Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Amikor 2006-ban bevezették a kétciklusú, Bologna-rendszerű képzést a magyar felsőoktatásban, az alapszakos diplomát úgy „reklámozták", hogy ez egy kevésbé speciális, a munkaerőpiac igényeinek jobban megfelelő „szakképzettséget" ad majd. Ugyanis a képzésben a nagy szerep jut a gyakorlati ismereteknek, az oktatás a reális problémák felismerésére és megoldására koncentrál. Több alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozásában részt vettek munkaadók is. Nagy szerepet kap például a képzésben az olyan kompetenciák fejlesztése, mint a csapatmunkára alkalmasság, a motiváltság, problémamegoldó készség, az informatikai és nyelvi ismeretek.

A munkáltatók nem tudják mi ez?

Az alapszakon végzett hallgatók végzettségi szintjéhez nem kapcsolódik FEOR-számmal (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) azonosított foglalkozás - állítja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) egy közleményében. Az egyes adott alapképzési szakon szerezhető végzettségi szinthez és a szakképzettséghez a jogszabályok jelenleg nem írnak elő konkrét munkaköröket. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 2005-ös miniszteri rendelet nem egyértelműen fogalmazza meg, hogy az oklevél megszerzésével milyen munkakörök betöltésére lesz alkalmas valaki.

A szülők úgy vélik: a munkaadók (akár gazdálkodó szervezetek, akár költségvetési intézmények) nem tudják értelmezni, hogy az oklevélbe beírt szakképzettség milyen foglalkozási csoportban, milyen munkakör betöltésére jogosít, ha nincs hozzárendelve FEOR számmal azonosítható foglalkozás, vagyis nem szerepel a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében. A munkaadók többségének nincs fogalma arról, hogy például a szabadbölcsész, andragógus, kommunikátor alapfokozat végzettségű szakemberek milyen munkakörök betöltésére alkalmasak - véli az MSZOE.

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) egyik felmérése kiderítette: a munkaerőpiac szereplőinek még elég kevés a tapasztalata a bolognai képzési rendszer által kibocsátott pályakezdők ismeretszintjéről. A kutatásban részt vevő intézmények jelentős része bizonytalan volt abban, hogy milyen képzési szintet állapítson meg az egyes pozíciókhoz.

Az Educatio Nonprofit Kft. még a rendszer bevezetésekor készített egy átfogó tanulmányt arról, hogy a munkaadók hogyan vélekednek a diplomásokról. A válaszadók többsége igen kevés információval rendelkezett a felsőoktatás átalakításáról, minden megkérdezett szakterületre (agrár, bölcsész, természettudományi, gazdasági, műszaki, informatikai, egészségügyi, jogi, tanító óvópedagógus képzésekre) jellemző volt a bizonytalanság a 3 éves alapképzés munkaerő-piaci hasznosíthatóságával kapcsolatban.

Mire jó egy alapszakos diploma?

Szinte minden szektorban azt jelezték a vállalkozások, hogy a korábbi egyetemi szintű képzésből hiányzott a gyakorlati oktatás. Az informatika szakterületén működő cégek jelezték: előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik már az egyetem alatt részt vettek „éles" projektben, mert anélkül „papírízű marad" a megszerzett tudásuk. A műszaki szakterület munkáltatói pedig azt közölték akkor: általában nem látják, hogy mihez kezd valaki a három éves képzés után.

Egyértelmű meghatározást szeretnének

Az MSZOE azt javasolja, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott szakképzettségeknek és az elsajátítható szakmai kompetenciáknak megfelelő munkakörök kerüljenek be a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerébe, és a szakirányoknak megfelelő munkakörökhöz kapcsolódó FEOR-számokról készüljön - a középfokú szakképesítéseket tartalmazó Országos képzési Jegyzékhez (OKJ) hasonló - foglalkozási lista.

A FEOR egyik legfontosabb elve, hogy nem a megszerzett papír, hanem a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma számít, emellett lényeges csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintje. Általános gyakorlat, hogy a munkáltató alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmaz azért, hogy kevesebb munkabért fizessen - hívták fel a figyelmet a szülők.

Számít a munkaerőpiac igénye

Az FTT a felsőoktatási és munkaerő-piaci fórumokon azt tapasztalta, hogy a társadalom és a felsőoktatás szereplői elfogadták a Bologna-rendszerű, azaz a kétciklusú képzés bevezetését, az alapszak és a mesterszak egymásra épülését.

A tanács egy korábbi tanulmánya szerint a szakmai kamarák, foglalkoztatói szervezetek, szövetségek, tanácsok nagy érdeklődéssel vettek részt az általuk szervezett beszélgetéseken, ám „publikálható következtetések alig keletkeztek". Ezt a munkaerőpiac rendkívül változó helyzetével magyarázta a tanulmány. Több befektető a hazai betelepülés kapcsán konkrét szakember igényt fogalmazott meg, amely teljesítésének hiányában eláll a magyarországi terveitől.