Hőségriasztás idején így dolgozzunk

A hőség miatt péntekre az Országos Meteorológiai Szolgálat is figyelmeztetést adott ki tíz megyére és a fővárosra. Az országos tisztifőorvos csütörtök déltől hétfő éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el.

A napi középhőmérséklet csütörtökön még csak néhol (főként a nagyobb városok belvárosaiban), de pénteken már az ország nagy részén meghaladja a 25 Celsius-fokot. Emiatt Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyére, valamint Budapestre adtak ki citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést.

Csütörtök délután helyenként, pénteken már csak elvétve zivatarok is kialakulhatnak. Egy-egy zivatarhoz akár óránkénti 75 kilométeres erősségű szél, kisméretű jég is társulhat. Néhol rövid idő alatt jelentős, akár 25 milliméternél is több csapadék is hullhat. Heves zivatarnak viszont a meteorológiai szolgálat veszélyjelzési kritériumai szerinti kicsi a valószínűsége.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) reggeli tájékoztatása szerint az országos tisztifőorvos csütörtök déltől hétfő éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el. Az ÁNTSZ arra figyelmeztet, hogy a nagy hőség bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt, különösen veszélyeztetettek például a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.

A tisztiorvosi hivatal és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt kéri, hogy az elkövetkező napokban mindenki különösen ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre. Kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását. A bárki által igénybe vehető légkondicionált helyiségek listája elérhető a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok weboldalán - közölte a távirati iroda.

Munka a hőségben

Az első nyári hőséghullám terheli meg a legjobban a szervezetet, és ilyenkor növekszik a legjobban a hőségre visszavezethető halálozás is. Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja.

A munkavédelmi törvény szerint a dolgozók igénye szerinti mennyiségben, a folyadékveszteség pótlására legalább 14-16 Celsius-fok hőmérsékletű vizet kell biztosítani. Érdemes rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tartani, úgy ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó fázisokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor. Baleseteket is okozhat a hőség: tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintése is balesetveszély forrása lehet.

Fel kell készíteni az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel, a hőguta tüneteit (kifejezetten kipirosodott és forró arc, szapora szívverés, fejfájás, hányinger, rosszullét, súlyosabb esetben ájulás, eszméletvesztés). Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi munkavállaló tudja, közülük ki az, akit szakszerűen felkészítettek az elsősegélynyújtásra.

Azokra is leselkedhet veszély, akik nem a szabadban dolgoznak: a légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának hiánya betegségeket okozhat. Például a hideg levegőáram útjában ülünk, kialakulhat megfázás, szemgyulladás, nyálkahártya-irritáció, köhögési inger, fejfájás, megtapasztalhatunk allergiás-, illetve influenzaszerű tüneteket is. Emellett arra is ügyelni kell, a túl nagy hőmérséklet-különbség is megviselheti a szervezetet, ezért célszerű nagyjából 5 fok különbséget tartani a kinti és a benti hőmérséklet között.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munka, hőség, kánikula, nyár, munkavédelem