KATA és nyugdíj – a kisadózás előnyei és hátrányai

Egyre gyakoribbak az olyan munkavégzési formák, ahol nem munkaviszonyban dolgozunk, ennek pedig vannak előnyei és hátrányai. A KATA, vagyis a kisadózói minőség talán az egyik legnépszerűbb a friss vállalkozók körében. Persze több forrásból is olvashatunk ennek az adózási opciónak a hátrányairól, ám a legismertebb problémakör mégis a nyugdíjra való felkészülés.
Önnek ajánljuk!
Erről a témakörről és lehetséges megoldásairól beszélgettünk Danyiné Bíró Évával, aki kifejezetten egyéni vállalkozóknak nyújt könyvelési szolgáltatást.
Mi is az a KATA?
A KATA-s vállalkozó, bár sokan egy külön vállalkozási formának tekintik, valójában egyszerű egyéni vállalkozó, mindössze az adózási formára vonatkozik az elnevezés. Magyarországon jelenleg majdnem fél millióan használják vállalkozásuk üzemeltetéséhez ezt az adózási lehetőséget:
„A kisadózás nem egy külön vállalkozási formát jelent, hanem az egyéni vállalkozó által választható adózási opciók egyike. 2022-re már több mint 400 ezer kisvállalkozó alkalmazza ezt a formát. Lényege abban rejlik, hogy havi fix tételes adó befizetésével szinte az összes felmerülő kötelezettségüknek eleget teszünk. Főállású vállalkozóként ez 50 000,- Ft, - választhatóan, magasabb járulékalap elérése céljából 75 000,- Ft - illetve 36 órát elérő vagy meghaladó munkaviszony mellett és kiegészítő tevékenységként végezve 25 000,- Ft. Emellett az iparkamarai kötelező hozzájárulás, valamint tevékenységi körtől függően szakirányú kamarai tagság merül fel, s az illetékes önkormányzat felé iparűzési adót kell fizetni.”
Az érem két oldala
„Más adózási formáknál a kisadózás egy letisztultabb, kevesebb adminisztrációval járó adózási forma, de ez megtévesztő is lehet, mert számos megközelítésből igényel naprakészséget, odafigyelést. Ha ez a gondosság elmarad, ez komoly mulasztással és következményekkel járhat, de most ez, illetve az adózási kérdések nem témája a kisadózás mostani megvilágításának.”
Ahogy már fentebb is írtuk, egyszerűsége teszi vonzóvá ezt az adózási formát, ám nem szabad elfeledkezni a kötelezettségeinkről, fizetési határidőkről és az előre tervezésről, ami a nyugdíjunkat illeti.
„A kisadózás alkalmazásával az előnyei mellett számolni kell annak hátrányaival is. A kisadózó (katás) vállalkozók köztudottan szerény nyugdíjra számíthatnak. Ennek legfőbb oka éppen az aktív évek kedvezően alakuló adózásában keresendő. Amíg egy katás vállalkozó befizeti a kedvező fix tételes adót, amely mögött törvény által meghatározott járulékalap van, addig egy munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottnál a tényleges bére szerinti járulékalapot veszik figyelembe a majdani nyugdíj számításánál.” – teszi hozzá Éva.
Miből ered ez a hátrány?
Fontos megjegyezni, hogy bár általánosan beszélünk a témakörről, néhány nemrég eszközölt változásról is szót kell ejtenünk, amik érintik a KATA-s vállalkozókat:
„Ha két katás vállalkozót veszünk figyelembe, akik különböző bevétellel rendelkeznek ugyanazon időszak alatt, ettől függetlenül azonos állami nyugdíjjogosultságot szereznek, ha az általuk választott és befizetett tételes adó egyforma (50 000,- Ft vagy 75 000,- Ft). Az állam a kedvező adózási módért cserébe mondhatni elvár, feltételez a katások felől valamiféle önálló megoldást a nyugdíj tekintetében. Ha ez a cikk korábban, 2021-ben íródott volna, fogalmazhatnék úgy, hogy ennek az elvárásnak minimálisan ugyan, de megfelel, ha a magasabb tételes adót fizeti be a kisadózó. Az előre vetített prognózisok viszont 2022-re valósággá váltak, s élesen megnehezítik a kisadózók kilátásait. A majdani nyugdíj meghatározója a jövedelem mellett a szolgálati idő. Amíg a katások járulékalapja elérte a minimálbért, mindaddig a nyugdíj összegénél volt valós félelmük, de legalább a szolgálati idő teljes évnek számított. 2022-ben viszont már ez a feltétel sem teljesül, hiszen az ellátások számításának alapja havi 108 000,- Ft, a magasabb összeg befizetésénél pedig 178 000,- FT. Ezzel szemben az érvényes minimálbér 200 000,- Ft. Az arányos szolgálati idő számítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (2) bekezdése értelmében, a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell, ha az ellátási alap nem éri el a minimálbér összegét.”
Nyugdíj – mik a lehetőségek?
A katás vállalkozónak tehát bár előnye van az aktív évek alatt a kedvező adózásból fakadóan, hátránya is származhat a későbbiekben abból, ha nem gondoskodik előre a nyugdíjellátásról.
„Az eddig felvázoltak alapján elmondhatjuk, hogy a katás vállalkozók számára létkérdés a nyugdíjcélú öngondoskodás, megtakarítás. Az államilag elismert típusok közül a kisadózók számára a nyugdíjbiztosítás lehet a legmegfelelőbb forma. Ennek az az oka, hogy az előtakarékossági formák esetében annak van lehetősége 20 % adóvisszatérítésről rendelkezni, aki SZJA-t fizet. A nyugdíjbiztosítás lehetővé tesz egy jogi kiskaput olyan formában, hogy a szerződő fél (akinek az adójából vissza szeretnénk igényelni) és a biztosított személy (akinek a nyugdíjára gyűjtünk) eltérhet egymástól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozó közeli hozzátartozója bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik és fizet SZJA-t, akkor szerződő félként az ő SZJA-ból levonva a biztosított KATA-s vállalkozó részesülhet ebből a 20%-os adóvisszatérítésből.” – magyarázza Éva.
Az Éva által vázolt lehetőség csak egy, a sok közül, ám mindenképpen érdemes valamilyen formában felkészülni a kevésbé aktív évekre, mivel vállalkozóként nem számíthatunk magas nyugdíjra.
Felkészülés a kezdetektől
Amennyiben katás vállalkozók szeretnénk lenni, vagy esetleg már azok vagyunk, érdemes elgondolkodnunk azon, milyen megoldás lenne a legjobb számunkra a nyugdíj kérdéskörét illetően. Erre több lehetőségünk is van, amiből a fenti csak egy példa, ám mindenképpen érdemes szakértőt is bevonnunk a folyamatba, hiszen az aktuális szabályozásról és változásokról ő tud kellő információval szolgálni, ami elengedhetetlen a legjobb opció kiválasztásához. Erre Éva is felhívja a figyelmünket:
„Összegzésként elmondhatjuk, hogy már a vállalkozás létrejöttekor érdemes, sőt, inkább úgy fogalmaznék, egyéni felelősségünk mérlegelni, milyen adózási módot választunk, hogyan építjük fel jövőnket, hogyan teszünk eleget kötelezettségeinknek úgy, hogy közben a lehetőségeink szerint már jó előre megtesszük a szükséges lépéseket nyugdíjas éveinkről való gondoskodásunk érdekében. Ez a létfontosságú kérdés igényli a folyton változó társadalombiztosítási és adózási környezethez való alkalmazkodást, s így elengedhetetlenné teszi szakember bevonását, aki segít eligazodni és rugalmasan kiválasztani az éppen aktuális módszert, mellyel saját és családunk biztonságát tudjuk garantálni.”
Készítette: Balogh Emese
A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala