Mérgező munkahelyek: ezekre a jelekre figyeljünk!

Mérgező munkahelyek: ezekre a jelekre figyeljünk!

Lehet bármilyen csábító egy munkahely, ha azt látjuk, hogy az ott dolgozók rosszul érzik magukat. Figyeljünk a gyanús jelekre, amikor állást keresünk! 

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A University of San Diego 2016-os kutatása szerint csaknem annyi az esélyünk a munkahelyünkön, hogy pszichopata főnököt fogjunk ki, mint a börtönben: a nagyvállalati felsővezetői szinteken 5 vezetőből 1 mutat ilyen stílusjegyeket – ez az arány a fogvatartottak között hasonló- míg a normál populációban 100 emberből 1. De nem is kell ahhoz klinikai esetnek lenni, hogy valaki megmérgezze a munkanapjainkat: ha nem működik a csapat vagy éppen teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak, már az is elég hogy rosszul érezzük magunkat.

Amikor állást keresünk, esetleg már kaptunk is egy ajánlatot, nem könnyű kívülről megítélni, hogy milyen helyre érkezünk: hogyan dönthetünk jól?

Összeszedtük azt a 6 jelet, ami arra utal, hogy valami nincsen rendben a kinézett munkahelyen:

Túl általános munkaköri leírás

Nem biztos, hogy minden esetben problémát jelent, de az olyan típusú leírások, amik azt sugallják, egy mindent megoldó szuperhőst keresnek, általában igazak. Azaz minden ránk eső feladatot meg kell oldanunk, munkaidőtől, munkaköri leírástól függetlenül. Vannak ilyen szuperhősök, de érdemes elgondolkodni azon, hogy szeretnénk-e közéjük tartozni.

„Már az állásinterjún elhangzott, hogy azokat az embereket szeretjük, akik mindent meg tudnak oldani.” – meséli Andi, aki egy rendezvényszervező cégnél kezdte a karrierjét. „Eleinte azt gondoltam, ez a talpraesettséget jelenti, de a valóság az volt, hogy nekem kellett futárkodni, értékesíteni, tárgyalni és nyomtatópapírt beszerezni – szóval egyszerre voltam irodavezető, futár, sales-es és rendezvényszervező. Természetesen egy ember viszonylag alacsony fizetéséért. Tanulságos volt – megtanultam belőle, hogy csak nagy és profi cégnél szeretnék dolgozni, ahol mindenki azzal foglalkozik, amihez ért.”

Rossz hírnév

Ha egy cégről rengeteg rossz véleményt találunk, az elgondolkodtató lehet. Bár igaz, hogy az emberek negatív tapasztalatokról szívesebben számolnak be az interneten, ha nagyítóval kell keresgélni a pozitív véleményeket, az gyanúra ad okot: a nagy számok törvénye alapján valami gond lehet a munkahellyel. Mindenesetre vessük be az ismeretségeinket, kérdezzünk személyesen is ott dolgozóktól, ha megtehetjük!

Balul elsült interjú

Az álláskeresők mindig attól tartanak, ők fognak elrontani valamit az állásinterjún, holott a munkahelyek ugyanúgy hibázhatnak: a rosszul szervezett vagy elfelejtett interjú, a felkészületlen HR-es mind belső vészcsengőket szólaltathat meg.

Katalinnal előfordult, hogy két alkalommal is megfeledkeztek az állásinterjújáról: „Első alkalommal szabadkoztak, hogy valamit elnéztek a naptárban, egyeztessünk másik időpontot. Ezzel nem is volt semmi problémám, bárkivel megesik. De a következő alkalommal is ott álltunk egymással szemben a recepcióssal, hogy a toborzó éppen ebédel, nincsen beírva a naptárjába semmi. Megköszöntem a lehetőséget és eljöttem – fejvadászon keresztül kerestek meg, szóval még azt sem mondhatjuk, hogy én kapkodtam volna utánuk, mindenesetre elment a kedvem az egésztől, nem is találkoztunk végül.”

Elvárások munkaszerződés előtt

Gyakran előfordul, hogy próbamunka gyanánt ingyenmunkát várnak el a jelentkezőktől. Az rendben van, ha a cég valamilyen módon szűrni szeretné a képességeinket, de a hosszú órákat megkövetelő próbamunka vagy éppen próbanap – ha ezt fizetség nélkül várják el-  nem lehet feltétele a munkába állásnak. Óvakodjunk az olyan helyektől, ahol ilyen elvárásokat támasztanak.

Szintén gyanús lehet, ha az állásajánlattal felhívva azonnali választ várnak. Jogunkban áll időt kérni a döntéshez, nem kell azonnal de még aznap sem ugornunk, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban.

Munkahelyi diktátorok és flörtkirályok

Ha az állásinterjú körülményei megnyerőek, a velünk szemben ülőkkel még akkor is lehetnek problémák: ilyen lehet a másik szavába vágó vezető, az egymást lehurrogó csapattagok, a tiszteletlenség legapróbb jelei is gyanúsak lehetnek.

Ha úgy érezzük, nincs meg az alapvető tisztelet és bizalom egymás iránt és persze irántunk a velünk szemben ülőkben, akkor gondolkodjunk el azon, szeretnénk-e egy ilyen munkahelyen dolgozni?

Ugyanígy álljunk meg egy pillanatra, ha tiszteletlen, illetlen esetleg a magánszféránkat illető kérdéseket kapunk: ha az állásinterjún flörtbe hajló utalások történnek, vagy éppen a családunkat, kapcsolati állapotunkat illető kérdéseket firtatnak. Ha ez belefér az állásinterjún, milyenek lehetnek a hétköznapok?

Gyula termelésvezetőként interjúzott egy munkahelyre, amikor az interjúztató kikezdett vele: „Egy nagyon szimpatikus ötvenes nő és az akkori termelésvezető volt benn a beszélgetésen. A kolléga kiment telefonálni, és a nő elkezdte kérdezgetni, hogy van-e barátnőm, mondogatta, hogy biztos van, de azért jobb ha tudja, kár lenne elszalasztania. Nagyon kínosan éreztem magam, máig nem tudom, hogy viccből csinálta vagy komolyan, de elkezd izzadni a tenyerem ha csak rá gondolok.”

Gyanús csend

Ha személyesen interjúzunk, próbáljunk körülnézni a munkahelyen. Ha savanyú arcokat látunk és mindenki néma csendben ül, akkor lehet, hogy ennyire rossz az általános légkör. Kérdezősködjünk, keressük a jeleket! Ha tehetjük, olyan munkahelyet válasszunk, ahol el tudjuk képzelni a mindennapokat.

További cikkek az álláskeresésről