Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ha a munkaidő beosztása rugalmas, akkor a dolgozónak bizonyos időt (törzsidő) kötelezően a munkahelyen kell töltenie, a munkaidő fennmaradó részét (peremidő) viszont magának oszthatja be. Ha például heti munkaidőkeret szerepel a szerződésében, akkor öt nappal gazdálkodhat.

A kötetlen viszont azt jelenti, hogy a munkaadónak nincs beleszólása abba, mennyi időt dolgozik valaki - ha a bevállalt feladatokat elvégzi, akkor minden rendben, senki nem kéri számon, ha például csak két napot töltött az irodában. Ez a munkaforma általában a vezetőkre jellemző, akik önálló munkavégzésre jogosultak.

Az atipikus munkaidő-beosztásra általában akkor van szükség, ha a cég működése vagy a munka jellege megkívánja. A munka törvénykönyve (mt.) nem határozza meg konkrétan, hogy valójában mi is a rugalmas vagy a kötetlen munkavégzés, ennek a megfogalmazására a munkaszerződésben kell kitérni.

Bővült a munkaidőkeret

A rugalmas munkaidő-beosztásnál meg kell határozni egy ledolgozandó óraszámot. Az ilyen munkarend tehát nem azt jelenti, hogy a munkaidő felső mértékétől korlátlanul el lehet térni. Az mt. nemrég (2009. júliusában) változott: most már négy hónapra, illetve 18 hétre oszthatja be előre a munkaidőt. (A napi munkaidőtartam alapulvételével eddig legfeljebb három hónapos vagy 12 hetes keretben határozhatta meg szabadon a munkáltató, hogy mennyit kell dolgoznia az alkalmazottaknak.)

A rugalmas munkavégzés szabályait a kollektív szerződésben rögzítik a felek, ha azonban ilyen nincs a vállalatnál, akkor munkáltatói utasításban kell megfogalmazni. Ebben annak is szerepelnie kell, hogy mikortól minősül túlmunkának a peremidő. A kötetlennél viszont a munkaszerződésben írják le a szabályokat.

Kiváltsága a kötetlen munkaidő?


Nem mindig lehetséges

Ám fontos, hogy abban az esetben atipikus formában - rugalmas vagy kötetlen munkaidőben - nem dolgozhatnak az emberek, amikor az elvégzendő munka jellege ezt nem indokolja. A törvény szerint ez már a "jóhiszemű, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértése". Ám ennek ellenére néha igen cifra munkaszerződések születhetnek: előfordul, hogy a kötetlen munkaidőben dolgozó vezetőknek járt a túlóradíj. De nem kaphat semmilyen díjazást a hétvégi vagy ünnepnapi munkáért, és plusz szabadság sem járhat ezért neki.

Egy vidéki cégnél a munkaszerződésben a heti munkaidőt tüntették fel, ám nem készítettek munkaidő-nyilvántartást az egyes napokon. Amikor a dolgozók a túlórájukért járó összeget szerették volna megkapni, a főnök széttárta a karját, és arra hivatkozott, hogy nincs nyoma annak, mennyi időt töltöttek munkával az adott hónapban, és inkább örüljenek, hogy elhiszi, valóban ledolgozták a heti negyven órát.