Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcsolatos legfontosabb kérdések megválaszolásában Dr. Fori Hajnal ügyvéd és mediátor volt segítségünkre.

Mi az a Munkavállalói Résztulajdonosi Program és milyen céllal alkalmazzák a cégek?

„Az eredeti, ’Hagyományos MRP’ az 1990-es években működött, amikor – a privatizáció során – a külső tulajdonosi jelenlét elkerülése érdekében alkalmazták a rendszert, azaz a munkavállalók váltak tulajdonossá, így abban az időszakban ez volt az elsődleges cél, és nem annyira a munkavállalók teljesítményének ösztönzése.” – emlékezett vissza Dr. Fori Hajnal.

Hozzátette: „Napjainkban a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egy, munkavállalók ösztönzése, tulajdonosi szemlélet erősítése céljából működő javadalmazási rendszer, amelynek működését törvény (1992. évi XLIV. törvény a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról) szabályozza, mely jogszabály az évek során lényegi átalakulásokon ment át.”

A jelenlegi rendszernek az ezredforduló előtti alkalmazáshoz képest tehát megváltozott a fő célja. Ma már egy olyan juttatási eszköznek számít, amivel mi, mint tagok anyagilag is érdekeltté válunk a munkáltató-alapító által kitűzött célok elérésében. Ahogy a szakember is említette, a másik fő cél a tulajdonosi szemlélet kialakítása, a kulcsfontosságú munkavállalók megtartása és motiválása.

De miért is olyan jó lehetőség az MRP-hez való csatlakozás?

„Alapvetően minden elkötelezett, az adott társaságnál hosszabb távon tervező munkavállaló számára előnyös a programban való részvétel. Az elhivatott munkaerő lojalitásának, elköteleződésének erősítése, továbbá a munkaerő-piaci ingadozások kiküszöbölése a fluktuáció csökkentésével az MRP munkaadói oldalán fellelhető céljai közé tartoznak.

Ugyanakkor, minden munkavállalónak célja, hogy a munkahelyének – teljesítménye alapján, juttatásokban is kimutatott – megbecsült tagjává váljon. Az MRP-ben való részvétel elősegíti a munkavállalók tulajdonosi szemléletének erősítését, a hosszútávú tervezést. Mindez úgy a munkáltató, mint a munkavállaló számára előnyös lehet napjaink biztosnak nem mondható munkavilágában.” 

Dr. Fori Hajnal azt is elmondta, hogy a munkavállaló tagoknak már csak azért is fontos az MRP-ben a munkáltató-alapító által kitűzött célok elérése, mert ebben az esetben a tag az általános jövedelemadózási feltétekhez viszonyítva kedvezőbb feltételek mellett jut jövedelemhez. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a juttatás után csak szja-t kell fizetni, a munkavállaló és a munkáltató egyaránt mentesül a különböző járulékterhek megfizetése alól.

Ez azt jelenti, hogy tulajdonosok is leszünk, ha részt veszünk az MRP-ben?

„Ez a társaság javadalmazási politikájától függ, azaz attól, hogy az MRP-t alapító társaság (vagyis maga a munkáltató) hogyan határoz. A leggyakrabban – a megjelölt cél elérését követően – készpénzjuttatásban részesülnek a résztvevők.”.

Az ügyvéd megemlítette azt is, hogy 2021 júliusától az MRP működését szabályozó törvény kiegészítésre került egy – neve alapján is – Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program-fejezettel. Ez a program (KMPR) kifejezetten társasági vagyonrészek megszerzésére irányul, létrehozásának és működésének feltételei lényegesen eltérnek egy MRP létrehozásától és működésétől. Fontos tudni, hogy KMRP esetén a tagok száma állandó, azaz nincsen utólagos belépési lehetőség a program végéig, az alapítók pedig maguk a munkavállalók, azaz nem a tulajdonos társaság.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az MPR esetén munkavállalók nem közvetlenül szerzik meg a részesedést, hanem közvetetten, ezáltal közvetlen beleszólásuk nincs a társaság stratégiai működtetésébe.

Munkavállalóként milyen feltételeknek kell megfelelnünk, hogy részt vehessünk egy ilyen programban?

„MRP-taggá válás feltétele a munkáltatónál legalább hat hónapja fennálló – legalább félmunkaidős – foglalkoztatottság. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a szervezet alapszabályában a fentiektől eltérjen az alapító, ugyanakkor szabályozza, hogy a belépési jogosultság feltételeként elvárt munkaviszony maximuma 5 év lehet.

A KMRP esetében a szervezet maga határozhatja meg – felső időkorlát nélkül -, hogy milyen mértékű fennálló munkaviszonyt követően válhat egy munkavállaló KMRP-taggá.

Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben egy tagjelölt megfelel az alapító okiratban foglaltaknak, illetve a jogszabályi feltételeknek, diszkriminációmentesen taggá válik.”

Milyen kötelezettséggel jár az MKP-ben való részvétel?

A szakérő elmondása alapján egy ilyen szervezetnek akkor van létjogosultsága, ha a tagok együtt és egyenként is az alapító által meghatározott cél elérésének érdekében dolgoznak, tehát a résztvevők érdeke a minél eredményesebb munkavégzés, hiszen csak ezesetben kaphatják kézhez a juttatást. Ezen kívül az alapszabály tartalmazhat további feltételeket, melyeknek a tag meg kell feleljen, de ez a programot működtető szervezetek egyéni döntése.

Bár már ma is népszerű az Munkavállalói Résztulajdonosi Program, Dr. Fori Hajnal szerint egyre több helyen találkozhatunk majd vele munkavállalóként: „Tekintettel arra, hogy az MRP szerinti juttatás adózása kedvezőbb, mint például a bónuszfizetésé, illetve további előnyei vannak úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalon, előreláthatóan nőni fog azon vállalkozások száma, amelyek MRP-t hoznak létre. Mivel a KMRP speciálisabb, nem jellemző rájuk a tőzsdei részvétel, az ő esetükben nem valószínű a számottevő növekedés.”

Ha minket is érdekel a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban való részvétel és éppen állást keresünk, érdemes szétnézni a friss álláslehetőségek, valamint a cégek által nyújtott juttatások között, és regisztráljunk minél hamarabb, hogy a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban megtaláljuk a nekünk kedvező pozíciót.

A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala