Kísérőlevél: a 7 legsúlyosabb hiba!
A kísérőlevél megírása okozza a legtöbb fejtörést az álláskeresőknek, pedig egy jó dokumentum a siker záloga lehet.
Talán a kísérőlevéllel kapcsolatban merül fel a legtöbb félreértés, az álláskeresők többsége az önéletrajz összeállítása után nem igen tud mit kezdeni ezzel a műfajjal. A jó kísérőlevél megírása nem könnyű, így nem csodálkozhatunk rajta, hogy a gyakorlatban a pályázók többsége vagy az utolsó pillanatban állítja össze, vagy egy pár héttel korábbit alakít át néhány perces időráfordítással.
A The Muse szerint bármelyiket tesszük is, máris elkövettük a legnagyobb kísérőlevél hibát. Ez a dokumentum lehetne ugyanis a legjobb esélyünk, hogy a HR-esnek bepillantást engedjünk abba, kik is vagyunk, mit nyújthatunk a cégnek és miért mi vagyunk a legalkalmasabbak a munkára. Mutassuk be képességeinket friss, új formában!
Íme a 7 legsúlyosabb kísérőlevél hiba, amellyel garantáltan "leiratkozunk" az esélyesek listájáról:
1. Bemutatkozással kezdeni
A kísérőlevél soha nem kezdődhet így: "Kovács Jánosnak hívnak." Ha csak nem vagyunk híresek, a nevünk nem a legfontosabb információ, amellyel kezdenünk kell. Arról nem is beszélve, hogy a nevünk megtalálható az önéletrajzon, a kísérőlevél végén az aláírásnál és még számos helyen a pályázatunkban.
Mit tegyünk? Kezdjük egy a meghirdetett pozíció szempontjából jelentős képzettséggel vagy tevékenységgel. "Marketing szakértőként 10 év egészségügyben szerzett tapasztalattal a hátam mögött..."
2. Az önéletrajz megismétlése
Ha a kísérőlevél nem más, mint az önéletrajz prózába való átirata, akkor újra kell kezdenünk az egészet. A HR-es valószínűleg a CV-vel kezdi a pályázat áttekintését, így a lehető legrosszabb ötlet, ha a kísérőlevél ugyanannak a dokumentumnak a nehezebben olvasható változata.
Mit tegyünk? Koncentráljunk egy-két, maximum három olyan példára a munkánkban, amely rávilágít arra, milyen hozzáadott értéket tudnánk nyújtani az új pozícióban. Próbáljuk minél mélyebben és részletesebben bemutatni, milyen hatást gyakoroltunk korábban. Legyenek életszerűek a felhozott példák, a legjobb, ha a HR-es a leírtak alapján el tudja képzelni, milyen lehet velünk együtt dolgozni, és mennyire tudnánk beilleszkedni a csapatba.
3. Minden áron ragaszkodni a formához
A kísérőlevél ne hasonlítson egy középiskolai fogalmazásra, melyben meghatározták, hogy az írásnak minden esetben 3 bekezdésből kell állnia. Ne az üzenetet próbáljuk egy előírásszerű formába illeszteni, inkább a formát alakítsuk az üzenethez.
Mit tegyünk? Ha a kísérőlevélben egyetlen a meghirdetett pozícióhoz kapcsolódó munkatapasztalatot szeretnénk részletezni, akkor a három bekezdéses megoldás jó lehet. Ha azonban arról szeretnénk beszélni, hogyan vezetett a karrierünk a tanítástól az üzletépítésig, kreatívabb hozzáállásra lehet szükségünk. Használjunk pontokba szedett felsorolásokat, meséljünk el egy történetet, vagy akár illesszünk be egy videót.
4. Többet írni egy oldalnál
Ha nem menedzseri vagy igazgatói pozícióra pályázunk, kísérőlevelünk semmiképpen ne haladja meg az egy oldalt. A HR-es nem fog több oldalt elolvasni, és ez sok esetben az önéletrajzra is igaz.
Mit tegyünk? A lap aljának kétharmadáig tartson az írás. Gondoljunk úgy a kísérőlevélre, mint karrierünk legfényesebb pontjainak ismertetésére, mellyel arra próbáljuk ösztönözni a HR-est, hogy hívjon be állásinterjúra.
5. Túlmagyarázni a jelentkezés okát
Bármilyen összetett okok is vezettek oda, hogy megpályáztuk a meghirdetett pozíciót, ne vesztegessük az időt azzal, hogy bekezdéseket szentelünk a magyarázkodásnak. Lehet, hogy karrierváltáson megyünk keresztül, vagy otthonról keresünk külföldi munkát, a céget nem fogják érdekelni olyan részletek, mint hogy miért költöztünk az ország egyik végéből a másikba.
Mit tegyünk? Ha úgy érezzük, hogy pályázatunkat segítené egy kisebb magyarázat hozzáfűzése, fogalkuk össze egy mondatban a kísérőlevél első vagy utolsó bekezdésében. Ha karrierváltásról van szó, egy bekezdésnél többet akkor se szenteljünk neki.
6. Túlzottan a képzettségre koncentrálni
Lehet, hogy a munka szempontjából legfontosabb képzettségünk az iskolapadban és különböző tanfolyamokon szerzett tudásanyagból fakad, de ne kövessük el azt a hibát, hogy a frissen megszerzett mesterképzésünkről beszélünk a kísérőlevélben. A HR-es arra lesz kíváncsi, hogy milyen munkatapasztalatunk van, vagyis mit nyújtanánk attól a pillanattól kezdve, hogy első nap besétálunk az ajtón.
Mit tegyünk? Ha fontosnak tartjuk, említsük meg iskolai végzettségünket a kísérőlevélben, de a szöveg nagy része tapasztalataink részletezésével teljen. Ha a legfontosabb tapasztalatunk oktatáshoz kapcsolódik, akkor is inkább projektek vagy munkahelyi készségek szempontjából ismertessük, ne pedig tantárgyak jellemzésével.
Önnek ajánljuk!
7. Lényegtelen információ megosztása
A jelölteknek a vállalati kultúrához való illeszkedése egyre fontosabb szemponttá válik a kiválasztás során. Ne essünk azonban abba a hibába, hogy bowling csapatunkról vagy aktív közösségi életünkről beszélünk.
Mit tegyünk? Koncentráljunk az értékekre, ne pedig a tevékenységekre. Nézzük át a cég honlapját olyan szempontból, hogyan jellemzik a vállalati kultúrát, majd erre alapozva mutassuk be, hogyan állnak ezzel összhangban saját értékeink. Nézzük át a cég közösségi oldalait és blogját, közleményeit is, a kísérőlevél megírásánál használjuk azt a hangnemet, amelyet ezekben találunk.
A Profession.hu-n ilyen kísérőlevél mintákat találhatunk!
CÍmkék: álláskeresés, kísérőlevél, CV, önéletrajz, pályázat
Szemlézte: Fogas Krisztina
