Szerdán hozzák nyilvánosságra felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén nem tartanak "élő" vonalhúzó bulit, hanem egy virtuális Pont Ott Partit rendeznek a Felvi.hu oldalon és a Facebook-on is.

Az idén is közvetlenül az egyetemeknek és főiskoláknak tehetik fel a jelentkezők a kérdéseiket 10 és 18 óra között, csak most a neten keresztül. Érdeklődhetnek külföldi tanulmányutakról, ösztöndíj-programokról, nemzetközi szakmai gyakorlatokról is. Szakértők beszélnek majd arról, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot a hétköznapokban miként hasznosíthatják a diákok. Emellett több felsőoktatási intézmény is szervez "ponthatárváró bulikat".

240 pont a minimum

Az idén a ponthatárokat a felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet alapján határozzák meg. Ezek alapján állapítják meg, hogy egy diák felvételt nyert-e, és ha igen, akkor hová.

Minden jelentkező felvehető és a ponthatár megegyezik a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb a jelentkező, mint a helyek száma. Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen ez a jogszabályban meghatározott minimum pontszám 240, felsőoktatási szakképzésben 200, míg mesterképzésen 50 pont. Néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében azonban magasabb (az erről szóló Profession.hu cikket itt olvashatja).

Az idén az általános felvételi eljárásban 95 237-en adták be a jelentkezés lapjukat. A jelentkezők 54,9 százaléka nő. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott. A munkarendek közül a nappali volt a legnépszerűbb, a jelentkezők 75 százaléka első helyen nappali képzést jelölt meg. Levelező képzést a jelentkezők 23 százaléka választott első helyen, az esti és a távoktatás munkarend választásának aránya most is nagyon alacsony - írja az MTI.

A jelentkezők 84 százaléka elsőhelyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne tanulni, önköltséges képzést csak 16 százalékuk jelölt meg első helyen. A jelentkezési stratégiák szempontjából mindenképpen érdekes, hogy a legalább két helyet megjelölő jelentkezők harmada második helyen már önköltséges képzést pályázott meg.

A legnépszerűbb a gazdasági, műszaki terület

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett - a tavalyi létszám felére, kétharmadára - a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A felsőoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsőfokú szakképzések) népszerűsége a tavalyi évhez képest erősen visszaesett, az idén csak a jelentkezők 3 százaléka, 3460 jelentkező jelölt meg első helyen szakképzési szakot.

Az első helyen osztatlan képzésre irányuló jelentkezések mintegy kétharmada a jogi, valamint az orvosi és egészségtudományi területre érkezett be. További 13, illetve 14 százalékuk a művészeti, valamint a pedagógusképzés területre szeretne bejutni.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) jelölte meg első helyen, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Az első tízbe csak egy főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola került be.

Itthon kell dolgozni

Szeptemberben az ösztöndíjas hallgatók a beiratkozáskor az egyetemen vagy főiskolán már nem szerződést írnak alá, hanem nyilatkozattal kötelezettségeket vállalnak. A korábbi szerződésekhez képest változás, hogy az oklevél megszerzését követő 20 éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a végzett hallgatóknak.

Egy hallgatói félév 5 hónapnak, hozzávetőlegesen 150 napnak felel meg, ami például 6 féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent. Ha az oklevél megszerzését követő 20 év alatt valaki nem dolgozik kellő időtartamot, akkor a már "ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíjnak az évente a KSH által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét kell visszafizetnie.

Ha a hallgató a megszabott időn, azaz a képzési idő másfélszeresén túl szerzi meg oklevelét vagy egyáltalán nem szerez oklevelet, a törvény értelmében kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe.

Az új szabályok azokra az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókra is vonatkoznak, akik 2012 őszén vagy 2013 tavaszán írták alá az ösztöndíjszerződést. Esetükben a szerződéseket ugyanolyan jognyilatkozatnak kell tekinteni, mint amelyet az ősztől beiratkozó hallgatók tesznek.

Egyre nagyobb teher a diploma

A korábbinál is költségesebb lehet a diploma megszerzése - állítja az Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt. Diplomapersely legfrissebb elemzésében, amelyet a Napi Gazdaság ismertetett. Azt vizsgálták, hogy az önköltséges felsőfokú tanulmányok esetén milyen összegű rendszeres havi megtakarítás szükséges ahhoz, hogy a szülőknek ne jelentsen vállalhatatlan terhet a diploma megszerzésének támogatása.

A számok azt mutatják, hogy a felsőoktatás egyre nagyobb terhet ró azokra, akik a diplomájukat "saját zsebből" tervezik finanszírozni. Egyes, korábban igen népszerű szakokra a megemelt ponthatárok miatt szinte lehetetlen bekerülni államilag támogatott képzésre, így egy önköltséges kommunikációs vagy közgazdász alapdiplomáért akár 1,5 millió forintot, egy egyetemi műszaki képzésért is csaknem 3 millió forintot, míg a költségtérítéses orvosi képzésért akár 9 millió forintot is fizethetünk. A lap szerint a bölcsészettudományi képzés várhatóan 1,2 millió forintba, egy informatikai alapszak pedig közel 1,8 millióba kerülhet.

Az Aegon becslései szerint egy olyan kétgyermekes család esetében, ahol a gyermekek a felsőfokú tanulmányaikat bölcsész és közgazdász szakokon képzelik el, az önköltséges diplomák várható költsége együttesen mintegy 3,2 millió forint megterhelést jelenthet.

A Diplomapersely című elemzés szerint egy 3 és egy 6 gyermek esetén havonta 14 ezer forint megtakarítás lehet elegendő ahhoz, hogy a gyerekek érettségijére összegyűljön a felsőfokú tanulmányaik finanszírozásához szükséges összeg.

Egy olyan család esetében, ahol informatikai területen képzelik el a gyermek felsőfokú képzését, a diploma költsége várhatóan 1,8 millió forint lesz (államilag nem támogatott képzés esetében). Ebben az esetben egy jelenleg 3 éves gyermek esetén havonta 6000 forint megtakarítással biztosítani lehet a diploma megszerzésének költségeit - állítja az alapkezelő elemzése.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: felsőoktatás, fiatal, pályakezdő