Lassan nyaralj – tovább élsz!

Lassan nyaralj – tovább élsz!

A nyaralás sokunk számára ugyanannyi, ha nem több stresszel jár, mint a mindennapi mókuskerék. Mit tehetünk a valódi kikapcsolódásért? Lassuljunk le!

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Vannak, akik egy egyhetes nyári szabadság után fáradtabban térnek vissza a munkahelyükre, mint ahogyan kiléptek az ajtón. A túl feszes ütemterv, a mentális eltávolodásra való képesség hiánya megakadályozhat minket abban, hogy feltöltődjünk, hogy megéljük ezeket az értékes, soha vissza nem térő pillanatokat, amikor nincsen más dolgunk, mint pihenni és jól érezni magunkat. Ha idén mi is másképp, jól szeretnénk nyaralni, akkor fogadjuk meg Fézler Georgina, a Slow Social szemlélet és módszertan megalkotójának tippjeit.

Felkészülés és ráhangolódás

Amennyiben szándékunkban áll élvezni a pihenést, fontos, hogy ne akarjunk egyik napról a másikra nyaraló üzemmódba váltani, hanem adjunk magunknak lehetőséget az átkapcsolásra. „Ebben sokat segíthet, ha előre tervezünk. Gondoljuk át, hova, mennyi időre mennénk, és azt is, hogy az adott helyen milyen programokat szerveznénk, mivel töltenénk az időnket. Legyünk racionálisak, de ne tagadjuk meg magunktól a vágyainkat – túlzsúfolni persze nem érdemes az ütemtervet, ajánlott azonban megtölteni azt számunkra kedves tevékenységekkel” – mondja a szakértő, majd konkrét tippet ad a jó hangulatú tervezgetéshez:

„Írjunk egy 50 tételes listát azon programokról és helyzetekről, amelyek leginkább feltöltenek minket, amelyek által megéljük a szabadságunkat. Például, ha reggeli mikéntjén agyalunk, ne csak azt írjuk fel, hogy finom reggelire vágyunk, hanem azt is, hogy hol és miképpen szeretnénk azt elfogyasztani. A hotelben felszolgált svédasztalt, a lassú és kényelmes falatozást, vagy egy reggeli sétával egybekötött helyi pékség látogatását részesítjük előnyben?” – teszi fel a gondolatébresztő kérdést Gina. 

A felkészülésben kulcsfontosságú továbbá, hogy rendelkezzünk önismerettel, és tisztában legyünk a saját ritmusunkkal, szükségleteinkkel. ”Vannak, akik legalább 1-2 hetet szeretnek vízparton, passzív pihenéssel eltölteni, míg mások egy pörgős, nagyvárosi, városnézős hosszú hétvégétől töltődnek fel igazán. Akármelyik csoportba is tartozzunk, elengedhetetlen mind a technikai, mind a mentális és lelki ráhangolódás” – világít rá interjúalanyunk. Ez pedig néha nem is olyan magától értetődő és egyszerű, mint gondolnánk. 

Viszlát, feladatok!

Sokunknak nehézséget jelent elbúcsúzni a munkahelyi teendőinktől, problémáinktól – márpedig ezek társaságában garantáltan nem leszünk képesek kikapcsolódni. „A japán karósi kifejezés, amely a túlfeszített munkatempó és irreális teljesítménykényszer általi halálra utal, sajnos Európában és hazánkban is egyre több áldozatot követel. A felfokozott stressz, a folyamatos hajtás könnyedén beszippanthat minket – ha pedig ez megtörténik, már a nyaralás gondolata is szorongással tölthet el minket. Amennyiben a feltöltődés a célunk, gondoskodjunk időben a helyettesítésünkről, és adjuk mindenki tudtára, mettől meddig nem leszünk elérhetőek – így elkerülhetjük a frusztráló telefoncsörgést” – mondja Gina. 

Ahhoz, hogy ne csak fizikailag, de fejben is eltávolodhassunk a kötelességeinktől, érdemes már 1-2 nappal a nyaralás előtt megkezdenünk a szabadságunkat. „Az, hogy kinek mennyi időre van szüksége az átálláshoz, sok tényező függvénye, de általánosságban elmondható, hogy minimum 3-4 nap kell ahhoz, hogy a gondolataink elterelődjenek a munkáról. Éppen ezért javaslom, hogy adjunk magunknak nyugodt időt a fent említett felkészülésre, a jegyek, a programlisták, a belépők kinyomtatására, a csomagolásra és az otthoni teendőink elvégzésére ahelyett, hogy a munkahelyünkről rohannánk a repülőtérre” – tanácsolja a szakértő.  

Legyünk jelen!

Akármennyire jól és lassan sikerül a felkészülés és az átállás, előfordulhat, hogy azon kapjuk magunkat, hogy a nyaralás közben is aggodalmak gyötörnek minket, hogy mindenhová rohanva érkezünk, hogy nem sikerül kikapcsolnunk. „Ilyen esetekben a mindfulness, vagyis tudatos jelenlét segíthet – irányítsuk a figyelmünket a minket körülvevő világra: a tájra, az épületekre, az illatokra, majd vegyünk egy mély levegőt, és kezdjünk el befelé is figyelni. Milyen érzések, gondolatok jelennek meg bennünk, milyen testérzeteket észlelünk? A turista üzemmódhoz hozzátartozik, hogy képesek legyünk rácsodálkozni a minket körbeölelő szépségre, és meg tudjuk élni az új élményeket, pillanatokat” – magyarázza interjúalanyunk, majd egy sokunk számára ismerős jelenségre hívja fel a figyelmet. 

„A FOMO („fear of missing out”) az attól való, állandósuló félelem, hogy valamiről lemaradunk, lekésünk – rengetegen küzdünk ezzel az érzéssel, valamint azzal a rémisztő és öngerjesztő gondolattal, hogy nem fogjuk tudni rendesen kipihenni magunkat. Ha belegondolunk, hogy az értékes, tovatűnő perceket az ezen való aggódással töltjük, beláthatjuk, hogy érdemesebb gyakorolni a tudatosságot és a jelenben maradást. A programjaink közé vagy végére iktassunk be egy-egy megosztókört is, amikor megbeszéljük, milyen élményekkel gazdagodtunk, hogyan éreztük magunkat, és igyekezzünk a legszebb pillanatokat fényképeken is megörökíteni, így tartósítva ezzel a szép emlékeket” – javasolja Gina, aki szerint azoknak, akinek kifejezetten nehezére esik a lassulás, a lazítás, sokat segíthet Veres Attila író alábbi, gyönyörű gondolatmenete: 

“Egy nyaraláson nem lehet elkésni, ez a nyaralás lényege: felszámolja az időt. A nyaralás alatt nem öregszünk. A nyaralás alatt nem telik az élet, csak gazdagszik; minden egy pillanatra vagy sok, egymást követő pillanatra megáll, mi pedig élvezhetjük a megállított időt.”

A fokozatosság jegyében

Bár világunk minden téren felgyorsulni látszik, interjúalanyunk szerint a természetes élettempó mindenhol a fokozatosság elvén alakul. „Még a repülőgépeknek is szükségük van egy lassú indulási, gyorsulási szakaszra, mielőtt felemelkednek a levegőbe. Így hát, ahogyan a nyaralás megkezdése előtt is ajánlott a ráhangolódás, úgy a dolgos hétköznapok előtt is fontos, hogy hagyjunk időt az élmények leülepedésére, illetve a visszarázódásra. Pihenjünk még egy-két napot, mielőtt munkába állunk, és az első napra lehetőleg ne szervezzünk komolyabb megbeszélést – lassan, fokozatosan térjünk vissza, és vegyük fel újra a hétköznapok ritmusát” – hangzik a szakértő tanácsa. Ennek érdekében tervezzük meg a még a nyaralás megkezdése előtt a visszatérésünket is – gondoljuk át, milyen feladatokat kell majd egyből visszavennünk, és mi az, amivel ráérünk majd később foglalkozni.   

Végezetül pedig, ha eddig nem tettük, akkor itt a legfőbb ideje elismernünk, hogy a pihenés nem kiváltság, hanem alapvető emberi szükségletünk, és nem egyenlő sem a lustasággal, sem a haszontalansággal. Most, hogy már a második évet tapossuk a világjárvány kitörése óta, talán fontosabb, mint valaha, hogy lelassuljunk, és feltöltsük lemerült érzelmi és fizikai energiaraktárainkat. 

Amennyiben a nyaralásról már egy új munkakörbe térnénk vissza, mérlegeljük a munkahelyváltást, és egyéni prioritásainkat szem előtt tartva válogassunk személyre szabottan a több ezer nyitott álláslehetőség között! Ha biztosra mennénk, töltsük fel modernizált CV-nket ide, és a naprakészség jegyében kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is – így, ha kipihenten hazaértünk, nincs más dolgunk, mint kiválasztani a nekünk tetsző ajánlatokat, és újult erővel belevágni az interjúzásba!

 

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, szabadság, nyaralás, lassítás

További cikkek a karrierépítésről