Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A krónikus szakemberhiány megszüntetésére Németországnak a következő években kétmillió képzett bevándorlóra lenne szüksége – mondta a német munkaügyi hivatal vezetője a Die Welt német konzervatív napilapnak. Frank-Jürgen Weise szerint 2025-ig 6-7 millió fős pótlólagos szakemberigény lehet az országban. Ezt helyi munkásokkal talán csak fele részben tudják majd betölteni – vélekedett.

Tavaly többen érkeztek Németországba, mint ahányan végleg elhagyták, 128 ezerrel haladta meg a bevándorlók száma a kivándorlókét – áll a német statisztikai hivatal adataiban. A bevándorlók legnagyobb csoportja – 126 ezer fő – Lengyelországból érkezett. Őket a románok követik (75 ezren), majd a bolgárok következnek (39 ezren). A statisztika szerint a lista 4., 5. és 6. helyén holtversenyben Magyarország, az Egyesült Államok és Törökország áll, a három országból egyformán 30 ezer ember jött. A szakértők szerint ez annak a jele, hogy javult a német gazdaság, így a munkaerőpiac helyzete is. Mivel Németország is feloldotta a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott kelet- és közép-európai országokkal – köztük Magyarországgal – szemben elrendelt munkaerő-piaci korlátozásokat, sokkal könnyebbé vált a munkavállalás az országban.

Ausztriában csökkent a munkanélküliek száma májusban – közölte helyi munkaügyi és szociális minisztérium. A hónap utolsó napján csaknem 15 ezerrel több volt a foglalkoztatottak száma, mint május elsején. Ez a szaktárca szerint azt jelzi, hogy a munkaerő-piac május elsejei megnyitása nem eredményezte a munkavállalók rohamát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokból. A májusi munkanélküliségi ráta Ausztriában 4,2 százalékos volt, az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A legnagyobb arányban, 18,7 százalékkal az iparban csökkent a munkanélküliség, ugyanis ez a szektor szippantja fel a kelet-európából érkező dolgozók többségét. A Manpower Magyarország Kft. éves piaci felméréséből kiderült: Ausztriában a cégek 27 százaléka jelezte, hogy nehézségei vannak egyes munkahelyek – főként a szakképzettséget igénylő munkakörök – betöltésével.

Képzett munkaerőt vár Németország

Az osztrákok egy úgynevezett bér- és szociális dömping elleni törvénnyel próbálják elejét venni annak, hogy a munkaerő-piaci nyitás hatására csökkenjenek a bérek, illetve nőjön az állástalanok száma az országban. A törvény értelmében a korábbinál szigorúbban ellenőrzik és büntetik, ha az osztrák vagy a külföldi munkaadó nem fizeti meg a munkavállalóinak az Ausztriában kötelező minimális béreket, vagy nem fizet utánuk társadalombiztosítási járulékot. A GfK piackutató csoport „Európai kihívások 2011” című felmérése szerint az aggodalmak listáján az utolsó helyen áll a bevándorlás és integráció kérdése, az európaiaknak átlagosan csak a 9 százalékát nyomasztja a kérdés. Az osztrákok azonban nagyon rontják az átlagot: a válaszadók 22 százaléka tart a bevándorlás növekedésétől.

Egyre több magyar indulna el

A Tárki legfrissebb kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson, vagy az ország végleges elhagyásán. 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni, míg 13 százalékuk pár évi kint tartózkodásban gondolkozott. Ennél kevesebben, a válaszadók 7 százaléka akar végleg kivándorolni. A legtöbben Németországba és Ausztriába mennének, de az Egyesült Királyságot is egyre többen választják.

Egy másik kutatás szerint azonban sok ember még csak „fejben” döntötte el, hogy elhagyja Magyarországot. A Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég felméréséből kitűnik: a magyaroknak egyelőre alig több mint 2 százaléka pályázott osztrák, német, svájci vagy liechtensteini állásokra. Az áprilisban készült kutatásban azt vizsgálták, hogy a magyar, szlovák, cseh és szlovén állampolgárok hogyan vélekednek a 2011. május elsejei osztrák, német, illetve svájci és liechtensteini munkaerő-piaci nyitásról, illetve hogy vállalnának-e munkát hazájukon kívüli uniós tagállamban. Kiderült: a magyarok 20,1, a szlovákok 33,9, a szlovének 11,3, a csehek 22,8 százaléka dolgozott már valamely másik uniós tagállamban.

A megkérdezett csaknem 1500 magyar 88,7 százaléka konkrétan tervezi, vagy elképzelhetőnek tartja, hogy még idén munkát vállal külföldön. A szlovákoknál ugyancsak 80 százalék felett van ez az arány, Szlovéniából a megkérdezettek 76,4, Csehországból pedig 66,9 százalék próbálna szerencsét más országban. A többség a német nyelvű tagállamokban keresne munkát: a magyarok csaknem 82, a szlovénok 85, és a szlovákok 87 százaléka Ausztriában, míg a csehek körében Németország a legnépszerűbb célország, a cseh válaszadók több mint 72 százaléka keresne ott állást.

A magyaroknak mindössze 2,2 százaléka mondta, hogy már pályázott is állásra május elseje óta, a szlovákok 5,1, a szlovének 5, a cseheknek pedig alig 4 százaléka tett ugyanígy. A legtöbben a jobb fizetés reményében mennének el, és a válaszadók csaknem negyede vélekedett úgy, hogy nem is jönne vissza Magyarországra.