Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Kamerák a munkahelyen

Az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalása szerint a munkahelyi videókamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése kell, hogy legyen.

A kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból. Az Adatvédelmi Hatóság hangsúlyozta, hogy nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel, ha a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik.

Ha nem termék megfigyelésről, hanem munkahelyi jelenlétről, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzéséről van szó, akkor a képrögzítés csak a munkavállalók hozzájárulásával valósítható meg. Az érintettnek joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is.

A „titkos" felvételkészítésre nincs jogszerű lehetősége a munkáltatónak, a kamarázás minden esetben, függetlenül annak céljától, kizárólag a munkavállaló tudtával történhet.

Véleményszabadság az iroda falain kívül

A munkahelyi megfigyelés a szóbeli megnyilvánulásokra is kiterjedhet. Habár a munkaidőn túl elvileg már nem vagyunk kötelesek a vállalati szabályok szerint viselkedni és a cég sem figyelhet meg minket, nem mindegy, hogy hogyan beszélünk munkaadónkról az irodai falain kívül.

A munkavállalót valóban megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, de bizonyos határokkal – hívja fel a figyelmet Hargittay Szabolcs munkajogász. Az Mt. 3. § (5) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja, nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné – tette hozzá.

  Munkahelyi megfigyelés: bekamerázva az irodában  

Interneten használt adatok

A kamerák felállításán kívül a munkahelyi megfigyelések másik leggyakoribb formája a számítógépes adatokba való betekintés. Ha a munkáltató személyes használatra adta a számítógépet, az érintett hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg az azon tárolt személyes jellegű anyagokat.

A munkahelyi számítógépen tárolt adatokba a dolgozók beleegyezése nélkül is belenézhet, de csak ha előzetesen tudatta velük, hogy egy ilyen ellenőrzésre gyakorlatilag bármikor sor kerülhet, viszont előtte közölnie kell a dolgozókkal az ellenőrzés várható időpontját, ilyen esetben az nem jöhet váratlanul.

Az elektronikus levelezés tekintetében különbséget kell tenni az alkalmazott személyes használatára adott és a cég ügyeinek intézését szolgáló e-mail címek között. Míg a vezető a cég ügyeinek intézésére szolgáló postafiókba és e-mailekbe bármikor betekinthet, addig a csak az érintett munkavállaló számára hozzáférhető postafiókba kizárólag a dolgozó hozzájárulásával teheti meg.

Az internet használatát a munkáltató abban az esetben ellenőrizheti, ha az internetezést csak a munka végzése céljából engedélyezte, és felhívta az alkalmazottak figyelmét az internet használatának korlátozására, és az utólagos ellenőrzés lehetőségére is. Ha a munkavállalók úgy férhetnek hozzá az internethez, hogy előzetesen nem kaptak ilyen tartalmú tájékoztatást - esetleg a munkáltató kifejezetten hozzájárult a magáncélú használathoz -, az internet használatra vonatkozó adatokat a munkáltató nem ismerheti meg. Ha mégis vizsgálja, és erről kimutatást készít vagy készíttet, jogellenes adatkezelést végez.

Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy jogai sérültek, akkor az illetékes munkaügyi bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat – javasolja dr. Hargittay Szabolcs munkajogász.