Az információt közzétevő kanizsahir.hu a cég megnevezése nélkül azt írta: külföldi megbízásból, közvetítő felkérésére folytatott ipari kémkedést a volt dolgozó, akinek ténykedése a belső védelmi rendszernek köszönhetően tűnt fel.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata csütörtökön megerősítette az értesülést azzal, hogy a cég feljelentésére "üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt" indítottak eljárást egy 58 éves férfi ellen. Közölték: egy nagykanizsai multinacionális vállalat vagyonvédelmi igazgatója tett feljelentést augusztus 29-én a cégük egyik alkalmazottja ellen. A nyomozók az 58 éves férfit gyanúsítottként hallgatták ki. A rendőrség a nyomozás érdekeire tekintettel további információt nem kívánt közölni.

Az MTI más forrásból úgy tudja: a General Electric (GE) nagykanizsai fényforrásgyárában történt az eset. A vállalat alkalmazottja egy magyar közvetítőn keresztül kapott kelet-európai megbízásból töltött le információkat a számítógépes rendszerből. (A GE állásajánlatait itt olvashatja.)

A GE közleményében azt írja: a nagykanizsai fényforrásgyárba érkezett névtelen bejelentés alapján "rendkívüli biztonsági auditot" végeztek a cégnél. Ennek során egy munkavállalóval szemben felmerült a gyanú, hogy "üzleti célokkal nem magyarázható adatmásolást végzett", ezért a vállalat rendőrségi feljelentést tett.

Mi számít ipari kémkedésnek?

Az ipari kémkedés olyan adat- vagy információszerző tevékenység, amelyet a magyar törvények tiltanak. Haiszky Ernő magánnyomozó definíciója szerint olyan "jog által tiltott vagy etikailag kifogásolható viszony, viselkedésforma, amelynek célja a gazdaság, a tudomány, a kereskedelem, az üzleti élet területén jelentkező, esetleg a későbbi várható versenyhelyzetben való szinten maradás fenntartása, a konkurenssel szemben meglévő lemaradás leküzdése, behozása".

Mint arról korábban a Profession.hu írt: az Alaptörvény szerint mindenkit megillet a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Titoknak minősülnek azok a tények, adatok, következtetések, amelyek elleplezéséhez valamilyen érdek fűződik. Ez az érdek bizonyos körben társadalmilag elismert védelem alatt áll, érvényesülését jogszabály biztosítja.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A polgári törvénykönyv (Ptk.) a személyhez fűződő jogok között a levéltitok, a magántitok és üzleti titok megőrzését részesíti védelemben. A Ptk. meghatározta az üzleti titok fogalmát is: azok az adatok, tények, információk minősülnek üzleti titoknak, amelyek az érintett cég gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak, a nyilvánosságra hozatala, vagy illetéktelenek általi megismerése és felhasználása sértené vagy veszélyeztetné a vállalkozás a piaci, gazdasági érdekeit.

A magyar büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az a személy, aki egy számítástechnikai rendszerbe annak védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az adatok eltulajdonítása, jogosulatlan megváltoztatása, törlése, továbbítása miatt két év letöltendő büntetést is kiszabhat a bíróság. Azt pedig, aki jogtalan haszonszerzés végett változtat az adatokon, akár három-tíz évre is lecsukhatják - attól függően, hogy mekkora anyagi kárt okozott a tettével.

A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint egy munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Emellett az is szerepel benne, hogy sem a munkahelyünkön, sem a szabadidőnkben nem viselkedhetünk úgy, amivel lejárathatjuk a munkaadónkat, veszélyeztetjük a munkaadó jó hírnevét és gazdasági érdekeit - olvashatjuk a 8. paragrafusban.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, ipari kémkedés, információbiztonság, adatvédelem, ellenőrzés