Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több tanulmányban és roadshow, állásbörze keretében is felhívta már a figyelmet arra az aggasztó dologra, hogy az álláshelyek és a munkakeresők földrajzilag nem fedik egymást. A mobilitás nemcsak a külföldre, hanem gyakran hazánk területén sem működik.

Érzelmileg kötődünk a házunkhoz

A munkavállalók mindössze negyede lenne hajlandó belföldön más településre költözni egy álláslehetőség miatt. Egy lakossági felmérés során ezer főt, a vállalati felmérés keretében pedig ötszáz vállalatot kérdezett meg az IBM és a GKIeNET. A maradni vágyók legfőbb érve az volt, hogy érzelmileg ragaszkodnak a lakóhelyükhöz, illetve a házukhoz. A magyarok másként viszonyulnak a lakhatáshoz, mindenki meg szeretné vásárolni az ingatlant, amelyben lakik. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban sokkal inkább a bérlakás a jellemző.

Emellett számít az infrastruktúra fejlettsége is: elképzelhető, hogy csak 40-60 kilométerre van a munkahely a lakásunktól, ám a rossz tömegközlekedés vagy a nem túl jó minőségű utak miatt az utazás kellemetlenségekkel jár, és nagyon hosszadalmas. Napi kétszer háromnegyed óra a buszon vagy az autóban: öt munkavállaló közül háromnál ez a felső határ, amennyit még hajlandó zötykölődni munkahelyéig - áll a Kelly Services egy felmérésében.

Nem költözünk a munka miatt

Bátorság és nyelvtudás kell a külföldi munkához

A húsz éven aluliaknak még négyötöde kipróbálná magát külföldön, a 25-34 éveseknek már csak a kétharmada. Az idegenbe költözést a Kelly válaszadóinak a 61 százaléka bevállalná egy jó munka reményében, ám szinte mindannyian csak akkor, ha folyékonyan beszélnék a fogadó ország nyelvét. Ebből is kiderül: a fő visszatartó erő a nyelvi korlát. Emellett az is féket jelenthet, hogy a munkavállalók nem tudják, mit kezdjenek a családjukkal: vagy kiviszi őket, vagy itthon hagyja. Mindkét döntésnek van hátulütője, például ha a család marad, akkor két lakást kell fenntartani.

Sokan úgy indulnak el, hogy itthon már elértek valamit - ezt azonban egy hosszabb külföldi munka lerombolhatja. Mire hazatérnek, elveszthetik azt az egzisztenciát, amit már korábban felépítettek, a régi munkahelyükre valószínűleg nem veszik vissza őket. Éppen ezért a fiatal, magasan kvalifikált, nyelveket beszélő, egyedülálló emberek azok, akik leginkább belevágnak egy külföldi munkába, hiszen a rizikó esetükben a legkisebb.

Hazánk szinte az utolsó az újonnan csatlakozott uniós tagállamok mobilitási listáján, pedig rengeteg külföldi állásajánlat van az EU álláskereső portálján, az Eures honlapon most is 873 ezer üres állás várja az uniós polgárokat. Az unió kampányokkal próbálkozik - például 2006 a mobilitás éve volt -, ám eddig nem sok sikert könyvelhettek el.

Az állásajánlatokból kiderül: bizonyos szakmák vonzzák a magyarokat egyes országokba. Ausztriában a vendéglátás területére, az építőiparba várnak magyarokat, a nagy részük azonban nem költözött át a nyugati szomszédunkhoz, hanem a határ menti településekről ingázik. Nagy-Britannia az egészségügyi dolgozókat szippantja fel, Németország és Hollandia ipari, műszaki szakembereket (fémmegmunkáló szakmunkásokat, mérnököket) vár.

Sokan hazajönnek

Az ÁFSZ becslése szerint a legtöbb magyar az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában (országonként mintegy 18-20 ezren) dolgozik, de Írországban is több ezren vállalnak munkát. A többi uniós tagállamban viszont a számuk elenyésző.

Tavaly megfordult az az évek óta tartó trend, hogy egyre több kelet-európai ment Nagy-Britanniába. A londoni Home Office adatai alapján tavaly csupán 23 ezren jelentkeztek bejelentett munkára a 2004-ben csatlakozott államok polgárai közül, előző évben még kétszer annyian. A hazatérők száma pedig 30 százalékkal emelkedett, főként a lengyelek költöztek haza.