Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Angol nyelvterületen és multinacionális cégeknél a career break (karrierszünet) elnevezéssel illetik azt a hosszabb időszakot, amelyet a napi hajtásban megfáradt munkavállaló saját feltöltődésére és regenerálódására használ fel. Hívják kreatív évnek, szombat évnek (sabbatical) is, amennyiben egy éves fizetés nélküli szabadságra mennek és közben a munkáltató fenntartja a pozíciót. A sabbatical eredetileg az egyetemi oktatók számára felkínált, általában hét évente kivehető alkotói szabadságot jelentette, de ma már egyre több vállalat akad, amely hasonló, huzamosabb ideig tartó távollétre kínál lehetőséget. Az éves szabadság másik változata az „Adult gap year” (felnőttek lyukas éve), amikor a dolgozó felmond a munkahelyén és úgy dönt, hogy majd visszatérése után keres magának új állást.

„Nagyszerű gondolkodási alkalom és egyben karrierépítési eszköz, ha valaki kiszáll a mókuskerékből egy évig, és valamit teljesen mást csinál. Ennek a pihenési, feltöltődési időszaknak az a lényege és akkor sikeres, ha gyökeres környezetváltással és más napi tevékenységgel jár” – írja Magyari Éva executive coach, interim menedzsment szakértő a szakmai blogján.

Lehet például nyelvet tanulni külföldön, lehet kutató munkát vagy karitatív munkát végezni, utazni vagy könyvet írni. Egy pénzügyi tanácsadó cég igazgatója fél évet töltött Ugandában, ahol középiskolásokat tanított arra, hogy hogyan indítsanak olyan jövedelmező vállalkozást, amely társadalmi hasznot is hajt. Egy hölgy pedig fél évre otthagyta marketingigazgatói állását és beállt bálnakutatónak. Az ilyen időszak nagyszerű alkalom arra, hogy újraértelmezzük az életünket, tisztába kerüljünk önmagunkkal, inspirációt nyerjünk a környezetünkből és átgondoljuk, hogyan építsük karrierünket.

Karrierszünet, sabbatical, career break

A karrier érdekében kihagyott évvel főleg a közép-és felsővezetők élnek, bár Magyarországon mindez még ritkaság számba megy. Szelecki Zsófia coach, a DGS Global ügyvezető igazgatója szerint hazánkban még egyáltalán nem számít bevett dolognak a karrierszünet és éppen ezért még nem alakult ki a kultúrája. Egyesek tartanak is tőle, hiszen a „sabbatical year” alatt a vezetők sokszor teljesen kiesnek a napi rutinból és nem értesülnek szakmájuk napi eseményeiről. Ugyanakkor a karrierév rendkívül jó módszer a tipikus vezetői fásultság kezelésére és ebből nemcsak a középvezető, hanem az egész vállalat profitálhat – hívja fel a figyelmeztet a szakember.

A kiégett menedzser a vállalatot is lehúzza

Hasonló eredményre jutott a HR témákkal foglalkozó Körvonal Alapítvány, amely legfrissebb felmérésében éppen a magyar középvezetők munkahelyi környezetének pszicho-szociális jellemzőit vizsgálta. A kutatás megállapítja, hogy a középvezetők munkahelyi terhelése a pozíciójukból adódóan kettős, miközben teljesítőképességük nagyban befolyásolja a vállalat eredményeit. Annak érdekében, hogy a hazai vállalatok meg tudjanak felelni napjaink gazdasági kihívásainak, elkötelezett középvezetőkre van szükségük, akik képesek teljesítményük maximumát nyújtani, illetve támogatni a vállalatot versengésben a piactársakkal – áll a Körvonal Alapítvány által publikált tanulmányban. Ha a középvezetők képesek kihozni magukból a maximális teljesítményt, azzal nemcsak a saját hatékonyságukat növelik, hanem egyúttal ez a hatás továbbgyűrűzik a szervezet többi részére is – hívták fel a figyelmet kutatásukban.

A pihenés hosszú távon megtérül

A maximális teljesítménynyújtást azonban nehéz megvalósítani hosszabb pihenők nélkül, főleg, hogy a magyar munkavállalók különösen leterheltek. Statisztikák szerint átlagosan körülbelül napi egy órával dolgozunk többet a törvényileg előírt kötelező nyolc óránál: egy magyar ember munkahete így összesen 44,5 ledolgozott órából áll.

A legtöbben az időnyomást viselik nehezen, de a munka túlzott mennyisége és a munkavégzés fokozott tempója is gyakorta problémát jelent.

Feltöltődésre márpedig rendkívül nagy szükség van, hiszen a hosszú ideig elszenvedett káros mértékű stressz magatartási zavarokhoz vezethet, például ingerlékenységhez, fokozott dohányzáshoz, illetve alkoholfogyasztáshoz, valamint alacsony munkateljesítményhez. Súlyosabb esetben okozhat még pszichológiai zavarokat, például depressziót, agressziót, zavartságot, illetve figyelmetlenséget. A pszichés tünetek közül az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás a legtipikusabb. A regenerálódásra szánt év hosszútávon megtérülő befektetés lehet karrier és egészség szempontjából egyaránt mindazoknak, akik túlterheltek, kiégtek vagy csak új látásmódra vágynak.