Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Önismeret

Az egyensúlyt mindenkinek saját, egyéni igényeihez mérten kell kialakítania. Ehhez pedig elsősorban saját valós igényeinket kell tudnunk feltárni - ami nem is mindig olyan egyszerű feladat, mint gondoljuk. Ehhez, néha még a bennünk legmélyebben gyökerező értékrendünket is felül kell bíráljuk. Az önismeret sokat segíthet abban, hogy valós képet alkossunk magunkról, képességeinkről, vágyainkról és lehetőségeinkről. Miközben az életünk évről-évre válik bonyolultabbá, komplexebbé, az életünk minden területén minden pillanatban többféle lehetőséggel, többféle választással és többféle elvárással kerülünk szembe, amit csak úgy uralhatunk, ha magunk felé fordulunk. Így a magánélet és a munka egyensúlyának megtalálása egy komplex menedzselési probléma, aminek létrehozását nem a környezetből, hanem önmagunkból kiindulva kell felépíteni.

Befolyásoló struktúrák

Munkavállalásról, családról alkotott elképzeléseinket alapvetően befolyásolják a minket körülvevő kulturális és intézményrendszeri környezet elemei. Mindezen uralkodó sémák nehezítik azt, hogy adott élethelyzetben valójában sikerrel azonosítsuk be saját igényeinket, illetve sikerrel adaptáljuk igényeinket a környezetünk nyújtotta valós lehetőségekhez. Az utóbbi évtizedekben a globalizáció és a verseny kiéleződése erőteljes hatással voltak a munka szervezésének formáira is.

A munka és a magánélet egyensúlya.

Az 1980-as évektől az ipari társadalmakban erőteljes elmozdulás figyelhető meg a munkaidő és a foglalkoztatási életpálya diverzifikációja és decentralizációja irányába, melyek részben a szervezetek piacaikhoz való alkalmazkodásának igényéből, részben pedig a nemek közti munkamegosztás jelentős megváltozásából eredeztethetőek.

Lazulnak a határok

Az utóbbi években jelentős elmozdulás figyelhető meg a munka- és a magánszféra határainak lazulása irányába is. A hagyományosan női háztartási munkák egyre jelentősebb része piaci alapon, külső segítség bevonásával (bébiszitter, takarító, szakács) szerveződik. A vállalatoknak is egyre jelentősebb százaléka vezet be rugalmas foglalkoztatási formákat - alapvetően a női munkaerő bevonása/megtartása érdekében. Ugyanakkor az új információs technológia eredményeképpen a munkaszféra erőteljesen tör be a magánszférába is.

Nemzetközi szinten egyre több nő, egyre rövidebb ideig szakítja meg a munkaviszonyát a gyermeknevelés miatt, ami tovább erősíti a munka- és a magánszféra közti kötődést. Ami, ha ezek a tendenciák tartósnak bizonyulnak, gyakorlatilag teljesen feloldódik a magánélet, a munka térfogatában.

Férfiak - Nők

A férfiak és nők jelenleg érvényes életpályájának kialakítására a következő tendenciák vannak alapvető hatással:

- hosszabb tanulással töltött időszak, ennek következtében későbbi belépés a munkaerő-piacra, illetve a tanulás és részmunkaidős munkavállalás kombinációja
- munkanélküliség esélyének növekedése az életpálya valamely szakaszán, amely diszkontinuitást eredményez. Ez a tendencia inkább érinti a férfiakat, mint a nőket.
- nők nagyobb arányú és folyamatosabb részvétele a munkaerő-piacon, egyre kisebb arányuk hagyja el teljes mértékben a munkaerő-piacot az első gyermek megszületése után
- nyugdíjba vonulás átlagos idejének csökkenése
- munka megváltozott jelentősége: önmegvalósítás egyik tényezője
- gondozásra szoruló idősek számának növekedése
- megváltozott munkaidő, munkateher és munkatempó
- pluralizálódó családmodellek.

Férfiak és nők preferált foglalkoztatását tekintve megállapítható, hogy a férfiak alapvetően a túlórákkal terhelt munkaformák megszűnésére vágynak. Az ideális foglalkoztatási formára azonban sem az életciklus, sem pedig a családi állapot nincsen jelentős hatással.

A férfiak alapvetően a túlórákkal terhelt munkaformák megszűnésére vágynak.

Ezzel szemben a nők esetében a preferált munkaformát alapvetően befolyásolja az életciklus aktuális szakasza. Miután a háztartási és nevelési munka nagyobb részét a nők végzik, így a nőknek általában nagyobb stressz a munka-magánélet egyensúlyának kialakítása, és általában kevésbé elégedettek az elért egyensúlyi szinttel is.

Munkamegosztás

Amennyiben az egyéneknek reális kihatásuk van, lehet a munkaidő mennyiségének meghatározására, ezt általában nem egyéni döntés eredményeképpen, hanem a háztartás egészének energiaforrásai mentén kerül meghatározásra. A döntések legfontosabb szempontja, hogy mi jó és mi kell a családnak. Így, ebben a döntésben is alapvető szerepet kap a nemek közti munkamegosztás.

Ezen felül nyilvánvaló kényszerítő erőként jelenik meg a háztartások bevételszükséglete, a munkaformákhoz kapcsolódó karrier- és továbbképzési lehetőségek, illetve a személyes jellemzők (értékrend, képzettségi szint, stb.)

Fotó: profimedia.hu