Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Február 11-én van a Nők és a Lányok a Tudományban Világnapja, melynek már 2015 óta célja, hogy felhívja a figyelmet a nők fontos szerepére a kutatói, mérnöki, informatikai pályákon és eloszlassa azokat a mélyen gyökerező sztereotípiákat, melyek szerint vannak tipikusan „fiús” és „lányos” szakmák. Hazánkban rendkívül alacsony százalékban dolgoznak nők a tudományos és mérnöki pályákon, a jelenség hátterében viszont nem biológiai tényezőket kell keresnünk – azaz semmi nem indokolja azt, hogy a nők kevésbé lehetnének sikeresek ezekben a szakmákban –, hanem inkább az általános berögződést kell feloldanunk. Cikksorozatunkban olyan nőket kérdeztünk a jelenségről és annak lehetséges megoldásairól, akik tudományos pályán tevékenykednek.

„Elmerültem a lenyűgöző emberi test érdekességeiben”

Bodnár Bernadett molekuláris biológusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, molekuláris, immun- és mikrobiológia szakirányon. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- és Immunbiológia Intézetében folytatja doktori tanulmányait immunológia területén. Egy napját felöleli mind a kísérletek tervezése és kivitelezése, mind az orvostanhallgatók sejtbiológia és immunbiológia gyakorlati oktatása, de mindezen felül a kutatásnak a számítógépes munka is fontos része, amely során az eredményeket elemzik, kiértékelik, és konklúziót vonnak le. Szabadidejében szívesen ír tartalmakat a tudományos ismeretterjesztő céllal létrehozott Instagram profiljára is azért, hogy sok fiatalt elérhessen vele. Jelenleg 10 éve tanul és foglalkozik biológiával, ami így a mindennapjai részévé vált.

„Szerettem gyermekként a kertben játszani, ahol mindenféle ’főzeteket’ készítettem és öntöttem össze, remélve, hogy észreveszek valami új dolgot. Visszagondolva ez megmosolyogtató, de igazából nagyon kisarkítva nem igen változott azóta sem a motivációm” – emlékszik vissza Bernadett, miért is vonzotta ez a pálya a kezdetekben. – „Már gyermekkoromban is nagyon sok kérdésem volt a környezetem felé. Miután megtanultam olvasni, a szüleim egy idő után megmutatták a lexikonok használatát, ahol akkor minden kérdésemre megtalálhattam a választ. Később a szüleimtől kapott különféle gyermekeknek írott ismeretterjesztő könyvek szintén nagy hatással voltak rám, és gyermeki kíváncsisággal forgattam őket, elmerülve a lenyűgöző emberi test érdekességeiben.”

Nem értették, de támogatták

Mikor Bernadett a szüleinek, ismerőseinek mesélt arról, hogy biológus szeretne lenni, a környezetét már nem érte nagy meglepetés, hiszen már gimnazistaként is a biológiát választotta fakultatív tárgyként. „Akkor még nem volt rálátásom erre a hivatásra, és nem tudtam, hogy pontosan mit is csinál egy kutató biológus. Szüleim szintén támogattak abban, hogy azt tanuljam, amit szeretnék, azonban ők se nagyon tudták, hogy pontosan mit jelent biológusnak lenni” – meséli. Negatív véleményekkel viszont a tanulmányai során szerencsére nem találkozott. „Az egyetemen szabad teret kaptunk, hogy szakosodjunk az általunk választott szakirányra, ezáltal sokunk ökológus lett, mások molekuláris biológusok vagy neurobiológusok. Mindenki a saját érdeklődésének megfelelően tanulhatott tovább.”

A családalapítással változik meg minden

A felsőoktatásban a tanulmányok ideje alatt Bernadett nem érez különbséget a férfiak és a nők reprezentációja között, a meglátása szerint viszont a családalapítással ez megváltozik, mivel sok esetben a nők maradnak otthon a gyerekkel az első pár évben, ami nehezíti az akadémiai előremenetelt. „A lehetőségek elviekben egyenlően adottak mindkét nem számára, viszont sajnos a gyakorlatban ez nem mutatkozik meg. Azt a tendenciát látom, hogy az első fokozat megszerzéséig, ami a doktori fokozat, nincs nagy eltérés a munkavállaló nők és férfiak között, ez viszont már nem mondható el a fokozatszerzést követő időszakokról. Bevett gyakorlat, hogy a kutatók a családalapítást a sikeres fokozatszerzés utáni időszakra tervezik, emiatt ezt követően a nemek közötti különbség megmutatkozása már számottevő. A nők kevesebb pályázatot nyernek és kevesebben töltenek be közülük magasabb pozíciókat.” – magyarázza a biológus. – „Fontosnak érzem és fontosnak tartok minden olyan lehetőséget és segítséget, amelyek azt célozzák, hogy nőként könnyebb legyen a tudományos világba való visszatérés a családalapítás utáni években.”

Már óvodás kortól megismertetné a tudományt

Óvodás korban nagy szerepe van a későbbi érdeklődés kialakulásának, ezért Bernadett már az óvodás korú gyerekekkel elkezdené megismertetni a tudományt annak érdekében, hogy le lehessen dönteni a tudományos szakmákat körülvevő sztereotípiákat. A pályaválasztás időszaka is egy kritikus időszak, ezért fontosnak tartja, hogy megfelelően edukálják az ebben a korban lévő fiúkat és lányokat. „Fontos elmondani nekik, hogy az adott képzésre való jelentkezéskor mire számíthatnak, milyen kimeneteli arány van az adott szakon és elhelyezkedés szempontjából milyen lehetőségeik vannak. Nem gond, ha még nem tudják, hogy pontosan milyen szakirányra szeretnének menni, de ha már tudják, hogy melyik ösvényre szeretnének rálépni, már az nagyon sokat számít. Lányokra különös figyelmet kell fordítani a tudományos szakmákban megmutatkozó nemek közötti különbségek miatt, és a tabuk ledöntése miatt is. Fontos egy példakép, egy elgondolkodtató előadás, vagy egy motiváló társasághoz való csatlakozás, amely segít megismertetni a fiatal lányokkal a tudományos életet.”

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala