Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Minden interjú bizonyos idegességet okoz a jelentkezőben, a stresszinterjút azonban direkt arra találták ki, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik a leendő munkatárs fokozott érzelmi állapotban, szorongatott helyzetben - tehát olyan szituációban, amilyennel találkozhat a későbbi munkája során. A beszélgetés gyakran úgy indul, mint egy hagyományos interjú, a kedélyes csevegést a jelen lévő egy vagy több HR-es azonban gyorsan átvezeti az agresszív kérdések, szurkálódó megjegyzések mezejére. Gyakori, hogy nem adnak visszajelzést, vagy hirtelen átváltanak valamilyen idegen nyelvre. Szándékosan nyomott légkört teremtenek, kényelmetlen, néha oda nem illő kérdéseket is feltesznek.

Kiugratják a nyulat a bokorból

A cél az, hogy az előre betanult, a cég profiljának megfelelően kialakított, bebiflázott válaszok mögül előcsalogassák a pályázó valódi személyiségét. A válaszok gyakran érzelmi alapon születnek, és azt nézik, hogy az egyes kérdésekre hogyan reagált - verbálisan és testbeszéddel - a felvételiző. Nem szabad színészkedni, és az a legcélravezetőbb, ha a jelölt önmagát adja.

Stresszinterjú

A stresszinterjút csak olyan személy végezheti, akinek ez a szakképzettsége, vagyis HR- és/vagy pszichológus végzettsége is van. A kérdezőnek is fel kell készülnie: közel ugyanolyan légkört kell teremtenie minden beszélgetésen, ugyanazokat a kérdéseket kell feltennie az összes jelentkezőnek, hogy a kiválasztási folyamat értékelésekor össze tudja hasonlítani őket, ki tudja választani azt, aki a legjobban megfelel a pozícióra. Ugyanis a stresszinterjú legtöbbször a toborzás utolsó állomása: akit ilyen megmérettetésnek tesznek ki, az biztos lehet benne, hogy a korábbi interjúk alapján szakmailag és a kompetenciái alapján is megfelelt.

Rossz fényt vethet a cégre

Egy rosszul - például nem megfelelő szakember által vezetett - stresszinterjú akár a cég imázsát is lerombolhatja. Előfordult például az is, hogy egy pályakezdőt a HR-es és a leendő főnöke egy órán át nyaggatta, annyira beleélték magukat, hogy akkor sem hagyták abba, amikor a jelentkező elsírta magát. A frissdiplomás lány asszisztensi állásra jelentkezett, és mint utóbb kiderült, őt választották volna - ám ezek után már nem akart a vállalatnál dolgozni.

A stresszinterjú ellenzői szerint egy dolgozó a mindennapokban másként reagál, mint egy mesterségesen szított helyzetben. Emellett a HR-esnek arra is figyelnie kell, hogy ne okozzon maradandó lelki sérülést az aspiránsban a beszélgetés során.

Nem lehet rá felkészülni

Egy állás elnyeréséhez szinte ugyanannyi szakmai tudás, mint megfelelő kompetencia szükséges. Mindenki beleírja az önéletrajzába, hogy kommunikatív, szeret csapatban dolgozni, agilis, nagyon jó a problémamegoldó, illetve a konfliktuskezelő képessége. Ezek leellenőrzésére használják a stresszinterjút, amely kideríti, hogy a felsorolt adottságok valóban megvannak-e a pályázónál, mennyi bátorság és önismeret szorult belé.

Sokszor nem szól előre a HR-es, hogy stresszinterjúra számíthatnak a jelentkezők, így a legtöbben a derült égből kapják a nyakukba az "áldást". Néha csaknem egy órán keresztül váratják az interjú előtt a pályázót, hogy fokozzák az idegességét, máskor viszont rögtön elkezdik a "vallatást". Jellemzően félelmet, bizonytalanságot próbál kelteni bennük a HR-es.

Stresszinterjú

Az egyetemek karrierirodáiban a végzősök általában kipróbálhatják a stresszinterjút, a tanácsadó cégek is kínálnak ilyen lehetőséget, ám igazán nem lehet rá felkészülni. A vélemények megoszlanak arról, hogy mi a helyes viselkedés egy ilyen interjún. Az egyik tábor szerint a legjobb védekezés a támadás. A jelölt például kérdezzen vissza, mondjon el mindent, amiről eredetileg is beszélni akart, ne törődjön vele, ha nem kap megerősítést. A lényeg az önbizalom, a pókerarc és a stratégia - stresszhelyzetben azonban gyakran nem működnek az előre felépített sablonok.

A másik taktika a pozitív gondolkodás. Ha a pályázó "játékként" fogja fel a helyzetet, önmagát adja, a rosszindulatú kérdéseket úgy fordítja le, hogy a saját jó tulajdonságait hangsúlyozza velük. Emellett nem szabad magára venni magára a megjegyzéseket, és az lebeg a szeme előtt: egyszer ez az interjú is véget ér.

Nyúzó kérdések, epés megjegyzések

- Miért gondolja, hogy pont maga lenne a legjobb választás a cégnek?
- Miért ezt a ronda kosztümöt vette fel?
- Tényleg azt hiszi, hogy ennyi fizetést megérdemel?
- Miért gondolja, hogy ez a munka jobb lesz, mint a meglévő állása?
- Miért nem a legjobbak között végzett az egyetemen?
- Hazudott már a főnökének?
- Milyen feladatokat utált a munkakörében?
- Hogyan kezeli a munkahelyi konfliktusokat?
- Mondja el, mit tekint etikátlan munkahelyi viselkedésnek? Előfordult már ilyen a környezetében? Mit tett akkor?
- Mondja el, hogyan fegyelmezte meg a kollégáit!
- Hogyan rúgna ki valakit?
- Mi a munkafilozófiája?
- Miért csak ennyit ért el szakmailag az egyetem óta?
- Hány állást pályázott meg?
- Hány hónapja keres állást? Miért nem talált azóta munkát?
- Mikor távozna a cégünktől?
- Mennyi idő alatt túrná ki a főnökét?
- Mennyire fontos önnek a pénz?

Szerző: Durbák Ildikó

Fotó: profimedia.hu