Mit jelent a gallér színe?
Vajon mi a különbség a kék- és fehérgallérosok között? Van-e értelme ennek a megkülönböztetésnek a 21. században? És kik azok az aranygallérosok?
Önnek ajánljuk!
A "gallér színe" főleg a 20. században volt meghatározó, gyakran már ez, vagyis a ruházat alapján tudni lehetett, mivel foglalkozik az illető. De hogyan használjuk manapság ezeket a kifejezéseket?
A 21. században ezek a leírások általában metaforikusak, és nem a tipikus jelenkori ruházatot jelölik. Leggyakrabban a fehér- és kékgalléros kifejezéseket hallhatjuk még ma is, de ezeken felül számos más színkóddal is jelölnek munkaköröket. Ezek közül most a leggyakoribbakat mutatjuk be.
A kékgallérosok
A kékgallérosok a munkaerőpiac azon tagjai, akik fizikai munkát végeznek. A kifejezés 1912-ből, Iowából származik, utalva a kék farmeringekre, amelyeket a munkások gyakran viseltek. A vállalatok kékbe öltöztették a munkásaikat, mivel így a különböző szennyeződések kevésbé látszottak az egyenruhákon.
A kékgalléros munkákat történelmileg a férfiak uralták, mivel az volt az általánosan elfogadott felfogás, hogy ezeket a feladatokat ők könnyebben tudják elvégezni, mint a nők. Napjainkban, ahogy a nemek közötti korlátok egyre inkább eltűnnek, egyre gyakoribb, hogy nők is találnak kifizetődő kékgalléros munkát, bár ezekben a szektorokban is gyakori a nemek közötti bérkülönbség.
Kékgalléros munkának számít például a villany- és gázszerelés, az autószerelés vagy az építőipari munka. Persze ma már ezek a munkakörök sem pusztán fizikai munkát jelentenek, hiszen számos esetben nagy értékű, komplex ipari robotok, munkagépek kezeléséből áll a munkatárs napi feladata.
A fehérgallérosok
Őket a 20. század elején és közepén az irodai dolgozók körében divatos, fehérgalléros ingekről nevezték el, és továbbra is az irodai munka leírására használjuk a kifejezést. A két fő csoport, vagyis a kék- és fehérgalléros munkatársak esetében nem csak a munka jellege, a munkavégzés helye különbözhet, hanem például az elérhető bérek és egyéb juttatások mértéke és típusa is.
Bár a fehérgalléros karrierek is némileg férfi-domináltak, egyes vállalatok aktívan tesznek azért, hogy a férfiak és a nők közötti bérszakadékot megszüntessék és kiegyenlítsék a nemek arányát alkalmazottaik között. Fehérgalléros pozíció lehet például a marketinges, a könyvelő, a közalkalmazott vagy a HR-es.
A rózsaszín gallérosok
A "rózsaszín galléros munkás" kifejezést Louise Kapp Howe író és társadalomkritikus kezdte el használni az 1970-es években. Arra használta, hogy olyan szerepeket írjon le, amelyeket jellemzően nők töltöttek be, mint például a titkárnő, az ápolónő és a tanár.
A modern munkaerőpiacon már elmosódni látszanak a határok a szigorúan férfiak és nők által dominált munkakörök között. A rózsaszín galléros munka modern definíciója is megváltozott a nők által végzett munkáról a szolgáltatóiparban végzett munkákra, és a gondozás-orientált karrierterületekre. Ettől függetlenül igaz az, hogy ezeket a munkákat még mindig nagy arányban nők töltik be, például a dolgozók közé tartoznak manapság az ápolók, szociális gondozók, de a tanárok, könyvtárosok és titkárok is.
A zöldgallérosok
A zöldgalléros munkák olyan szakmák, amelyek a környezetet, mint iparágat helyezik fókuszba. Ezek a munkák általában olyan fogalmakhoz kapcsolódnak, mint a fenntarthatóság, a globális felmelegedés és a természetvédelem. Az ezeken a területeken dolgozók jellemzően különböző természettudományokhoz kapcsolódó diplomákkal rendelkeznek, és néha akadémiai vagy kutatóintézeteknél dolgoznak. Ezekben a pozíciókban leginkább olyan témákkal foglalkoznak, mint a zöld energia, a napenergia, a szélenergia, a zöld járművek, a biogazdálkodás és az ökológia.
Néhány zöldgalléros munka például a környezetvédő, a fenntarthatósági szakértő vagy a napelemszerelő.
Az aranygallérosok
Az aranygalléros munkák általában olyan szakmák, amelyeket rendkívül értékesnek tartanak, és magasan képzett szakembereket igényelnek. Ezeket a pozíciókat gyakran a magas szintű egyetemi végzettséghez kötik, a jó teljesítéshez szükséges széleskörű tudás miatt. Ezek a munkák nem kizárólag férfiakra vonatkoznak, de még mindig több férfi dolgozik ezekben a munkakörökben.
Ide tartoznak például az ügyvédek, az orvosok és a kutatók, akadémikusok is.
A sárgagallérosok
A sárgagalléros munkák a kreatív iparágak szakmái. Ezek a munkák nagyon sokrétűek, és néha fehér- és kékgalléros feladatokat is magukban foglalnak. A sárgagalléros szakmákban dolgozóknak nem mindig van szükségük főiskolai végzettségre, bár ez segítheti őket kreatív készségeik és képességeik fejlesztésében. Ezzel piacképesebb jelöltté válhatnak egy kreatív pozícióra.
Ilyen munkakör a fotós, a kreatív író vagy a reklámkészítő.
+1 A nyitott gallérosok
A nyitott galléros munkák olyanok, amelyeket elsősorban online, otthonról végeznek. A nyitott galléros munka a képzett vagy szakképzetlen alkalmazottak széles körét öleli fel, és több munkakört is magában foglalhat. Azok a személyek, akik fehérgalléros munkát végeznek, nyitott galléros környezetben is elláthatják szerepüket. Ezek a munkák megkönnyíthetik az emberek számára, hogy megtalálják a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, és nem feltétlenül rendelkeznek hagyományos nemi szerepkörökkel.
Ezek közé tartozik például az ügyfélszolgálati munkatárs vagy a szabadúszók nagy része (akik a definícióban említettek alapján a fehérgalléros kategóriába is beleillenek).
Akármelyik kategóriába is tartozunk, az elérhető álláshirdetések között könnyen találhatunk hozzánk passzolót a megfelelő szektor kiválasztásával. Ne felejtsük el feltölteni az önéletrajzunkat, így akár a leendő új munkaadónk is ránk találhat.
Készítette: Varsányi Zsófi
A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala