Így szereljük le a provokáló kollégát!

Akár a csípőből tüzelők, akár a heves visszavágót hirdetők vagy megkukultak táborába tartozunk, mutatunk egy jobb módszert a kellemetlen megjegyzések, támadások és vádaskodások azonnali megszüntetésére.

Biztos már rácsodálkoztunk, hogy a filmekben milyen könnyen megy ez a talpraesett szereplőknek. Akkor nekünk miért olyan nehéz a mindennapokban? Ne felejtsük el, hogy ezeken a szövegeken és csattanókon akár több forgatókönyvíró dolgozott hosszasan. Ha valami nem jól sül el felvételkor, azt a jelenetet finomítják és újraveszik. Mi azonban teljesen spontán módon és felkészületlenül kerülünk szembe az élet nehéz szituációival. Azonban létezik egy nagyon egyszerű módszer, amivel garantáltan kizökkenthetjük a provokáló felet támadó fellépéséből.

Mindehhez elegendő két szótag. Több nem is kell egy ilyen frappáns válaszhoz. Azt a célt szolgálja, hogy oldalra lépjünk, amikor az ellenünk fellépő illető nekifut.

Nézzük, melyek ezek a két szótagú szavak!

- Nahát!
- Aha
- Ühüm!
- Tényleg!
- Úgy ám!

Ne becsüljük le ennek a két szótagnak az erejét. Mit érünk el vele? Vegyünk egy példát egy munkahelyi epés megjegyzésre: "Van, aki azért kap itt fizetést, mert formás feneke van!" A jó válasz: "Nahát!" A reakciónk lényege, hogy szinte figyelemre (és szóra) sem méltatjuk a provokáló felet.

Az egyszerű "nahát" szóval azonnali megsemmisítést mérünk az illetőre. Azt üzenjük vele, hogy teljesen mellékesnek tartjuk, amit mondott. A másik azért mart belénk szavakkal, mert valami hasonló szóbeli vitát akar kirobbantani. Ezek után a válaszunkat rendkívül szemtelennek fogja tartani. Olyan, mintha azt közölnénk vele, hogy le van sajnálva.

Lehet, hogy tovább fogja csűrni-csavarni a mondanivalóját, akkor alkalmazzunk egy másik két szótagú szót a fentiek közül. Hamarosan belátja, kár velünk kikezdeni, és a saját érdekében abbahagyja.

A két szótagú kommentárok a következő helyzetekben segítenek sokat:

Ha a másik fél mindenáron szóbeli választ akar kikényszeríteni, mi azonban nem akarjuk erre pazarolni energiánkat.
Ha az illető "Fontos Ember", és jobbnak látjuk a vele való éles vitát elkerülni.
Ha jobb dolgunk is van, mint mások ostoba nézetével foglalkozzunk.
Ha szóhoz sem jutunk a döbbenettől, de nagyon szeretnénk valami frappánsat mondani.
Ha először le akarjuk rázni a támadást, hogy később összeszedettebben tisztázzuk a helyzetet.
Ha valaki butaságot fecseg összevissza, és állást foglalnánk benne, de semmi nem jut az eszünkbe.

Ugyan sokan azt vallják, ha nem vágnak vissza hasonló stílusban egy éles megjegyzésre, akkor ezzel elismerik: a másik nyert. Ez azonban nem így van. Mindenkinek van egy verbális intelligencia szintje. Kár lenne olyan szintre süllyednünk, amely nem a miénk. Éppen akkor nyer a másik fél.

A két szótagú megjegyzés egy energiatakarékos miniválasz is ilyen esetekre. Különösen azok számára hasznos, akik lefagynak az udvariatlan hangvételtől, és olyankor semmi nem jut az eszükbe. A két szótaggal pontot tehetünk a helyzet végére. És nagyon fontos szabály: soha, semmilyen körülmények között és késztetés ellenére se mondjuk semmi többet! Akkor ugyanis veszíteni fogunk!

Forrás: Barbara Berckhan: Verbális önvédelem, Bionergetic kiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: karrier, kommunikáció, provokáció, munkahely