A kiválasztással foglalkozó szakemberek jól tudják, hogy egy-egy munkatárs felvétele mekkora felelősséget jelent. Nem csak amiatt, hogy a legjobbat találják meg a jelentkezők óriási tömegében, hanem hogy hosszú távon is beváljon az illető, és ne okozzon veszteséget a cégnek illetve a munkatársaknak. Erős a nyomás, és ha  állásra jelentkezőként belegondolunk, valóban összetettebb a kép, mint csupán az, hogy megfeleljünk a meghirdetett pozíció leírásának. Éppen ezért alapos személyiségelemzésre is sor kerülhet, melyek akár kérdések, de akár tesztek, szituációs gyakorlatok vagy éppen a próbaidő alatti konfliktushelyzetek során derülhetnek ki.

Van két jelenség, amit szinte minden esetben alaposan vizsgálnak a kiválasztási szakemberek: az egyik az önbecsülés mértéke, a másik a depresszióra való hajlam. Miért fontosak ezek? Mert mindkettő óriási jelentőséggel bír nemcsak a munkánk teljesítményére, hanem a közösségbe való beilleszkedésre és a csapat dinamikájára is.

Összegyűjtöttük, mit érdemes ezekről tudni. Nézzük!

6 TÉNY A MUNKAHELYI DEPRESSZIÓRÓL:

1. A munkahelyi depresszió ma már nem egy rejtett és ritka jelenség, a munkánk során bármelyikünk kerülhet időnként ilyen állapotba. A lényeges különbség az, hogy ez mennyire gyakori, illetve meddig tart.

2. Az alacsony önbecsüléssel bíró kollégák fokozottabban ki vannak téve ennek az állapotnak, amennyiben ez a beállítódásuk stabilnak tekinthető és nem változik sikerélmény hatására sem, illetve folyamatos negatív lelkiállapotuk megszüntetésére csekély erőfeszítést tesznek.

3. A labilis és magas önbecsülésűeknél - akiknél a rangjuk és az imázsuk megőrzésére tett erőfeszítésekhez a kudarccal és az elutasítással szembeni nagyfokú érzékenység is párosul -, szintén gyakoribb a munkahelyi depresszió.

4. Ha valaki sérült önbecsüléssel kerül depressziós állapotba, akkor nagy a veszélye annak, hogy a megfelelő kezelés hiányában állapota súlyosabbá és tartóssá válik. Ha az illető nem szereti önmagát, nem tevékeny, nem bízik az erejében, akkor csak őrlődik negatív érzelmei között, és kudarcnak éli meg a pozitív történéseket is.

5. A depressziós szakasz után látszólagos javulás következik be, ám ha az önbecsülés szintje alacsony marad, akkor jelentősen megnő a későbbi visszaesések esélye.

6. Az enyhe depresszióban szenvedők viszont pozitív, felértékelő üzeneteket várnak a környezetükből azon a területen, amelyen jól szoktak teljesíteni. Ha ezt megkapják, könnyen képesek visszakerülni korábbi állapotukba.

Miért nem motivált a dolgozó?

Szakértők szerint az alacsony önbecsüléssel rendelkező munkatársakat gyakran depressziósnak is titulálhatjuk, abban az esetben, ha stabilan és hosszú időn át jellemző ez a hozzáállásuk. Ám vannak lényeges különbségek is, hiszen alapvetően a depresszió egy betegség, amit lehet kezelni és elmúlik, míg az önbecsülés pszichológiai jellemző. Nézzük, melyek ezek!

AZ ALACSONY ÖNBECSÜLÉS JELLEMZŐI:

- Tartós állapot

- Személyiségvonás

- Törékeny, hullámzó lelkiállapot

- Cselekvési nehézségek: önbizalomhiány, halogatás, örök elégedetlenség

- Nincsenek különösebb fiziológiai problémák, mint a depresszió esetében

- Önérvényesítési problémák, hajlam a lemondásra

- A szellemi képességek változatlanok, a koncentráló- és emlékezőképesség egyaránt jól működik

A DEPRESSZIÓ JELLEMZŐI:

- Változás egy korábbi állapothoz képest

- Betegség

- Tartós, patologikus levertség, mely nem reagál a kedvező fejleményekre sem

- Komoly cselekvési nehézségek: kedvetlenség, örömtelenség, állandó levertség

- Fiziológiai problémák: étvágytalanság, álmatlanság, lelassulás, gyengeség

- Önbecsmérlés, indokolatlan bűntudat

- A szellemi képességekben objektív és mérhető zavarok figyelhetők meg: romlik a koncentráció, gyakori a memóriazavar

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ahogy látjuk, konkrét különbségek mutatkoznak az alacsony önbecsülés és a depressziós állapot között, melyeket egy állásinterjú során ugyanúgy hasznos alaposan megvizsgálni, mint mondjuk a csapatjátékosság vagy éppen a terhelhetőség mértékét. Azonban van még valami, ami szintén az említett lelki beállítódások függvénye lehet.

"A motiválhatóság is nagyon fontos az új munkatárs kiválasztásánál, és szorosan összefügg az említett tényezőkkel - mutat rá Miskei Anikó, pszichológus. - Ebben az esetben azt érdemes megvizsgálni, hogy az illető mennyire képes belső motivációra. Illetve azt is fel kell térképezni, hogyan lehet őt kívülről motiválni, és a munkáltató ezt tudja-e biztosítani számára."

Éppen ezért ha úgy érezzük, hogy külső motivációban többre lenne szükségünk, ám nem kapjuk ezt meg jelenlegi munkahelyünktől, időben lépjünk, mert lehet, hogy egy depressziós állapotot előzünk meg vele.

Ne feledjük ugyanis az aranyszabályt: megoldás mindig van. Nézzünk körbe ITT és ITT is, ha egy jó állásra vágyunk!

Nagyon jó esélyeink vannak egy új munkahelyre, hiszen naponta több száz munkaadó böngészi a Profession.hu adatbázisát újabb munkatársakat keresve. Töltsük fel önéletrajzunkat most!

Sőt! Éljünk a legújabb fejlesztéssel: töltsük le okostelefonunkra ezt a vadonatúj alkalmazást, hogy a lehető leggyorsabban reagálhassunk a nekünk való új állásokra. Sokszor a gyorsaság is számít, nem is keveset, éljünk a lehetőséggel! Közvetlenül a telefonunkról pályázhatunk a meghirdetett állásokra, csak be kell lépnünk az alkalmazásba a profession.hu oldalon regisztrált adatainkkal.

Forrás: Christophe André és Francois Lelord: Önbecsülés, Park kiadó.

Készítette: Posta Renáta

Címkék: munka, karrier, álláskeresés, depresszió, önértékelés, HR