülözhetetlen lenne a munkaadói tapasztalatok visszacsatolása, az oktatási intézmények és a munkaadók közti párbeszéd. Ezt azonban nehezíti, hogy a foglalkoztatók többnyire vagy nem tudják, vagy nem akarják megmondani jövőbeli munkaerőigényüket, nem fogalmazzák meg kellő mélységben és részletességgel az oktatási intézményekkel szemben támasztott elvárásaikat, ezért a kielégítésükre azok nem tudnak évekkel korábban felkészülni. Szerencsére egyre inkább a gyakorlatorientált képzésre álltak rá az egyetemek, több együttműködés is született a gazdasági élet és a felsőoktatás között. A Bosch például a Miskolci Egyetemen egy saját tanszéket hozott létre, hogy a leendő szakembereit „kinevelje”. A Mercedes-gyár Kecskemétre települése miatt a helyi főiskolán autógyártó szakirányt indítottak, valamint a szakmába vágó új tantárgyakat oktatnak a hallgatóknak.