Milyen a jó HR-es?

Gyakran hallani, hogy a HR-esek panaszkodnak: a cégvezetés nem stratégiai partnerként tekint rájuk, vagy épp a HR-vezető nem tagja a felső vezetésnek. Ez sok helyen azért lehet így, mert még mindig úgy tekintenek a humán erőforrással foglalkozó kollégákra, mint „munkaügyisre”, ám erről néha maga a HR is tehet. Dara Péter, a DEVISE Hungary vezetője szerint már nem elegendő az, ha a HR-es azért van egy cégnél, mert szereti az embereket, hanem azért, mert a főnöke támogatóként számít rá, vagy pedig végrehajtatja vele a feladatokat.

A Manpower „Éves Tehetség Felméréséből” kiderült: a magyar vállalkozások a tehetséges munkaerő megszerzését és megtartását igen előkelő helyre sorolják – így tehát a HR-re, és az általa végzett toborzási-kiválasztási folyamatra nagyon nagy súly nehezedik. A HR-es feladata ugyanis a kulcsemberek megtalálása, emellett a meglévő dolgozók motiválása, valamint a kommunikáció a vezetés és a dolgozók között. De egy jó HR-esnek a számokkal is jóban kell lennie, nemcsak az emberekkel. Egy korábbi, a HR-képzéseket körüljáró konferencián az egyik előadó azt mondta: ha a HR-es számokkal, mérésekkel alá tudja támasztani az eredményeit, ha üzleti szemlélettel közelíti meg a területét, ha előre tervez, és következetesen végre is hajtja, amit eltökélt, akkor fogja a felső vezetés komolyan venni.

Kiből lesz jó HR-es?

Egy jó HR-esnek gazdasági ismeretekkel is rendelkeznie kell, hogy stratégiai szinten képviselhesse a területét a cégvezetésben – mondta Lipcsei András, a Pendl&Piswanger fejvadász cég vezetője a Profession.hu-nak. Ám a HR feladata az is, hogy emberekkel foglalkozzon, ezért a gazdasági végzettség mellett előnyt jelent számára egy társadalomtudományi végzettség is.

A fejvadász megemlítette, hogy az olyan HR-vezető igen ritka, akinek van például egy pszichológia vagy szociológia diplomája, emellett pedig közgazdász is, vagy egyetemen tanulta a HR-szakma fortélyait. A legtöbb szakember csak a „szakma” egyik felét tanulta meg az iskolában, a tudása másik felét viszont sokéves gyakorlattal szerezte. A szakmai mellett a vezetői készségek is szükségesek, és egy jó HR-esnek azt is tudnia kell, hogyan működik egy vállalati rendszer. A pszichológiai végzettség például mediátori szerep esetén, vagy a teljesítményértékelés során jön jó egy HR-esnek.

Híd a vezetés és a dolgozó között

A HR-es nagy dilemmája, hogy a felső vezetéshez, vagy az alkalmazottak felé legyen-e lojálisabb. A HR-es feladata a munkáltató képviselete, neki kell a legnagyobb energiát fordítani a munkabéke fenntartására, főként ha tárgyalnia kell egy esetleges munkaügyi vita során – mondta Schönek Zoltán, a Hungarocontrol HR-vezetője a HR-es Mesterkurzus egyik előadásán.

Van azonban egy másik „véglete” is az emberi erőforrás munkatársaknak: sokszor ők a cégnél az esélyegyenlőségi referensek, akiknek szembe kell szállni a vezetéssel a munkavállalói jogokért. A vállalati képzésekért felelős HR-szakembernél pedig jól jöhet például az oktatási múlt (a tanári vagy az andragógus végzettség), de a munkajogi vagy adóügyi ismeretek sem jönnek rosszul – például ha neki kell felépítenie a cégnél a cafetériarendszert.

A jó HR-vezető ismérve, hogy hiteles – tette hozzá Schönek Zoltán. Ezt nemcsak a közvetlen munkatársak, a vezetőség, hanem a többi alkalmazott szemében is el kell érni. Hiszen például egy csoportos létszámleépítés esetén előfordulhat, hogy a HR-esnek kell elvégeznie az outplacement-szolgáltatást (gondoskodó elbocsátás), vagy épp ő tárgyal a szakszervezetekkel sztrájkveszély esetén. Ha viszont a kommunikációja nem megfelelő, nem hisznek neki, nem bíznak benne az emberek, akkor nem tudja elérni a céljait.