Németországban elkészültek az uniós társállamokból érkező munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorítását célzó javaslatok, és a kormány augusztus 27-én megtárgyalja, majd elfogadja a bevándorlásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását vizsgáló tárcaközi bizottság jelentését, amely több törvénymódosítást irányoz elő a reformokat - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt tavaly, az végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.

1. Fél évet adnak a munkakeresésre

A legfontosabb ezek között a javaslatok között, hogy a munkakeresés céljából az uniós társállamokból érkező bevándorlók legfeljebb fél évig maradhatnának Németországban munka nélkül, és akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, annak el kellene hagynia az országot. Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak.

A Profession.hu-n ilyen németországi állásokat kínálnak.

2. Öt évre kitilthatják azt, aki visszaél a szociális ellátórendszerrel

A hatóságok továbbá akár öt évre kitilthatják Németországból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik jogsértő módon - csalással, adatok, dokumentumok hamisításával - férnek hozzá a szociális ellátórendszer juttatásaihoz, például munkanélküli támogatáshoz vagy családi pótlékhoz.

Külföldi munka: hamarosan bekeményít Németország

Jelenleg kitiltani csak külön eljárás révén lehet uniós állampolgárokat, és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt - írja az MTI. A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot külföldi uniós állampolgárok ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek.

3. A gyerek adószámát is csatolni kell majd a családi pótlék kérelméhez

A tárcaközi bizottság szerint külön fel kell lépni a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben. A testület javaslata szerint az uniós külföldiek körében a kérelmező szülők vagy gondviselők, valamint a gyerek adószámát is csatolni kell a kérelemhez.

4. 25 millió euróval többet ad az állam a munkanélküli segélyre

A bizottság az önkormányzatok terheinek csökkentésére is tett számos javaslatot, egyebek között azt, hogy növeljék 25 millió euróval a szövetségi kormány hozzájárulását a munkanélküli ellátás leggyakoribb formája, az úgynevezett Hartz IV típusú segély finanszírozásában - írta a FAZ.

A Bild című lap jelentése szerint az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 10 országból és az euróövezet 4 válsággal küzdő déli tagállamából (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) érkező bevándorlók körében átlépte a 300 ezret a Hartz IV támogatásban részesülők száma. A legtöbben, mintegy 80 ezren lengyel állampolgárok, a második helyen az olasz segélyezettek állnak 66 ezer fővel, a harmadik Görögország 44 ezer fővel.

A gazdaságkutatók szerint a bevándorlás jó

A munkaerő szabad áramlását korlátozó gátak további lebontását szorgalmazza az EU-ban a Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW Berlin) gazdasági kutatóintézet. Az unión belüli munkaerő-áramlás könnyíti a nehézségekkel küszködő országok munkaerő-piaci helyzetét.

Jelentős mértékben megemelkedett az elmúlt években a munkaerő mobilitása az Európai Unióban. 2012-ben az EU tizenöt északi, nyugati és déli tagállamában (EU-15) mintegy 7,4 millió más uniós tagállamból érkezett munkavállaló dolgozott, 30 százalékkal több, mint öt évvel korábban - ismertette a DIW Berlin tanulmányát az MTI.

A külföldi munkavállalók számának növekedése elsősorban Németországban öltött számottevő mértéket, 2012-ben például 260 ezren érkeztek az országba. A munkavállalási céllal érkezők többsége nem az euróövezeti krízisországokból, Görögországból, Írországból, Olaszországból, Spanyolországból, vagy Portugáliából, hanem a kelet- és közép-európai új tagállamokból származott. (A Németországba az euróövezeti krízisországokból bevándoroltak részaránya 2007 és 2012 között 14 százalék, a kelet- és közép-európai tagállamokból érkezetteké pedig 75 százalék körül alakult.)

"Ennek oka a nagy jövedelemkülönbségben és a könnyített bevándorlási feltételekben keresendő" - mutatott rá Nina Neubecker, a DIW Berlin makrogazdasági részlegének kutatója, a tanulmány társszerzője.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

"Németországnak is előnyére válik fogadó országként a migráció, mivel növeli a foglalkoztatást, hozzájárul a gazdasági növekedéshez és erősíti az általános jólétet az országban. Az ország nyitottsága és vonzereje a német gazdaság egyik erőssége és a jövőben is annak kell maradnia" - fogalmazott Marcel Fratzscher, a DIW Berlin elnöke, a jelentés társszerzője.

Keletről nyugatra - országon belül

Huszonöt évvel a berlini fal leomlása után a volt NDK területén még mindig jelentősen, majdnem 30 százalékkal alacsonyabb a munkaköltség, mint Németország nyugati részén, ez azonban nem segít a keleti tartományokon, és így tovább folytatódik a munkaerő elvándorlása - írta a Handelsblatt új kutatásokat ismertetve.

Az elvándorlás ördögi körbe sodorja a keleti német tartományokat, hiszen a képzett fiatalok elköltözése rontja a versenyképességet, aminek következtében romlanak a munkavállalók karrierkilátásai, és ennek hatására még többen fordítanak hátat a régiónak, és próbálnak szerencsét nyugaton - emelte ki elemzésében a német gazdaság folyamatait vizsgáló kölni gazdaságkutató intézet (IW).

Többnyire fiatalok, 18-30 év közötti fiatalok vándorolnak el a volt NDK területéről, és 2008 és 2013 között több mint 130 ezerrel haladta meg az elköltöző munkaképes korúak száma a beköltözőkét.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: külföldi munka, Németország, bevándorlás, szigorítás