Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A német és más külföldi befektetők igen kedvezőnek ítélik a magyarországi gazdasági helyzetet és az idei kilátásokat. Az elmúlt évekhez képest javult a vállalatok elégedettsége, néhány területen azonban továbbra is számottevő hiányosságokat látnak – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kutatásából.

A vállalatok lényegesen jobbnak ítélték a nemzetgazdaság állapotát, valamint saját üzleti helyzetüket, mint a tavalyi felmérésben. A pozitív és a negatív válaszok egyenlege 2005 óta nem volt olyan kedvező, mint az idén. A 2016-os kilátásokat illetően is nagyobb a derűlátás, mind az általános gazdasági helyzet, mind a saját üzleti kilátások terén.

Kevés a jó szakember, nehéz a toborzás

A kamara 2016-ra 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol Magyarországon. Az erős gazdaság tükröződik élénkülő beruházási és foglalkoztatási tervekben is. A vállalatok több mint egyharmada a tavalyinál nagyobb mértékű beruházásokat tervez, csak 15 százalékuk csökkentené a kiadásokat.

A létszámot még ennél is többen, 43 százalékban akarják emelni, csak 14 százalékuk tervez létszámleépítést. Mindkét kérdésben kiemelkedik a feldolgozóipar, különösen a nagyobb, exportra termelő vállalatok bővítenének.

"Magyarország eredményeiben jelentős szerepet játszottak azok a német vállalatok, amelyek az elmúlt években folyamatosan bővítették magyarországi termelésüket” – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, aki megköszönte a visszajelzéseket, amelyeket a hazánkban működő külföldi, különösen a német vállalatoktól kaptak.

Nincs elég szakember

Az eredmények számos területen jobbak a tavalyiaknál, viszont gondot okoz a fokozódó szakemberhiány, ami kockázatokkal jár a magyar gazdaságra nézve: a növekedés és a beruházások akadálya lehet.

A megkérdezettek több mint fele (54 százaléka) elégedetlen a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásával, a feldolgozó iparban ez az arány eléri a kétharmadot. A munkaerőhiány a cégek számára megnehezíti az erősödő piaci kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, középtávon pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalatok beruházási terveit is.

A szakképzett munkaerő hiányával szorosan összefügg, hogy a szakképzési, valamint a felsőoktatási rendszer minősége a munkaadók szerint nem felel meg az üzleti szféra elvárásainak.

Igen jó értékelést kapott azonban a magyar infrastruktúra minősége, valamint a munkajogi szabályozási környezet. A hazai beszállítókkal is elégedett a befektetők nagyobb hányada, ám ez nem minden szektorra igaz: a feldolgozóiparban már csaknem minden harmadik cég elégedetlen (tavaly a negyedük nyilatkozott negatívan).

Nemzetközi összehasonlítás

A német külkereskedelemi kamarák az idén 11. alkalommal végeztek közös, párhuzamos felmérést a kelet‐európai térség 16 országában. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az idei évre vonatkozó várakozások nagy része a régiós átlag fölött alakult (pl. infrastruktúra, munkajog, támogatások, fizetési fegyelem).

Néhány területen (pl. korrupció, átláthatóság) azonban Magyarország elmarad a régió átlagától, és nálunk a szakemberhiány is nagyobb intenzitású, mint sok más országban.

"Jó néhány területen pozitív irányú elmozdulást tapasztalunk, de bőven akad még lehetőség előrelépésre. A kedvező makrogazdasági körülmények most lehetőséget adnak arra, hogy a még nem kielégítőnek ítélt kérdésekben további erőfeszítéseket tegyünk a magyarországi vállalatok nemzetközi versenyképességének érdekében” - jelentette ki Dale A. Martin, a kamara elnöke a konjunktúrajelentés bemutatóján.

(A grafikonok forrása: a DUIHK adatai.)

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, munkaadó, német cég, szakemberhiány, munkaerőhiány, toborzás