Egyre gyakrabban halljuk, hogy milyen fontos a folyamatos tanulás és az önfejlesztés annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon keresettek maradjunk. Ám nem mindegy, hogy mit tanulunk - hívja fel a figyelmet az eletpalya.munka.hu

Nem kevés azoknak a fiatal felnőtteknek a száma, akik még 30 évesen is tanulnak és keresik önmagukat. A jól képzett munkaerőre természetesen szükség van a munkaerőpiacon, de a jól képzettség nem a diplomák számával mérendő. Értelme csak annak a tanulásnak van, amibe az ember következetesen fektet energiát, és nem öncélúságból.

Szorongás, félelem

A hosszú évekig tartó "csak tanulás" hátterében nem ritkán a szorongás áll. Mint arról a Profession.hu már beszámolt, ebben az esetben gyakran az úgynevezett "kapunyitási pánik" keríti hatalmába a fiatalt, amiatt kezd újabb és újabb képzéseke, hogy elodázza a munkakeresést.

Az egyén szorong önmagától, saját alkalmasságának kérdésétől és attól, képes lesz-e a megállni helyét a munkaerőpiacon. Igaz, hogy a tanulás évei sok esetben küzdelmesek és fárasztóak, de mégis könnyebb életvitelt biztosítanak a fiatal számára, akit szülei eltartanak, és akinek legfeljebb a vizsgák sikeres teljesítése érdekében kell felelősséget vállalnia. Egész más helyzet az, amikor az elméleti tudást gyakorlati szinten kell próbára tenni, és a dolgozó egyénnek nap mint bizonyítania kell alkalmasságát.

Munka mellett céltalanul

A diplomahalmozók másik csoportját alkotják azok, akik már dolgoznak ugyan, de mellette folyamatosan tanulnak valamit. Ha ez a további tanulás az alapdiplomához kötődik, és egy tudatosan menedzselt folyamat része, azzal nincs probléma. Ha például az üzletkötő érzi, hogy fejleszteni kell kommunikációs készségét, és annak érdekében vesz részt egy tréningen, az egy tudatos karriermenedzselési folyamatot takar.

Más azonban az a vállalati jogász, aki úgy dönt, hogy megtanul héberül, ami minden bizonnyal kevéssé lesz hasznosítható a munkaerőpiacon. A munka mellett céltalanul tanulók sok esetben kielégíthetetlen teljesítményvággyal jellemezhetők, és saját értékességüket a papírok megszerzése révén akarják bizonyítani saját maguk számára is. Ilyen esetben sokkal inkább az a feladat, hogy az egyén az önismeretét fejlessze, és az nem igazán fontos számára, hogy mit is tanul.

A munkaadó nehezen tolerálja

Ha a tanulás mögött nincs valódi érdeklődés és elköteleződés, akkor nincs értelme. Ezt a munkaadó is érzi, és az esetek többségében nehezen tolerálja. Ráadásul a sokdiplomások nehezen simulnak be a már működő szervezeti rendszerbe, hiszen azt gondolva, hogy a sok diploma őket magasabb szintre emeli, nehezebben fogadják el az alacsonyabb fizetést, vagy azt a helyzetet, amikor nekik egy kevesebb diplomával (de például lényegesen több gyakorlati tapasztalattal) rendelkező felettes dirigál.

A munkáltatók többsége szereti, ha a pályakezdő fiatalnak van már valamilyen munkatapasztalata. Sok főiskolás és egyetemista ódzkodik attól, hogy a diákévek alatt valami egyszerűbb, nem feltétlenül szellemi munkát végezzen, pedig a munkáltatók szempontjait tekintve, érdemes az ilyen feladatokat elvállalni. Ha ugyanis a pályakezdő fiatalnak van már bármilyen munkatapasztalata, akkor a munkaadó tudja, hogy a fiatal képes időre bejárni a munkahelyre, határidőre teljesíteni egy feladatot, és egyáltalán: ismeri a munka világát. Ez mindig versenyelőnyt biztosít azokkal a pályakezdőkkel szemben, akiknek nincs gyakorlati tapasztalatuk.

A diploma megszerzését követően azonban érdemes már arra törekedni, hogy egy a szakmánknak megfelelő területen helyezkedjünk el. Ebben az esetben sem szabad azonban, hogy a diploma miatt a munkát kereső túlértékelje magát. Marketinges végzettséggel például a pályakezdő fiatal bátran vállalja el a jó nevű cégnél azt a recepciós állást - tanácsolja a portál. Sok cégnél az ilyen pozíciók csak ugródeszkát jelentenek, és az első szűrés után az ügyes delikvenseket hamar feljebb léptetik a végzettségüknek megfelelő területre.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ha a fiatal megtalálta azt a terültet, ami végzettsége és érdeklődése szempontjából is megfelelő, az adott cégen belül hamar rá fog jönni arra, hogy mit kell vagy mit érdemes tanulni az előre jutás érdekében.

Önismeret nélkül nem megy

Fontos, hogy a kellő önismerettel rendelkező fiatal nyitott szemmel járjon, kutassa a lehetőségeket, és legyen nyitott az új dolgokra, az új tapasztalatokra. Ha látjuk, mi a következő lépés karrierünkben, hamar kikristályosodik az is, mit kell tennünk a következő lépcsőfok elérése érdekében. A tudatosság és az önismeret mellett némi motivációra is szükség lesz, hiszen a tanulás, a karrierépítés idő- és energiaigényes folyamatok.

Ha az ember munka mellett tanulásra adja a fejét, számítania kell arra, hogy a szabad esti órái, vagy az elvileg pihenésre kitalált hétvégi órák erősen terheltté válnak, és mindig lesz programja: amikor nem munkában van épp, akkor tanulnia kell. Hosszabb távon azonban megéri ezeket az energiákat befektetni, ugyanis a jó végzettséggel, kellő tapasztalattal és némi speciális szaktudással rendelkező munkavállalók azok, akik igazán keresettek a munkaerőpiacon.

A cikk kitér tá: senkit sem akar lebeszélni az értelmes tanulásról, de fontos, hogy a tanulmányok megválasztásakor tudatosak legyünk. Pályát választani egyfajta elköteleződés, amit megelőzően érdemes önismereti tudást és tapasztalatot szerezni.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: pályakezdő, fiatal, kapunyitási pánik, képzés, felsőoktatás, álláskeresés, munka